[2] A szerzőijog-ellenes mozgalmak fő érvelése, hogy a szerzői jogi védelem sosem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és nem járult hozzá a társadalom fejlődéséhez, vagy újabb alkotások elkészüléséhez. Egyes szerzőijog-ellenes csoportok gazdasági és kulturális alapon támadják a szerzői jog intézményét. Mások, elsősorban az internetes és webes technológiák területén, úgy érvelnek, hogy a modern információs technológiai vívmányok meghaladják a szerzői jogi korlátokat és utóbbiakat a jelenlegi technológia biztosította lehetőségekhez kellene igazítani. A szerzői jogok elleni érvek [ szerkesztés] Gazdasági érvek [ szerkesztés] A védelem gyengíti a kreativitásra való hajlandóságot [ szerkesztés] "A szerzői jog királyi kiváltságból formális, és végül széles körben használt törvénnyé alakulása elméletben hozzájárulna a zeneszerző kiadásból származó bevételeinek növekedéséhez. A mennyiségi összehasonlításunk bizonyítékai szerint, melyben Beethoven szerzői jogi rendszer nélküli bevételeit hasonlítottuk össze Robert Schumann jövedelmével, melyet a szinte teljesen általános európai jogi védelem mellett szerzett a legjobb esetben is kérdéses azon elmélet jogosultsága, hogy a szerzői jogok alapvetően megváltoztatták a zeneszerzők vagyoni helyzetét.
A figyelembe veendő területek: Az alkotás létrehozásának helye A feltöltés helye Az eredeti fájlt tároló webszerver fizikai lokációja Az Egyesült Államok. Egy alkotás csak akkor tölthető fel a Commonsra, ha az összes vonatkozó területen közkincs, vagy szabad licenc alatt terjeszthető. Ha egy festményt Franciaországban publikáltak, akkor az amerikai szerzői jogot kell alkalmazni, mivel a Commons szerverei az USA-ban vannak, továbbá a te országod és az alkotást tároló webszerver helyének szabályait is figyelembe kell venni. Ha a francia festményt egy az Egyesült Királyságban élő személy tölti fel, akkor három ország (Franciaország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok) törvényeit kell alkalmazni. Ahhoz, hogy az alkotás az USA-ban közkincs legyen, 1927 előtt kellett közzétenni; a brit törvények szerint az alkotó halála óta legalább 70 évnek kellett eltelnie; a francia jog szerint ha a szerző Franciaország szolgálata közben hunyt el ( Mort pour la France), akkor a jogvédelem a halálától számított 100 évig áll fenn.
IT/Tech 2018. július 05. 9:22, csütörtök Berta Sándor Az Európai Parlament a szerzői jogi szabályozás tervezett módosításáról tárgyal. Az olasz Wikipédia hétfőn elérhetetlen volt. Az ok: az oldal így tiltakozott a kiszivárgott változtatások ellen. A felhasználók csak egy szöveget olvashattak, amelyben arról tájékoztatták őket, hogy ha az elképzelések megvalósulnak, akkor a népszerű online lexikon is nagyon nehéz helyzetbe kerülhet vagy akár meg is szűnhet. Az indoklás alapján, ha a tervezett javaslatokat elfogadják az európai parlamenti képviselők, úgy gyakorlatilag lehetetlenné válik majd például egy újságcikk megosztása a közösségi portálokon vagy egy adott cikk felkutatása az online keresők segítségével. A módosításokat bírálók úgy vélték, hogy leáldozhat a mémeknek és a remixeknek is, s az egyes platformok már a tartalmak linkeléséért is komoly összegeket fizethetnek majd. A Wikipédia és annak létrehozója, Jimmy Wales a tervezett változtatások egyik legkeményebb bírálója, így érthető, hogy Wales aláírása szerepelt egy nyílt levélen is.
Kicserélheted a szócikk szövegét egy általad újraírt szövegre: ezt egy átmeneti allapon kell megtenni ( szócikk neve /Új), hogy az eredeti jogsértő cikket egy adminisztrátor törölni tudja. Ha az eredetiről kiderül, hogy mégsem jogsértő, akkor a két cikket egybe lehet fésülni. Írhatsz a szerzői jogok tulajdonosának: megtudakolhatod, hogy az anyag felhasználható-e (még az is lehet, hogy a szerző küldte a Wikipédiába). Ezen túl kérheted is az engedélyt a publikálásra, lásd: engedélykérő szabványlevelek. Ha úgy gondolod, hogy a Wikipédia a Te jogaidat sérti valamilyen módon, akkor a legegyszerűbb, ha a fenti elveket követve az adott lapot vagy képet itt listázod, a megfelelő információk megadása mellett. Megteheted azt is, hogy felveszed a kapcsolatot egy adminisztrátorral, és neki jelzed a problémát. Vedd figyelembe, hogy a wikipédisták nem tudják a laptörténeteket módosítani. Ha úgy érzed, hogy egy lap történetében található olyan jogsértés, mely számodra nem elfogadható, akkor ezt külön jelezd, mivel ennek eltávolítása csak különleges eszközökkel lehetséges.
