augmentatív és alternatív, azaz kiegészítő, kisegítő kommunikációs módszerek közül, amellyel beszédképtelen személyek oktatási és kommunikációs problémáit igyekeztek megoldani. A módszer hazai bevezetése és elterjesztése Kálmán Zsófia gyermekorvos és Pajor András pszichológus-logopédus nevéhez fűződik. A szakemberek 1983-ban kapcsolatba kerültek a torontói Bliss-központtal (Blissymbolics Communication Institute), ahol már 1971 óta foglalkoztak beszédképtelen gyermekek oktatásával. Shirley McNaughton, az intézet akkori igazgatója tette lehetővé, hogy a magyar szakemberek ne csak ellátogathassanak az intézetbe, de Kálmán Zsófia ingyen végezhesse el az alapfokú Bliss-tanfolyamot és hozzájuthasson az értékes és drága szakanyagokhoz is. Ezekről a tapasztalatokról 1983. AAK-Módszertani Központok | FSZK. novemberében számolt be az Orvostudományi Egyetem Neurológiai Klinikáján, s tulajdonképpen ettől az időponttól számítható a magyarországi AAK története. 1984. januárjától Kassai Ilona nyelvész kezdte meg a jelképrendszer nyelvi adaptációját.
Mi az AAK? Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) kifejezésben az alternatív szó arra utal, hogy a beszéd- és kommunikációképtelen személyek számára a hagyományos kifejezési módok (beszéd, írás) helyett más megoldásokat kell keresni, melyek az egyszerű reflexektől a nyelvi szintű alkalmazásig terjedhetnek. Az augmentatív kommunikáció az érthető beszéd hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkció átmeneti vagy tartós pótlására szolgáló kommunikációs rendszerek csoportja. Alternative és augmentative kommunikáció 1. Lényege, hogy hiányzó beszéd pótlására a sérült személy nonverbális úton fejezi ki magát, felhasználva mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a hangjelzések, gesztusok, manuális rendszerek és/vagy a betűket, rajzokat, jelképeket, fotókat, tárgyakat stb. tartalmazó kommunikációs eszközök, valamint hangadó gépek ( kommunikátorok) biztosítanak. Minden augmentatív kommunikációs rendszer térben és időben eltérő használhatóságú, egyénre szabott kommunikációs eszközből áll. Augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök (AAK–eszközök) alatt a különböző üzenethordozó eszközöket, a kommunikációs stratégiát és technikát, valamint az ezeket kiegészítő segédeszközöket értjük.
: beszédképtelenség, vagy súlyos és halmozott fogyatékosság esetében), egyedül számukra jelenti az AAK a beszéd tartós pótlását. beszéd a kommunikáció legkönnyebb, leggyorsabb, legkézenfekvőbb formája, ezért a legtöbb esetben a kommunikációs megsegítésre szoruló személy igyekezni fog a beszéd minél jobb kihasználására. Az AAK eszközöket nem a szóbeliség helyett, hanem mellett használjuk. Kiknek jó az AAK? Alternative és augmentative kommunikáció 3. Minden olyan személy számára, aki gondolatait, vágyait, kérdéseit nem képes beszéd útján kifejezni, illetve nehézséget jelent számára mások beszédét értelmezni. Tehát azok számára is hasznos, akik használnak pár szót, vagy azoknak, akik esetleg csak visszaismétlik a hallott mondatokat (függetlenül a mondat összetettségétől). Ezek alapján az AAK segítséget jelenthet: autizmus spektrum zavar diagnózis esetén (ha a kommunikáció is érintett) értelmi fogyatékosság esetén (ha a beszéd késve, illetve gyengén indult be, vagy elakadt) nyelvi zavarok esetén (pl. : megkésett beszéd, afázia, disfázia, mutizmus) Stroke esetén mozgássérülés esetén (kiváltképp ha a szájkörüli izmokat is érinti a probléma) súlyos és halmozott sérülés esetén érzékszervi sérülés esetén (látás- és/vagy hallássérülés) Parkinson, Alzheimer, demencia esetén felsoroltak alapján látszik, hogy az AAK alkalmazása nincs életkorhoz kötve, felnőtt korban is alkalmazható, bevezethető, ha az adott személynek szüksége van rá.
