Debrecen faragó utca 5 Utca Rendezés: Ár Terület Fotó 6 km megnézem Tépe távolság légvonvalban: 23. 7 km megnézem Szentpéterszeg távolság légvonvalban: 32. 4 km megnézem Sárrétudvari távolság légvonvalban: 46. 9 km megnézem Sáránd távolság légvonvalban: 13. 1 km megnézem Sáp távolság légvonvalban: 37. 2 km megnézem Pócspetri távolság légvonvalban: 47. 1 km megnézem Pocsaj távolság légvonvalban: 30. 2 km megnézem Piricse távolság légvonvalban: 46. 1 km megnézem Penészlek távolság légvonvalban: 39. 5 km megnézem Ömböly távolság légvonvalban: 47. 1 km megnézem Nyírpilis távolság légvonvalban: 49. 4 km megnézem Nyírmihálydi távolság légvonvalban: 33 km megnézem Nyírmártonfalva távolság légvonvalban: 20 km megnézem Nyírgelse távolság légvonvalban: 35. 7 km megnézem Nyírbéltek távolság légvonvalban: 41. 1 km megnézem Nyíracsád távolság légvonvalban: 26. Dr. Faragó Gabriella | orvosiszaknevsor.hu | Naprakészen a gyógyító információ. 3 km megnézem Nyírábrány távolság légvonvalban: 28. 2 km megnézem Nagyrábé távolság légvonvalban: 42. 8 km megnézem Nagyhegyes távolság légvonvalban: 21.
Második alkalommal kandidált sikeresen a Földművelésügyi Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Magyar Mezőgazdasági Múzeum által meghirdetett pályázaton a Faragó Utcai Óvoda. Az intézmény három évig viselheti a címet. A Faragó Utcai Óvoda főbejárata mellé, a külső homlokzati falra került fel a címet tanúsító tábla, amit 2021. május 31-én leplezett le a körzet önkormányzati képviselője. Kiss Sándor elmondta: egy 20 pontból álló kritériumrendszernek kellett megfelelnie az intézménynek, azaz teljeskörű szemléletformálás zajlik az óvodában, amely 2021. január 1-től 2023. december 31-ig jogosult a cím használatára. "A következő lépés az »Örökös Zöld Óvoda« cím elnyerése lehet. Faragó utca debrecen. Biztos vagyok benne, hogy az óvoda vezetése azt is megpályázza majd. Ez fontos a szülők számára is, hiszen látják, hogy gyermekeik környezettudatos, fejlődő környezetben tölthetik gyermekkoruk egy meghatározó részét" – tette hozzá dr. Kiss Sándor. Szaniszlóné Zöld Klára Ágnes, a Faragó Utcai Óvoda intézményvezetője úgy fogalmazott: pedagógiai programjukban hangsúlyos szerepet kap a környezetvédelem.
6 km megnézem Esztár távolság légvonvalban: 29 km megnézem Érpatak távolság légvonvalban: 32 km megnézem Encsencs távolság légvonvalban: 43. 2 km megnézem Bojt távolság légvonvalban: 38. 2 km megnézem Bihartorda távolság légvonvalban: 41. 5 km megnézem Biharnagybajom távolság légvonvalban: 46. Újra „Zöld Óvoda” lett a debreceni Faragó utcai intézmény, ment is a képviselő bácsi. 8 km megnézem Bihardancsháza távolság légvonvalban: 41. 4 km megnézem Bedő távolság légvonvalban: 41. 6 km megnézem Báránd távolság légvonvalban: 40. 7 km megnézem Bakonszeg távolság légvonvalban: 40. 5 km megnézem Ártánd távolság légvonvalban: 46 km megnézem Álmosd távolság légvonvalban: 28. 3 km megnézem
A vásárvárostól az újkorig ismerhettük meg a város múltját Balogh László előadásán. Debrecen történelme az utcanevek tükrében, avagy utcanevek története a város életében címen tartott előadást Balogh László a MÉLIUSZ Központi Könyvtárban kedden délután. A Podmaniczky-díjas helytörténet-kutató oklevelekből, magisztrátusi jegyzőkönyvekből, adóösszeírásokból, tanácsi jegyzőkönyvekből, magángyűjteményekből és térképekről gyűjtött össze információkat a debreceni utcák múltjáról. A közel húsz éves kutatását A múlt nyomában sorozat részeként osztotta meg. Lássuk, mit tárt fel a helytörténész Debrecen múltjából! A legkorábbi térképek Az első fellelhető térkép Debrecenről 1750-ből származik. Debrecen Faragó Utca. Akkoriban divatos volt, hogy az utcanevek szaporítása helyett részekre bontották a nagyobb utcák kisebb szakaszait, sikátorait, így segítve a tájékozódást. Az utcarészeket jelzőkkel látták el, így volt például Nagy Péterfia utca és Kis Péterfia utca. Részletesebb betekintést nyújt a város múltjába az 1771-esnek nevezett – bár valamivel korábbi származású – térkép, amely már nem csak a nagyobb jelentőségű utcákat jelöli, hanem a kisebb tereket is.