A mai világunkhoz teljesen alkalmazkodni képtelen, elavult jogi hálóban való vergődés hatalmas energiákat emészt fel, és szerkesztőink idejének jelentős részét teszi ki a megfelelő, szabadon felhasználható anyagok elkészítése, illetve az anyagokban felhasznált művek jogszerű felhasználhatóságának biztosítása. Ez a munka – a számtalan ellenőrzés, egyedi engedélykérés, az anyagok eredeti szerzőinek felkutatása – a háttérben folyik, ebből az egyszeri olvasó szinte semmit sem tapasztal. Az említett probléma a szócikkek számában kiemelkedő, valamint abban, hogy a körülmények miatt ez ilyen sokáig – évekig – nem derült ki. Azonban a rendszer itt is ugyanúgy működik, mint egyébként: az ellenőrzés során felszínre került a probléma, és a szerkesztők az idejük jelentős részét erre áldozva megvizsgálták és orvosolták a kérdést. De ettől eltekintve ez a folyamat amúgy folyamatosan zajlik, természetesen jelentősen kisebb méretekben. Így a kérdésnek azon részére, hogy mit tesz ez ellen a Wikipédia, a válasz egyszerű: ugyanazt, mint eddig, szúrópróba vagy értesítés alapján ellenőrzés és probléma esetén annak megoldása.
"Az árvaság tudata végigkíséri egész életét. Ezt a legváratlanabb pillanatokban és legmegrázóbb kifejezésekkel adja tudtára mindenkinek. Most is, ebben a versében is azt a kisfiút juttatja eszünkbe. Megrendítő sorokkal kezdi. Itt már nem érződik semmilyen kétség: Érzi, tudja, hogy életének hol a helye: "Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva. " Íme József Attila Isten karjaiban. Átöleli atyját – Istent, a földi apa helyett –, és beszélget vele. Valami nagyon bizalmasat súg neki: ha olykor még tagadnálak, " ne viszonozd a tagadásom ". De még ennél is többet kér: " Ne vakítsd meg a lelkemet, néha engedd, hogy mennybe lásson ". Van ennek a versnek még más üzenete is. Aki ezeket a sorokat írja, már megjárta a klinikák idegosztályát. Tudja, hogy betegsége, tudathasadása gyógyíthatatlan. Érzi, hogy az " árnyékvilág árkain " bolyong, és ki tudja, meddig?!? Erre is találok utalást: " Vizsgáld meg az én ügyemet, mielőtt magam feláldoznám… ".
1999) Valachi Anna: "Fogadj fiadnak Istenem", Eső 1. kép, 2. kép: József Áron, Attila apja 3. kép: A család az édesanyával Hasonló cikkeink: Desiré: egy nagy, ismeretlen Úr vendége nőNyugat férfiKeleten Dsida Jenő Itáliában Márai Sándor és a nők Balázsolás: "nem is olyan nagy dolog a halál" Kategória: Lelki | Címkék: istenes vers, József Attila, magyar irodalom, vers
Említést érdemlő az a mozzanat, amelyre az utókor talán hibás döntésként emlékezett vissza: nővérei magukhoz vették a lelkileg megtört poétát – több helyütt kiemelik, hogy orvosi javallat ellenére –, és hiába Thomas Mann bíztató szavai, a végzet nem ismert könyörületet. A beteg költő toposzát Cs. Szabó László Ultima verba (József Attila emléke) című, a Nyugat ban megjelent írása árnyalta. A költő halála után önkéntes jelentkezők – egykori ismerősök, barátok – akadtak, akik kijelentették, hogy elkerülhetetlen volt a tragédia. Cs. Szabó László ezzel szemben eggyel hátrébb lépett: "Irtózom a gondolattól, hogy halála után lóhalálában én is jelentkezzem lim-lom emlékeimmel" – írta, majd a következőt tette hozzá: "A világ azt hiszi, gyógyíthatatlan beteg pusztult el a szárszói sínen. Az is, de nem csak az. " Számára inkább volt kedves, okos és remek beszélgetőtárs, mint egy élőhalott. Hozzá hasonlóan Ignotus is bűntudattól gyötörve vallotta meg, hogy József Attila "úgy epedt a simogatás után, s kinek ez úgy el is kelt".
2022. április 1. 18:10 Múlt-kor "[... ] még felét sem vitte véghez annak, amire képes" Kívülállóként bolyongott a magyar költészet ugarán, virágait gyakran eltaposta a kor szelleme, 1934-ben még a kommunisták is kivetették maguk közül. A Népszava pontosan így fogalmaz: "Belőle buzgott legbővebben és legeruptívabban ennek a nyugtalan kornak a szelleme. " A korabeli bulvárlapok ezzel szemben meglehetősen félreértelmezték életművét, Az Est rövid nekrológjában rögtön egy óriási hibával kezdte a visszaemlékezést: "egyik legbecsültebb értéke volt a háborúutáni magyar lírának". Valóban? Sokkal közelebb áll a tényekhez a Magyarország 1937. december 5-i száma: "Idegei nem tudtak hozzádurvulni századunk stílusához". A cikkíró a klisék megállapítása mellett – szörnyű gyermekkor, szenvedés, az értelem és érzelem harca – kiemelte azt, amire a Népszava nem vállalkozott: József Attila ígéret volt. ígéret arra, hogy halhatatlan lesz. Olyan kivételes tehetség, "aki még felét sem vitte véghez annak, amire képes".
Dolgaim elől rejtegetlek, Istenem, én nagyon szeretlek. Ha rikkancs volna mesterséged, segítenék kiabálni néked. Hogyha meg szántóvető lennél, segítenék akkor is mindennél. A lovaidat is szeretném és szépen, okosan vezetném. Vagy inkább ekeszarvat fogva szántanék én is nyomodba, a szikre figyelnék, hogy ottan a vasat még mélyebben nyomjam. Ha csősz volnál, hogy óvd a sarját én zavarnám a fele varjat. S bármi efféle volna munkád, velem azt soha meg nem unnád. Ha nevetnél, én is örülnék, vacsora után melléd ülnék, pipámat egy kicsit elkérnéd s én hosszan, mindent elbeszélnék.