16. 14:51 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Calum megölelgette síró húgát, majd ebben a lelkiállapotban sétált ki a világmegváltó deszkákra. Dráma lehetett a lelkében, ami látszott is rajta. De igyekezett legyűrni az érzelmeit és bizonytalan kezdet után végre kiengedte a hangját, a dal felénél már akár Adam Levine-t is képzelhettük volna a színpadra. De Calum hangja teljesen egyedi, stílusában is eredeti. Idegességén átragyogott végre a tehetsége. Bár a kamera sokszor vándorolt Jade-re, aki a színfalak mögött sírdogált és szorított testvére sikeréért, kettős érzéseket üzennek felénk. Sajnálatot és csodálatot vált ki a felvétel egyszerre. A dal végén pedig Simon Cowell olyat tesz, amire nem sűrűn került sor a műsor történetében! Végül Jade is az aranyesőben állhatott, mert Simon, Calumra zúdította ezeknek a szavaknak a kíséretében: "Soha nem hallottam még ilyen tehetséget a show történelmében!
Közben kis olvasóinak is továbbadja a tudnivalókat, hírt ad még a modern technika vívmányairól is. Kormos István verses meséjének hőse öt és fél évesen kerül óvodába. Medveként már nem volna kölyöknek tekinthető, de a medveéletre még nem elég önálló. Amikor egész nap csak csatangolt az erdőben, s jól el is tévedt, a fiára rátaláló öreg medve úgy döntött, óvodába adja. A barlangban lakó bocs – bár otthon tejeskávét, édes málét és más finomságokat kaphatott –, útravalónak kedvenc csemegéjét, három vackort vihetett magával. Apja úgy mutatta be a többieknek: "most lett ember igazában". Vackor, mint egy kis óvodás, fokról fokra megtanulja a társai számára már ismert rendet, szokásokat, s idővel ügyesen alkalmazkodik; örömmel és kötelességtudattal készül az iskolás életre. De már erdőn nem tekergek, apát, anyát, nemzetségem atyafiát csavargással nem ijesztek. Hadd járhassak óvodába, ilyen csudás palotába, meghálálom, ha nem, akkor ne legyen a nevem Vackor! A gyerekek körbefogták, s a kis boglyos, piszén pisze kölyökmackót nagy vihánccal átkarolták: és közöttük brummogatva ott táncolt az a csöpp boglyos, És ott maradt akkor óvodásnak Vackor.
Kormos István: Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról Hol volt, hol nem, messze, messze, volt egy boglyos, lompos, loncsa pókember legújabb kalandjai os és bozontos Vackor nevű kicsi medve, nemegészséges étrend is medve, csak egy apró, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó. Elmeséli: Hernádi Judit. Terjedelem: 79 perc. ISBN: 9789632179278 ・Típus: CD-ROM.
Ugyanakkor a tíz személy neve viszonylag könnyen megjegyezhető a "négy éven felülieknek" ajánlott műben. Ám az első kiadáshoz képest a névsor jelentősen megváltozott. Csak Domokos Matyi és Vas Pista maradt benne a régiek közül. A költő felnőtté váló Anna lányának nevét is kihagyta, majd a harmadik könyvébe beillesztette az 1973-ban született második lányáét, az 1956 előtti óvodás és ismerős neveket is újabbakkal cserélte ki. Kormos István Reich Károly rajzaival Könyv Móra kiadó, 2015 94 oldal, Kemény kötésű fűzött egyéb nagy méret ISBN 9789634151685 Státusz: Kifogyott Bolti ár: 2 799 Ft Megtakarítás: 7% Online ár: 2 604 Ft Leírás Hol volt, /hol nem, /messze, messze, / volt egy boglyos, /lompos, /loncsos, /és bozontos, /Vackor nevű /kicsi medve, /nem is medve, /csak egy apró, /lompos, /loncsos / és bozontos, /piszén pisze kölyökmackó. Kormos István csetlő-botló, csavargó kölyökmackója éppen olyan, mint az óvodás gyerekek: játék közben elfelejtkezik az időről, nem eszi meg az ebédet, félve megy bele a Balatonba, hogy aztán annál nagyobb örömmel lubickoljon a hatalmas tóban.
