A plazmaadás és a véradás több szempontból is különbözik egymástól, mégis közös bennük, hogy létfontosságúak, mert segítenek súlyosan beteg vagy sérült embereken. Milyen feltételekkel adhat valaki vért, illetve vérplazmát? A véradás és plazmaadás esetében is csak egészséges ember lehet donor, védve ezzel a donor és a vért vagy plazmát kapó beteg egészségé véradásra mind plazmaadásra az jelentkezhet, aki már elmúlt 18 éves, de még nincs 60 esztendős és testsúlya eléri az 50 kg-ot. Két Véradás Között Hány Napnak Kell Eltelnie. A véradás és a plazmaadás előtt is átfogó orvosi vizsgálaton és vérvételen kell részt venni a donorjelöltnek, és a donáció csak megfelelő eredmények birtokában engedélyezett. Azok, akik rendszeresen adnak vért vagy plazmát rendszeres orvosi és labor kontroll alatt állnak. Mennyi időnek kell eltelnie két véradás között? A véradásnál a teljes vér minden komponensét leveszik a donortól. Két véradás között legalább 56 napnak el kell telnie, ugyanis ennyi időre van szüksége a szervezetnek, hogy regenerálódjon. A nők évente, azaz 365 napon belül maximum 4, a férfiak maximum 5 alkalommal adhatnak vért.
Egy véradás során 450 ml (±10%) vért vesznek le, ezt a mennyiséget a szervezet tudja pótolni. A vérplazmaadás a véradáshoz nagyon hasonló folyamat, hiszen az emberi vér több mint felét a vérplazma teszi ki, ami egy sárgás színű folyadék. A vérplazma 90%-át víz, 2%-át zsírok és ásványi anyagok, hormonok, 8%-át fehérjék alkotják. Ebben az esetben is vért vesznek a vénából, amelyet egy korszerű, biztonságos készülék szétválaszt vérplazmára és vörösvértestekre. Plazmaadáskor csak a vérplazmát távolítják el, a vörös és a fehér vérsejteket és a vérlemezkéket egy zárt rendszeren keresztül visszaáramoltatják a donor szervezetébe. Ez a folyamat plazmaferezis néven ismert. Egy alkalommal 650-850 milliliter plazmát vesznek le, a konkrét mennyiséget a testsúly határozza meg. Az egyik különbség a véradás és plazmaadás között, hogy vérplazmát sokkal gyakrabban lehet adni, mint vért, 72 óránként, tehát 365 napon belül akár 45-ször is. Ennek oka, hogy itt a vörösvértesteket visszajuttatják a szervezetbe, azoknak nem kell újratermelődni.
Frissítésre van szükség! Itt adhat vért A véradáshoz vigye magával a személyi igazolványát, a lakcím és TAJ kártyáját. Külföldi állampolgár esetén útlevél és magyar TAJ kártya szükséges. Nagyon fontos a fiatalok tájékoztatása is, hogy megismerjék a véradó mozgalmat. Belőlük lesz a következő generáció szülője. A legtöbb véradó 50 év feletti, nagyon szükséges a vérfrissítés. A donortoborzás fontos állomása a felsőoktatás területe, évente szerveznek véradóversenyt az egyetemek bevonásával, valamint jelen vannak a fesztiválokon is - tudtuk meg Habsburg Györgytől. 2011 utolsó negyedévében 6700 nappali tagozatos egyetemista segített, és több mint 2000 volt az új véradók száma. Vizsgálat is egyben Mindig szem előtt kell tartani, hogy a véradás nem mindenkinek tetszik, időt vesz igénybe, vizsgálattal jár, amelytől sokan irtóznak, arra gondolnak, hogy majd ott szembesül a betegségével, a nagy segítségnyújtásból pedig könnyen lelki tragédia lehet. Mások félnek a vérvétel következményétől, pedig semmiféle betegítő hatása nincs.
A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – mint országos illetékességű központi katasztrófavédelmi szerv - területi szerve, amely Nógrád megye közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel működik. Megnevezésének rövidítése: Nógrád MKI Székhelye: 3100 Salgótarján, Szent Flórián tér 1. A Belügyminisztérium fejezethez, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság középirányító költségvetési szervhez tartozó, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról 368/2011. (XII. 31. ) Korm. 367/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. Irányító szerve a Belügyminisztérium, középirányító szerv a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben részére meghatározott feladatokat, irányítja az alárendeltségébe tartozó katasztrófavédelmi kirendeltségeket, hivatásos tűzoltó-parancsnokságokat és katasztrófavédelmi őrsöket.
Vissza az oldal tetejére
Helyi szervezeti egységei: Katasztrófavédelmi kirendeltségek Hivatásos tűzoltó-parancsnokságok