A Bliss-nyelv nagyon meghatározó, hiszen ez volt az első AAK kommunikációs rendszer, amelyet itthon az akadályozott embereknél alkalmaztak. Szerencsére azóta jóval több eszköz áll Magyarországon is a rendelkezésünkre a Bliss-nyelven kívül is, mint például kép- és képjelrendszerek (pl. Alternative és augmentative kommunikáció de. : PCS, PECS), illetve különböző elektronikus eszközök (pl. : kommunikátorok, fejpálca) Fontos még megemlíteni a " Nézd a kezem " c. gesztusnyelv magyar adaptációját, amely 2005 -ben készült el. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Napsugár Óvoda: Az augmentatív és alternatív kommunikáció eszközei Története Törvény; többszörösen sérült felhasználók [ halott link] Elvei és tanítása [2] Célszemélyek [3] [4] Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85058677 GND: 4288978-9 NKCS: ph221973 BNF: cb120044773
TermékleírásA tőzegáfonya és az aranyvessző hozzájárulhatnak a húgyutak védelméhez, a húgyúti fertőzések, felfázások megelőzéséhez, kezeléséhez, segíthet a szív- és érrendszer egészségének fenntartásában. TőzegáfonyaA húgyúti fertőzések, visszatérő felfázások természetes gyógyszere. Györgytea Aranyvesszőfű (Solidago gigantea, Solidago canadensis) - Györgytea. Megelőzésre és már kialakult fertőzésre is kiemelten hatékony. Növényi kivonatai olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek gátolják a kórokozók megtapadását, így azok nem képesek bejutni, megmaradni a húgyutakban, a húgyhólyag falán és fertőzést okozni. Erős antibakteriális hatásával, valamint hippursavtartalmával a jelenlévő baktériumok szaporodását is megakadályozza, ezáltal is csökkenti a fertőzés kialakulásának esélyét, illetve a fertőzés súlyosbodását. Csillapítja a betegséggel járó fájdalmat, enyhíti az égető érzést, a viszketést, kiirtja a baktériumokat. InnoPharm Tőzegáfonya Aranyvessző kivonattal Aktív összetevő-tartalom 1 kapszulában: tőzegáfonyalé koncentrátum 400 mg aranyvessző kivonat 20 mg Tápérték 1 tablettában: Energia: 7, 78 kJ (1, 85 kcal) Zsír: < 0, 01 g Szénhidrát: 0, 35 g ebből cukor 0, 35 g Rost: < 0, 01 g Fehérje: 0, 1 g Só: 0 g Alkalmazása: Napi 1 kapszula fogyasztása javasolt.
Tovább olvasom »
A közönséges aranyvessző ( Solidago virgaurea) a fészekvirágzatúak családjába tartozó évelő, lágyszárú növény. Vadon erdőszéleken, domboldalakon, gyepeken gyakran előfordul. Aranysárga bugás virágzata júliustól októberig virágzik. A dísznövényként igen elterjedt észak-amerikai eredetű aranyvesszőfajok gyomnövények, mivel fokozatosan kiszorítják az őshonos, közönséges aranyvessző populációkat. Az aranyvessző a középkor óta ismert gyógynövény, először az XIII. században írták le gyógyító, betegség megelőző hatásait. A virágos hajtást sebgyógyító, gyulladáscsökkentő szerként, megfázás kezelésére és különböző eredetű veseproblémák esetén (vesehomok, vesekő, hólyag- és vesemedence-gyulladás) alkalmazták Európa-szerte. JutaVit Tőzegáfonya + Aranyvessző filmtabletta - 60db: vásárlás, hatóanyagok, leírás - ProVitamin webáruház. A közönséges aranyvessző jelentős mennyiségű, különböző szerkezetű másodlagos anyagcserterméket állít elő, és tartalmaz. Jellemző tartalomanyagai a flavonoidok, fenolos anyagok, antocianidinek, cserzőanyagok és terpenoidok. Enyhe illatát a monoterpénekben gazdag illóolajtartalma adja.
Összetétel: Hordozó (víz és alkohol), mezei zsurló és aranyvesszőfű. A mezei zsurló (Equisetum arvense) kovasavat, az aranyvesszőfű (Solidago virgaurea L. ) flavonoidokat tartalmaz. A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz a megfelelő folyadékbevitel is hozzátartozik. A mezei zsurló és az aranyvesszőfű hatóanyagai elősegíthetik a vese kiválasztó funkcióját. Mezei zsurló A mezei zsurló Szerény külseje sokféle gyógyhatást takar. Az ókori kínai orvosok sebeket, vérzéseket, ízületi gyulladásokat és vérhast kezeltek vele. Magnegold - Vesekőmegelőzés. Galenus, római orvos azt állította, hogy gyógyítja az elszakadt inakat, szalagokat, és segíthet elállítani az orrvérzést. Évszázadok során mint sebgyógyító tett szert hírnévre. A népi gyógyászatban régóta nagy becsben tartják, elsősorban azért mert vérzéscsillapító hatása lehet, de gyógyhatással lehet a vese- és hólyag megbetegedésekre is valamint köhögés ellen is használhat. Esetleges vérzéscsillapító hatása miatt a népi gyógyászatban erős havi vérzés és orrvérzések esetén használják.
Az aranyvesszőről Hatóanyagai Flavonoidok (2, 4% felett, főképp kvericetin, izokvercetin, asztragalin, hiperozid), 10% katechin típusú cserzőanyag, 2-6% triterpén szaponin, fenolos glikozidok, illóolaj. Története A növény tudományos neve, a Solidago is gyógyhatására utal. Jelentése ugyanis " szilárdító, tömörré tevő, összenövesztő". Elterjedése A kanadai és a magas aranyvessző is Észak-Amerikából származik, Európába dísznövényként hozták be őket, de kivadulva ma már nagy területen megtalálhatók. Magaskórós társulásokban országszerte találkozhatunk velük. Leírása Lágy szárú évelő növények. Akár két méter magasra is megnőnek. Leveles, végig sűrűn szőrös száruk felálló. Hosszúkás, lándzsa alakú leveleik alja ép, felül fűrészessé válik, fonákuk pelyhes. Bugás, ívesen hajló fürtben növő virágaik aprók, mintegy 5 mm-esek. Július és október között virágoznak. Akik ezt a terméket megvették