Hetvenöt éve tartóztatták le a sztálini Szovjetunióban Kun Bélát, a Tanácsköztársaság egykori vezetőjét. Az addigra már politikailag légüres térben, halálfélelemben élő Kunt Sztálin két telefonhívással is "megtréfálta" végleges eltüntetése előtt. Miközben az itthoni sajtó még a kormányzó, vitéz nagybányai Horthy Miklós egy nappal korábbi születésnapjáról áradozott, addig a Pesti Hírlap 1937. június 19-ei kiadásának ötödik oldalán egy alcím emlékezett meg arról, hogy "Kun Béla agyonlövetésének hírét - megerősítik". A hír valószínűleg hamis volt, Kun Béla alighanem csak két év múlva, 1939 novemberében halt meg Sztálin börtöneiben vagy valahol másutt. De az is lehet, hogy már 1938-ban kivégezték. Kun Béla unokája is Kötcsén hallgatja a Conducatort (heheposzt) – Örülünk, Vincent?. Mikor tartóztatták le Kun Bélát? Ugyanakkor a Pesti Hírlap jó helyen keresgélt: a Szovjetunióban soha nem látott letartóztatási hullám indult 1937 júniusában (pedig már korábban is volt néhány), és Kun Bélát tényleg ekkor tartóztatták le, ha nem végezték is ki azonnal. Kun kapcsán még a letartóztatás napja is bizonytalan, nemcsak a korabeli napi sajtóban, hanem az évtizedekkel később megjelent történeti szakirodalomban is.
Sorsa azóta is bizonytalan, Borsányi szerint alighanem 1939-ben ért véget az élete. Kun előtt pár nappal A sztálini terror groteszk és paradox kegyetlenségeit az 1937-es nagy tisztogatás bizonyítja. Nemcsak Kun esett áldozatul ennek a hullámnak. Ki volt Kun Béla személyi testőrségének parancsnoka? - Egyperces Történelem. A moszkvai rádiók azt jelentették 1937 júniusában, hogy "a szovjet-igazságszolgáltatás irgalmatlan ökle rövidesen lesújt a kormány mindazon ellenségeire, akik még a vörös hadseregben bujkálnak" - mindez a Pesti Hírlapban olvasható. Kun Béla középen (kezében újság), tőle balra Számuelly Tibor Az újság június 19-ei száma szerint "Moszkva utcáin sűrűn cirkálnak a Cseka rabszállító gépkocsijai, amelyek tömegesen szállítják a foglyokat a Lubjanka-börtönbe. " Szintén itt olvasható, hogy "Tuhacsevszkij és Putna tábornokok özvegyeit egyelőre Moszkvában tartják további kihallgatás céljából. " Benes közvetített Hitler és Sztálin között? A Kun elleni fellépés előtt pár nappal Sztálin a Vörös Hadsereg legfelsőbb katonai vezetőivel számolt le. Letartóztatták Tuhacsevszkij marsallt és számos katonai körzet parancsnokát.
István halála után Bélát magyar királlyá koronázták. Béla testi fogyatéka miatt viszont csak megbízható támogatók, köztük határozott felesége, segítségével tudott kormányozni. Miután Béla hatalomra került, nyomban előkészítette a Kálmán-párti vezetők elleni bosszút. Ilona királyné kezdeményezésére Aradon gyűlést hívott össze, ahol a tömeget ráuszította az Álmos és saját maga megvakításában bűnösnek talált főurakra: összesen 68 hitszegőt öltek ott meg. Béla azonban sohasem tudta feldolgozni vakságát és az ezzel járó korlátokat, ezért élete vége felé egyre többet ivott. "Miután az ország megerősödött kezében, borivásra adta magát. Udvari emberei hozzászoktak, hogy mindent megkaptak a királytól, amit részegségében kértek tőle, és amire a király kijózanodott, vissza már nem vehette. "-olvashatjuk a Képes Krónikában. A mintegy tíz éven át uralkodó II. Vak Béla 1141. február 13-án hunyt el. A szerencsétlen sorsú uralkodót édesapja mellett Fehérváron temették el.
Az 1096-ban hatalomra került Könyves Kálmánnak uralkodása alatt többször is szembe kellett néznie testvére, Álmos trónkövetelő igényeivel. I. Géza kisebbik fia ugyanis sohasem adta fel azon vágyát, hogy magyar király legyen. Kálmán végül a folyton próbálkozó herceget drasztikus eszközökkel fékezte meg, amiről a Képes Krónika a következőképpen ír: "A király elfogta a herceget meg kisded fiát, Bélát, és megvakíttatta őket; azt is meghagyta, hogy a kisded Bélát heréljék ki. De aki megvakíttatta, félt Istentől és a királyi nem kihalásától: kutyakölyköt herélt ki, és annak heréit vitte a királynak …" A megcsonkított család ezt követően hosszú éveken át a világtól elzártan, Dömösön élt. Helyzetük csak Álmos fiának, II. Istvánnak az uralkodása alatt javult. István, aki maga mellé akarta állítani Álmos főembereit, jóindulata jeléül Bélát 1129-ben a királyi udvarba vitette, és feleségül adta hozzá a szerb fejedelem lányát, Ilonát, s Tolnán otthont teremtett számukra. 1131-ben aztán váratlan fordulat történt: a gyakran betegeskedő, utód nélküli II.
Gyakorlatilag lefejezték a szovjet hadsereget. De mi vezetett ehhez? Az őrjöngő Sztálin alighanem hitt Hitlernek, aki hamisított dokumentumokat juttatott el - amint azt Krausz Tamás és Béládi László írta az Életrajzok a bolsevizmus történetéből című kötetben - a cseh Benes közvetítésével Moszkvába. (Arról a Benesről van szó, akinek a nevéhez később a dekrétumok fűződnek. ) Hitler kihasználta ugyanis Sztálin mániákus ellenségkeresését, és szolgáltatott néhány hamis bizonyítékot a számára legveszélyesebbnek tűnő szovjet tábornokok állítólagos német kapcsolataira, sőt arra, hogy ezek a tábornokok katonai hatalomátvételre készülnek Moszkvában. E hamis dokumentumok nem kerültek elő, így van, aki kételkedik a létezésükben. Sztálin régi ellenfele volt ekkor Tuhacsevszkij, már 1920-ban vitába keveredtek a Varsó elleni sikertelen szovjet-orosz támadáskor. Tizenhét évvel korábban Lenin Tuhacsevszkijnek adott igazat, amit Sztálin valószínűleg sosem bocsátott meg a szovjet-orosz főerőket 1920-ban vezető katonai parancsnoknak.
Magyarországon a számviteli tevékenységeket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályozza. A preambuluma szerint: "A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre. E törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, és amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről. " Meghatározza "a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket".
Fejezet: Jogkövetkezmények XIII. Fejezet: 171-173. TÖRÖLVE! XIV. Fejezet: Záró rendelkezések Hatálybalépés Az Európai Unió jogának való megfelelés A magyar számviteli standardok Átmeneti rendelkezések Felhatalmazás Mellékletek 1. sz. melléklet: A mérleg előírt tagolása 2. melléklet: Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) 3. melléklet: Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) 4. melléklet: Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása 5. melléklet: Az eredménylevezetés előírt tagolása 6. melléklet: I. Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása a következő kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet "A" változata szerinti mérleg tagolásától; II.
(6) A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát a 169. §-ban meghatározott megőrzési időn belül biztosítani kell. 167.