2022. június 06. Erdő Péter: az erős keresztény közösségek képesek hatni az egész társadalomra A keresztény közösségek, ha elég erősek, képesek hatni az egész társadalomra - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a máriaremetei kegytemplom parkjában pünkösdhétfőn. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye családi napján a bíboros kiemelte: a kereszténység megélése elsősorban a hívő keresztény emberek és közösségek feladata, és ha elég erősek, a meggyőződésük hat az egész társadalom működésére. Úgy fogalmazott: "Ez a felelősségünk is, hiszen nem várhatjuk, hogy majd a politika lesz helyettünk keresztény", vagy "úgy lesz körülöttünk keresztény a világ, hogy mi nem teszünk ezért semmit". A társadalmi hatás tehát fontos, de mindig belülről kell fakadnia - hangsúlyozta, hozzátéve, ha a keresztények képesek olyan közösséget alkotni egymással, amelyre felfigyel a világ, az tanúságtétel a hitükről. Erdő Péter a családi napon a főegyházmegye papságával közösen bemutatott szentmisén szólt arról is: a máriaremetei kegyhelyen 1994-ben tarották meg először a karizmák ünnepét.
2020. 08. 20. 10:36 Az esztergom-budapesti érsek a Kossuth rádió vendége volt. A bíboros arról beszélt, hogy az elmúlt időszak tanulsága a keresztény ember számára az, hogy nem vagyunk önmagunk urai. Isten a teremtéskor rábízta a világot az emberre, hogy jó gazdaként művelje azt, ez azonban nem jelenti, hogy teljesen a hatalmunkba adta a mindenséget. Minél jobban megismerjük a természet erőit és a világ titokzatos működésének módjait, annál inkább megszeppenünk és rádöbbenünk arra, hogy minden képességünkkel, szervezettségünkkel és tudományunkkal együtt is kicsik vagyunk ahhoz, hogy kézben tartsunk minden folyamatot – mondta. Erdő Péter szerint bármikor történhetnek olyan események, amelyek a mi életünket is fenyegetik, próbára teszik, vagy akár az egész emberiség létét veszélyeztetik. Ugyanakkor gondviselés is van, Isten nem azért alkotta az embert, hogy egy véletlen folytán eltörölje. Egyénileg és közösségként is hivatásunk van, és fontos, hogy ezzel a felelősséggel, ezzel a bizalommal járjuk az életünk és a történelem útját – fogalmazott a bíboros.
Hatalmas tömeg vett részt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus részeként tartott szentmisén a Kossuth téren, amelyen I. Barthalomaiosz konstantinápolyi pátriárka és Erdő Péter bíboros is hangsúlyozta a keresztények egységének fontosságát. Az esztergom–budapesti érsek kiemelte, hogy Szűz Mária elfogadta Szent István király felajánlását, és azóta, immár ezer éve, magyarság és kereszténység együtt járja a történelem útját. A szentmise után eucharisztikus körmenetben vonultak a hívek a Hősök terére. A szertartás kezdetén I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka köszöntötte a híveket, kiemelve, hogy az eucharisztia ünneplésekor saját magunkat ajánljuk fel Istennek kenyér és bor formájában, amely az egész teremtést jelképezi. S Isten ezeket az ajándékokat a szentáldozás misztériumává alakítja, az emberek és a világ élete érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hívő mint egyházi lény, aki identitásának teljességét az eschatából (végső napok) meríti, nem maradhat bezárkózva a személyes üdvösség bizonyosságába és saját magába.
A bíboros arra a kérdésre, hogyan alakul a vallásukat gyakorlók száma, azt felelte: a történelem folyamán óriási hullámzás figyelhető meg ebben akár Budapesten is. Az első világháború előtti nagyon alacsony szintről a két világháború között jelentősen nőtt a hívek száma, majd a 70-80-as évektől megint csökkenő tendencia rajzolódik ki, és az utóbbi pár évben még inkább érzékelhető a csökkenés. A járvány arra is megtanít, hogy jobban megbecsüljük azokat, akiknek a munkáját a "szórakozott hétköznapokban" alig vesszük észre, és akikre most különösen nagy teher hárul – mondta, példaként említve az egészségügyi dolgozókat, a takarítókat és a bolti eladókat. Erdő Péter kitért arra is: azt tapasztalja, hogy a járványhelyzetben nőtt a nemzedékek közötti szolidaritás. Elmondta: a Katolikus Karitász önkéntesei között szép számmal vannak nyugdíjas korúak, akiket most védeni kell, ezért a plébániákon külön kérték a fiatalokat, hogy vállaljanak több munkát. Ezt meg is teszik, segítenek az időseknek bevásárolni, ételt vinni.
