Ebben a kötetben jelent meg az 1912-es munkástüntetésre reagáló verse, a Május huszonhárom Rákospalotán. Az első világháború kitörése után Babits hamar felismerte a háború igazi jellegét, és volt erkölcsi bátorsága ahhoz, hogy Adyhoz hasonló erővel szálljon szembe a háborús uszítással. Háborúellenes verseiért (Húsvét előtt, Fortissimo stb. ) a hivatalos politika részéről megtorlást kellett elviselnie: istenkáromlásért perbe fogták. Húsvét előtt: Ezt a versét a költő maga mondta el a Zeneakadémián 1916. március 26-án. Zaklatott, egymásba indázó mellékmondatokból felépülő, hatalmas versmondat a költemény első nagyobb része. A vers legfontosabb üzenete a soviniszta uszítással szemben a béke bátor, harcias követelése, a békevágy kinyilvánítása. Babits Mihály - A próféta szerep vállalása -. Háború utáni magatartását az ellenforradalmi rendszerben a visszahúzódás, az elzárkózás jellemezte. 1925-ben megjelent kötetének címe is - Sziget és tenger - arra utalt, hogy a magánélet nyugalmába, az idill lakatlan "szigetére" szeretett volna elbujdosni.
A kuratórium elnöke Babits lett. 1929-től főszerkesztője a Nyugatnak. Lírájában egyre jobban látszott az egyre pesszimistább világszemlélete, amelyet csak fokozott, hogy gégerákot kapott. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, amiután nem tudott beszélni, beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1938-ban írta a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját. 1941. augusztus 4-én halt meg Budapesten egy szanatóriumban. Jónás könyve (1937–1938. ): A mű terve már a műtét előtt kész volt, de csak azt követően vetette papírra. Illyés Gyula visszaemlékezéséből tudjuk, hogy jókedvűen, A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges. tovább olvasom IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE! Babits mihály jónás könyve érettségi tétel. Hírlevelünkön keresztül értesítünk az új tételeinkről, oktatási hírekről, melyek elengedhetetlenek a sikeres érettségidhez.
Első hat sor: A régi szavak hűtlenségéről panaszkodik. Második hat sor: A bizakodást szólaltatja meg, áradásszerűen ömlenek a sorok. Dac helyett könyörgés, és alázat jelenik meg. Könyörög, hogy kapjon feladatot amíg lehet -> prófétálhasson, költhessen.
Gondolkodására, világlátására az antikvitás és a kereszténység mellett leginkább Kant, Nietzsche és Bergson hatottak. Rendületlenül hitt az európai kultúra egységében. Ezért állt hozzá legközelebb a görög-római kor és a Biblia. Nagy művében, az 1936-ban megjelent Az európai irodalom történetében annak összefoglalására vállalkozott, amit közös európai hagyománynak tartott. Ennek a hagyománynak őrzését, továbbvitelét tartotta egyik legfontosabb feladatának. A régi és az új, a klasszicitás és a modernség együttes jelenlétét akarta megvalósítani műveiben. Roppant nyelvtehetsége tette egyik legkiválóbb műfordítónkká. Babits mihály érettségi tétel. Lefordította többek között Dante Isteni színjátékát is. Első önálló kötete, a Levelek Írisz koszorújából 1909-ben jelent meg. In Horatium (1904): A kötet első, programadó verse, melyet ars poeticának is felfoghatunk. Babits ebben a versében a horatiusi "arany középszerrel" a "soha meg nem elégedés" eszméjét állította szembe, megvallva, hogy a világ sokszínűségének befogadására törekszik.
Lamberg szivében kés, Latour nyakán Kötél, s utánok több is jön talán, Hatalmas kezdesz lenni végre, nép! Ez mind igen jó, mind valóban szép, De még ezzel nem tettetek sokat - Akasszátok föl a királyokat! Kaszálhatd a fűt világvégig, Holnap kinő az, ha ma lenyesik. Tördelheted le a fa lombjait, Idő jártával újra kivirít; Tövestül kell kitépni azokat - Akasszátok föl a királyokat! Vagy nem tanúltad még meg, oh világ, Gyülölni méltóképen a királyt? Oh, hogyha szétönthetném köztetek Azt a szilaj veszett gyülöletet, Mitől keblem, mint a tenger, dagad! - Akasszátok föl a királyokat! Szivöknek minden porcikája rosz, Már anyja méhéből gazságot hoz, Vétek, gyalázat teljes élete, Szemétől a levegő fekete, S megromlik a föld, melyben elrohad - Akasszátok föl a királyokat! Ezerfelé bús harcmező a hon, Arat rajt a halál irtóztatón, Itt egy falu, amott egy város ég, Százezerek jajától zúg a lég; S halál, rablás mind a király miatt - Akasszátok föl a királyokat! Hiába ömlik, hősök, véretek, Ha a koronát el nem töritek, Fejét a szörny ismét fölemeli, S akkor megint elől kell kezdeni.
Ha pedig mégis, akkor ott a rendőri szolidaritás - az L. A. -i rendőrség elitcsapatában pedig mindenki hasonlóan gondolkodik, úgyhogy ritka nagy köztük az összetartás. Legalábbis amíg fel nem tűnik a belső ügyosztály embere, hogy összekavarja kicsit a szálakat. Aki ezek után azt mondja, látott már ilyen "mocskos zsarus" filmet, annak igaza lesz. Az utca királyai semmi pluszt nem ad hozzá az unalomig ismert alapszituációhoz. Próbálkoznak valamiféle mondanivalóval arról, hogy milyen gonosz is ez a világ, de ezeket olyan unalmas monológokba csomagolják, hogy lehetetlen komolyan venni. A párbeszédek sem jobbak, a fordulatokat pedig, és hogy hova fog kilyukadni az egész összegányolt kliséhalmaz, fényévekre előre lehet látni. Úgyhogy igazán fölösleges részletesen elregélnie a főgonoszoknak az indítékaikat, a fordulatok magyarázatait és a tanulságokat a lassúfelfogású főszereplőnek - mi, nézők már akkor ásítoztunk rajta, amikor rájöttünk a szörnyű titkokra, és leszűrtük az erkölcsi tanulságot.