A ma ismert számozás csak ezután lett népszerű: minden utca külön számmal indult a belváros felől, jobb oldalon a páratlan, bal oldalon a páros számozással. Emiatt több utcát is el kellett nevezni a derék utcákon belül, így 1893 környékén megjelentek a kisebb utcák elnevezésére tett javaslatok. A háború utáni idők Említésre méltó a 1927-es év, amikor 278 új utcanevet adtak Debrecenben. A trianon utáni időkben számos utca örökölt az elcsatolt területektől nevet, vagy akár hadi eszközökről, ezredekről elnevezett közterületek is találhatóak. A kommunista megszállás A második világháború után a szovjetek bevonulásával az aktuális politikai erőhöz kellett torzítani az elnevezéseket. Így alakult meg a Dimitrov, a Micsurin vagy a Lenin utca, valamint a főutca Vöröshadsereg útja lett. Különös módon az Őszirózsa köz túlélte az átnevezést, feltehetőleg azért, mert a közeli utcák virágneveihez kötötték, így beillett a Viola, a Szegfű vagy az Ibolya utca csokrába. Vissza a gyökerekhez A rendszerváltás után a legtöbb utca visszakaphatta eredet elnevezését.
4. Pálházi Erdei Kisvasút 3994 Pálháza, Dózsa György út Menetrend, nyitva tartás: ITT A zempléni hegyek között kanyargó kisvasút a legrégebbi működő kisvasutak közé tartozik. Különlegessége az egyre beszűkölő völgyben vezető nyomvonala, melynek Kőkapu megállóhelyénél a Kőkapu sziklájába vájt alagúton halad át (itt sikítani ér) egy nagyszerű fekvésű vadászkastély alatt. Hazánk második legrégebbi kisvasútja a Zempléni Tájvédelmi Körzet legszebb részein közlekedik. 10 lenyűgöző látnivaló a Zemplénben, amit mutass meg a gyereknek! - Papás-mamás magazin. Fotó: Archív, 5. Zemplén Kalandpark 3980 Sátoraljaújhely, Torzsás út 25. A kalandpark a Zemplén legszebb részén lett kialakítva. Családdal akár egy komplett hétvégét is rá lehet szánni, mert annyi felfedezni valót tartogat a környék és maga a kalandpark is. A libegő középállomásánál, a drótkötélpályák mellett található 3x60 m hosszúságú, kanyargós tubby pálya. A kalandpark rengeteg más élménnyel is várja a családokat: például bobozással, libegőzéssel, falmászással, kilátótorony látogatással, canopy-val, azaz másik hegycsúcsra átcsúszással szerezhetünk élményt magunknak, illetve a családnak.
13 kilométer hosszú körtúra indul Pusztafalu városából - egyszerűen csak követni kell a K jelzést a József Attila utcából. A túra első szakaszában, ahogy kiérsz a városból, legelők között vezet az út. Bal oldalon a Tolvaj-hegy, jobbon pedig a Hársas-hegy és a Bába-hegy látszódik. Fotó: bugyihusztár / Indafotó
15 millió évvel ezelőtt, a miocén korban zajló vulkanikus tevékenységeknek köszönhetően a tengerből kiemelkedett egy riolittufában gazdag kúp. Ugrunk előre az időben, az 1440-es évek környékén felfedezték az itt lakók, hogy ebből az anyagból igencsak jó minőségű malomkövek készülnek, amelyek a vízi, szél, száraz-és kézimalmok működéséhez elengedhetetlen eszközök voltak. A malomkő bánya a 17. században a Lorántffy-család révén I. Rákóczi György kezébe került, akik keze alatt elindult a bányászat fellendülése. A 19. század elejéig Magyarországon mintegy 90. 000 malom működött, amelyeket 5 hazai malomkőgyárból láttak el őrlőkövekkel, többek közt innen, a Botkői-bányából. Az éves csúcsteljesítménye a bányának 4-500 darab volt és 20%-át az itt készült köveknek külföldre vitték. A Megyer-hegyből kifejtett, kvarcit alapú malomkövek egy darabból készültek és igazán értékesnek számítottak. Az 1862-es londoni világkiállításra készített darabok még külön kitüntetésben is részesültek. Az egykori malomkő bányászok hálófülkéi Az 1800-as évek közepétől a malomipar rohamos fejlődése következtében hanyatlásnak indult a kövek kitermelése, mígnem 1907-ben az bánya végleg bezárt.