Erdő Péter megszólalt menekültügyben A Katolikus Karitász csendben, szerényen, de hatékonyan teszi a dolgát, együttműködve a menekültekkel foglalkozó a hivatalos szervekkel - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) őszi tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón csütörtökön. Fotó: Illyés Tibor/MTI A bíboros kifejtette: nagyon sok figyelmet fordítanak a kiskorúakra, rendkívül aktív a karitász például a fóti gyermekotthonban ahol nem csak élelmiszercsomagokkal és tisztítószerekkel segít, hanem és pszichológiai és egyéb személyes munkával, hiszen az oda érező gyermekek sokszor nagyon stresszes állapotban vannak. Hasonlóképpen segít számos más katolikus szervezet is - hangsúlyozta a bíboros, példaként említve a Szent Egyed közösséget, amely "nagyon diszkréten, és nem is a saját zászlóját kibontva dolgozik". Jelen vagyunk minden olyan helyen, ahol a társadalmi szervezetek a legrászorulóbbaknak a segítségére megjelennek - hangsúlyozta.
Új veszélyességi szintre lépett a délről érkező migrációs nyomás – jelentette ki Szijjártó Péter Szabadkán tartott sajtótájékoztatóján azután, hogy szombaton migránsbandák lövöldöztek a vajdasági város melletti erdőben. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a migránsok már nem csak erőszakosak, hanem fel is fegyverkeztek, ami tovább növeli a kockázatot. A tárcavezető kiemelte: Magyarország továbbra sem enged be egyetlen egy illegális migránst sem. "Meg kellett volna ezt állítani, én azon a véleményen vagyok, hogy nem kell őket beereszteni" – mondta el véleményét az incidens után egy helybéli lakos az M1 Híradójának. Továbbra sincs nyugalom Szabadkán: a helyiek még mindig a szombati lövöldözés traumáját dolgozzák fel, közben a taxisok úgy hordják a migránsokat a határra, mintha semmi sem történt volna. Szombat hajnalban ébredtek lövésekre a szabadkai Makkhetes erdő környékén élők. Két migráns-banda támadt egymásra lőfegyverekkel, mert összevesztek az önkényesen kisajátított területen.
Pál pápa gondolatai "segíthetnek bennünket abban, hogy felfedezzük az Eucharisztia valóságának végtelen gazdagságát". Tovább Hír, érték 2020. június 09. Elindult a NEK TV, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus híradója. Tovább A vallási tényezõk meghatározzák a migránsok hozzáállását a befogadó kultúrához. Amíg a balkáni bevándorlók és a befogadó kultúra közötti ellentét enyhébb, addig az afgánok, közel-keletiek esetében ehhez kulturális idegenség is járult. E bevándorlóknak ezen kívül nagyon erõs az identitásuk, és fokozatosan átalakítják a környezetet a saját szabályaik szerint; ez az iskolai példa leképezi azt, ami társadalmi szinten hosszabb távon várható. " — mondta Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezetõ elemzõje. A bevándorló szülõk között a munkanélküliség 50-60 százalékos. Franciaország rosszabb helyzetben van mint Németország és Ausztria. A bevándorlók még nem képesek befolyásolni szavazatukkal a német ajkú országukat, ellentétben Franciaországgal. Azok a bevándorlók, akik állampolgárságot kapnak az európai országokban, hatással lesznek az ottani politikai élet alakulására és összetételére is.
Több mint 100 palota illetve több templom sorakozik a két partján. Hídjai: Rialtó-híd, Akadémiai híd, Scalzi-híd, Quarto Ponte vagy Ponte di Calatrava.