Meleg volt a bunda rajta, foghatta mancsát az apja, szégyen ide, szégyen oda, elsírta magát az apró, Ajjaj, jajjaj, hajjajjaj! Most lett még csak csuda zaj! Válogatás Kormos István Vackor-történeteiből A címekre kattintva elolvashatod a teljes szövegeket a Digitális Irodalmi Akadémia oldalain. Megismerünk egy pisze kölyökmackót, aki mindig elcsavargott az erdőn (részlet) Hol volt, hol nem, messze, messze, volt egy boglyos, lompos, loncsos és bozontos, Vackor nevű kicsi medve, nem is medve, csak egy apró, piszén pisze kölyökmackó. Vackor az óvodába érkezik (részlet) Hej, óvoda, óvoda, de fényes az ablaka, de tágas az ajtaja, de szép tiszta minden terme, zsibong a sok gyerek benne; olyan, mint egy kacsalábon forgó, ékes palota. Vackor bemutatkozik a gyerekeknek (részlet) – Brumma, brumma, hóha, hó! Fára mászni vóna jó! Az én körmeim nagyok, öt és fél éves vagyok, sűrű, sötét rengetegben egy szép napon megszülettem, örökké csak erdőn jártam, ott kószáltam, ott bóklásztam, magasságos fákra másztam, barlangokban bújócskáztam, szagos fűbe heveredtem, mikor pedig éhes voltam, finom érett vackort ettem.
De már erdőn nem tekergek, apát, anyát, nemzetségem atyafiát csavargással nem ijesztek. Hadd járhassak óvodába, ilyen csudás palotába, meghálálom, ha nem, akkor ne legyen a nevem Vackor! A gyerekek körbefogták, s a kis boglyos, piszén pisze kölyökmackót nagy vihánccal átkarolták: és közöttük brummogatva ott táncolt az a csöpp boglyos, És ott maradt akkor óvodásnak Vackor. Folytatás....?
Reich Károly rajzairól meg mit is lehetne mondani: bármit rajzolt, arra mi mindig vevők vagyunk. 6 hozzászólás Ibanez ♥ P >! 2021. január 10., 18:47 Nagyon jó kis mese, könnyen követhető, "ízes-szagos" a javából, melyben Vackor, a kismedvét követjük egyenesen az óvodáig, a beilleszkedését, az ottani szabályok megértését. Kínálhatták kiskanállal, unszolhatták nagyüveggel, csak az orrát fintorgatta, a szemét meg földre súnyta, és otthagyta az egészet. Vackor elbúcsúzik az óvodától, és iskolába megy (részlet) Nem egyedül a csöpp Vackor, hanem mások is búcsúztak az óvoda falaitól, mások is búcsúztak akkor. Utoljára a hatévesek csoportja az óvoda minden termét körbejárta. Megnézték a játékokat, a labdákat meg a sok építőkockát, karikákat; a villamos, a pici busz, a kisvasút, az alagút és a tábla és a sípok és a gyöngyök, búgócsigák, csöpp barikák még játszásra kínálódtak utoljára. © Neumann János Digitális Könyvtár © Copyright © Color Plus Kft Kelj föl, Vackor, hogyha én elnáspángollak, istenesen elporollak, sajogni fog ám a bunda!
(Később Dörmögő Dömötör címmel jelent meg. ) Sebők Zsigmond könyveinek hőse emberré változott medveként viselkedik, nincs kapcsolatban a gyermekjátékok közt az 1900-as évektől megjelenő játékmackóval. Mackó úr úgy járja hazánkat, más országokat, mint egy jámbor vidéki ember, aki most ismerkedik a nagyvilággal. Közben kis olvasóinak is továbbadja a tudnivalókat, hírt ad még a modern technika vívmányairól is. Kormos István verses meséjének hőse öt és fél évesen kerül óvodába. Medveként már nem volna kölyöknek tekinthető, de a medveéletre még nem elég önálló. Amikor egész nap csak csatangolt az erdőben, s jól el is tévedt, a fiára rátaláló öreg medve úgy döntött, óvodába adja. A barlangban lakó bocs – bár otthon tejeskávét, édes málét és más finomságokat kaphatott –, útravalónak kedvenc csemegéjét, három vackort vihetett magával. Apja úgy mutatta be a többieknek: "most lett ember igazában". Vackor, mint egy kis óvodás, fokról fokra megtanulja a társai számára már ismert rendet, szokásokat, s idővel ügyesen alkalmazkodik; örömmel és kötelességtudattal készül az iskolás életre.