A jelenlegi demográfiai ismeretek alapján az látható, hogy Afrika és Dél-Délkelet-Ázsia egyes országait a túlnépesedés fenyegeti. Afrika népessége növekszik a leggyorsabban, már túllépte az egymilliárdot (2010), s néhány évtized alatt meg is duplázódhat. Ez jelentős nemzetközi vándorlást is elindíthat. A világ népszaporulatának 95 százalékát a fejlődő országok adják. Várható, hogy tovább nő az "Észak és Dél" országai (az öregedő és fiatalodó népességű országok) közötti demográfiai szakadék. A fejlett országokban csökken a születések száma, növekszik az életkor, elöregedik a népesség. Az ökológiai lábnyom és a népesség Valamennyien napról napra fel- és kihasználjuk a természet adta lehetőségeket. Ezt a tevékenységet az ún. Biológia - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. ökológiai lábnyommal szoktuk jellemezni, s segítségével jól számszerűsíthető, hogy az emberiség mekkora hatással van Földünkre. Az, hogy egy ország lakossága átlagosan mekkora méretű lábnyommal jellemezhető, az leginkább lakosság életszínvonalán mérhető. Az ökológiai lábnyom leegyszerűsítve az a föld- és vízterület, amelyre az emberiségnek és életszínvonalának fenntartásához szükség lenne.
A következő terület-típusokat különböztetik meg: - szántók (élelmet, állati takarmányt, rostanyagot és olajt biztosítanak); - legelők (a legelő állatok húsát, bőrét, gyapját és tejét használja fel az ember); - halászterületek (innen származnak az asztalunkra kerülő halak és tengeri állatok); - erdők (fát, farostot, papíralapanyagot és tűzifát biztosítanak); - szénnyelő földterület, pl. Oekologiai labnyom fogalma. erdő (a felhasznált fosszilis tüzelőanyag - szén, földgáz és olaj- elégetése során kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez szükséges); -a nukleáris energia egyenértéke (azon terület, amely ugyanennyi energia fosszilis tüzelőanyagok elégetésével történő megtermelése során kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez szükséges); - beépített földfelszín, amelyet az infrastruktúra foglal el (utak, házak, vízierőművek stb. ). Túllövés A hagyományos felfogás szerint a környezet, illetve az emberi társadalom és gazdaság ugyan kapcsolatban van egymással, de egymás mellett létező két rendszert alkot. Az ökológiai lábnyom-számítások, és egy új tudományos irányzat, az ökológiai közgazdaságtan alaptétele szerint viszont az emberi tevékenységek összessége a földi környezet egy alrendszerét képezi.
A Föld népességének növekedése A népesség számát a születések és a halálozások mellett a migráció is jelentősen befolyásolja. Alapvetően két tényezőtől függ a népesség változása egy-egy térségben, ha számadatokkal próbáljuk jellemezni a folyamatot. Ez a két tényező a születések és a halálozások különbsége, valamint a vándorlások különbözete. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a népesség száma, annál inkább a természetes szaporodás válik meghatározóvá a vándorlással szemben. Magas születési arányszám jellemző Afrika és Délkelet-Ázsia egyes országaiban. Ez az arányszám meghaladhatja a 40-50 ezreléket. A halálozási arányszám a javuló egészségügyi ellátás hatására azonban csökkent. Ezzel a magas természetes szaporodással párhuzamosan az élelmiszertermelés nem tud növekedni, és élelmiszerhiány alakul ki. A népesség ugrásszerű megnövekedései a történelem során Az emberiség történelme során a természetes szaporodás mértékét eltérő tényezők szabályozták. A kőkorszakban elsősorban a természeti tényezők befolyásolták a népesség növekedését.
Ha a gyomorsav gyulladásokat okozott a nyelőcsőben, garatban, sőt ha a fogakat is károsította, akkor a kamilla- és a zsályatea fogyasztása csökkentheti ezeket a gyulladásokat. A házilag történő gyomorsav csökkentésével nemcsak jó eredményeket érhetünk el, hanem azáltal, hogy a természetes gyógymódot választottuk, elkerüljük a gyógyszerek mellékhatásait is. A túlzott gyomorsavtermeléssel küzdő emberek számára fontos, hogy minél kevesebb stressz érje őket, és amikor a kellemetlen tünetekkel találkoznak, akkor is próbálják megőrizni a nyugalmukat, különben a stressz hatására ismét sav termelődik.
A legismertebb kamillán kívül savközömbösítő gyógynövények még a bojtorjángyökér, a pitypanggyökér, a cikória, az angelika, az ezerjófű, a fekete üröm, a kakukkfű és az ibolyalevél. A gyomorégés általánosan alkalmazott házi ellenszere egy kiskanálnyi szódabikarbóna bevétele, amely savközömbösítőként hamar megkönnyebbülést hoz. Franciska von Au nagyanyáink házi praktikái közül megemlíti a fehér agyag (Bolus alba), illetve a hársfaszén (orvosi szén) jótékony hatását: egy-egy teáskanálnyit kell ezekből alkalmazni.
Mindent a refluxról A gyomorégés komolyabb gondot is okozhat, ilyen például a refluxbetegség. Ha többet szeretne erről megtudni, kattintson! A hiba az életmódban keresendő A savtúltengés leggyakoribb okai a stressz, a nem megfelelő életmód és étrend. Ezek ugyanis megzavarhatják a szervezet sav-lúg egyensúlyát és a savak túlsúlyba kerülnek. Ilyenkor a gyomornedv a normálisnál több savat tartalmaz. A tüneteket súlyosbítja, ha a gyomor a túl sok étel vagy alkohol (különösen a tömény italok) fogyasztása következtében fokozott működésre kényszerül. Általában az alkohol, a kávé, a telített zsírokban gazdag, nehezen emészthető ételek és a dohányzás a felelős azért, hogy az emésztőrendszer már nem képes a saját maga által termelt gyomornedvet egyensúlyban tartani. Tűzoltás A gyomorégés okozta rossz érzést, fájdalmat legtöbben valamelyik, gyógyszertárakban vény nélkül kapható savközömbösítő szer bevételével enyhítik. Jó tudni azonban, hogy néhány egyszerű elővigyázatossági szabály betartásával elkerülhetőek ezek a tünetek, illetve házilagos módon, otthon is rendelkezésre álló eszközökkel is sikerrel befolyásolhatók.