Velence a lagúnák városa, az észak-olaszországi Veneto régió székhelye. Az Adriai-tenger északi részén fekvő mocsaras Velencei lagúnában fekszik, amely két jelentős folyó, a Pó és a Piave torkolata között húzódik. Látnivalók: Szent Márk tér (Piazza San Marco): Velence központja, amelynek – ahogy Petrarca írta – "nincsen párja a földön". 56-82 méter széles, 175 méter hosszú a világ legszebb tereként is nevezett hely, amely sok történelmi esemény színtere is volt. Három oldalról középületek veszik körül. Ma is a város életének centruma. A Pó folyó és deltája | pofishing.com. Látnivalói: Szent Márk-székesegyház, Campanile, Loggetta, Zászlórudak, Prokuráciák, Óratorony, a Pátriárka palotája. Piazetta: A Szent Márk tér folytatása a tenger felé nyitott Piazetta, melynek hossza 97 méter, szélessége 41-48 méter. Látnivalói: Dózse-palota, Libreria, Szent Tódor és Szent Márk oszlopa, Prigione, Sóhajok hídja. Canal Grande: A Canal Grande csatorna a város fő közlekedési útvonala, a Giudecca után a második legszélesebb víziút. 3 km hosszúságú, átlagosan 4-5 méter mély.
Másrészt annak következtében, hogy a folyó maga előtt szüntelenül feltölti a tengert, a torkolat eredeti helyétől mindig beljebb halad: a folyó hossza tehát egyre növekedvén, a víz szintje emelkedni kénytelen. A Pó p. még a történelmi időszak kezdetén Adria városnál ömlött a hasonnevű tengerbe, holott torkolata most 22 km-re van attól. Míg tehát azelőtt a Pó vízszintje már a város mellett elérte a tenger szintjét, addig most csak 22 km-rel odább szállhat le addig. A deltát képező folyók vízszintje tehát a legalsó szakaszon folytonosan emelkedik, mert a régi torkolat helyén való emelkedés egy bizonyos távolságra fölfelé is visszahat. A deltaképződés ez utóbbi káros hatását megszüntetni nem lehet. Chris Hadfield kanadai űrhajós a napokban tér vissza a Nemzetközi Űrállomásról. Több mint öt hónapot töltött az űrben, kutatásai és tudományos munkája közben csodálatos képeket készített természeti jelenségekről, csodálatos tájakról, érdekes képződményekről. Ezekből szemezgettünk. Pó Folyó Torkolata. A Canadarm2 üdvözli a világot (Fotó: NASA) Skót tél a Cairngorms Nemztei Parkban (Fotó: Repülők San Francisco felett a reggeli órákban (Fotó: Zipzárszerűen folyik a folyó (Fotó: Felhők kavarognak Chile partjainál (Fotó: Jégnek látszó szaúdi homokdűnék (Fotó: Szögmérő Új-Zéland partjainál (Fotó: Közép-ázsiai farmok nagy összevisszaságban.
A passaui egyetem és tulajdonképpen az egész város visszatükrözi a tudományos tradíciókat és történelmet. Valójában a város attól olyan népszerű a fiatalok körében is, mert sokkal többet nyújt, mint csak saját történelmi múltjának maradandó látványa. Látnivalók Magasan a város felett fekvő Veste Oberhaus a város történelmének egyik impozáns mesterműve és egyben Passau nevezetessége. Nagyszerű kilátás nyílik innen nemcsak az óvárosra, de a hármas folyótorkolatra is, ahol a Duna, az Inn, és az Ilz találkozik. Rengeteg a fiatal az Oberhaus környékén egyrészt a kilátás, és az itt működő ifjúsági szállás okán. A várban található Történelmi Múzeum állítólag annyira élvezetes az interaktív megoldások miatt, hogy egy egyszerű múzeumi sétából majdhogynem kalandtúra lesz. Európa egyik legnagyobb golfpályája szintén itt, Passau közvetlen közelében található. S minthogy a városnak hatalmas vonzerőt biztosítanak a vizek, Passauban több órás hajóutak és kirándulások szinte kihagyhatatlanok. Az egyik legszebb ilyen kirándulás a Duna völgyének felfedezése, akár Engelharts, vagy a szomszédos Linz, vagy akár Deggensdorf irányába hajóznánk.