A hét legfontosabb hírei és cikkei. Így változna a szakképzés a következő tanévtől Kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét. Ha megszavazzák a tervezetet, júliustól a szakoktatók kikerülnek a közalkalmazotti törvény hatálya alól, béremelésükre pedig 35 milliárd forintot szánnának. Szakképzési törvény tervezet 2022. Átalakul a szakképzés intézményi szerkezete, a diákok két évig garantált ösztöndíjat kapnak és szakképzési munkaszerződéssel dolgozhatnának. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a fizetések növeléséhez nincs szükség arra, hogy a szakmai tárgyakat oktatók elveszítsék közalkalmazotti státuszukat, az előkészítésbe pedig közleményük szerint nem voltak bevonva. Részszakmát csak szakképzési jogviszony keretein belül lehet oktatni, ez egy teljesen új elem, (szakképzési szerződés), míg a szakképesítéseket programkövetelmény alapján (analóg módon a mostani "B" körös programkövetelményekkel), annyi különbséggel, hogy a kimeneti szint elérésének mérését a képző nem saját hatáskörben teheti meg, hanem a résztvevőnek a független vizsgaközpontokban kell vizsgáznia a tervezet szerint.
Közoktatás: Már az Országgyűlés előtt a e, tovább tárgyalnak a kötelező nyelvvizsgáról: a hét hírei röviden - Törvény További nehezítésre készülhetnek a tanárok egy új rendelettervezet szerint. Parlament előtt a szakképzési törvény tervezete. A fogadóórákon való részvétel pedig nem tartozna a kötött munkaidőbe. Beigazolta a pedagógus szakszervezetek félelmeit az új szakképzési törvény végrehajtási rendeletének tervezete, a szakképző intézményekben dolgozó tanárokat szinte teljesen kiszolgáltathatják a munkáltatónak, vagyis a szakképzési centrumoknak – írta a Népszava egy birtokukba került, de még nem nyilvános dokumentum alapján. A szövegezés szerint a tanórán kívüli oktatói feladatok közül jóval kevesebb tartozna a kötött munkaidőbe, és ha elfogadják, az órákra, foglalkozásokra való felkészülés, a dolgozatjavítás, a számonkérés egyéb formái, az oktatói testületi ülésen, fogadóórákon való részvétel is átkerül a kötetlen munkaidő részbe. A Népszava megjegyzi: ennek alapján lehetetlen lesz a ténylegesen elvégzett tanári munkát nyilvántartani, a rendes munkaidőt meghaladó munkavégzésért díjazást kapni.
Két alapszakma megszerzése – akár felnőttkorban is – változatlanul ingyenes lesz. Az egyik legfontosabb intézkedés a szakképzésben dolgozók anyagi megbecsülésének javítása, a szakképzésben dolgozó pedagógusok és gyakorlati oktatók béremelése, akiknek a fizetése így a piaci bérekhez közelíthet. A minden szakképzési területet, több mint 32 ezer pedagógust és óraadó tanárt érintő béremelésre a költségvetés éves szinten mintegy 35 milliárd forint forrást biztosít. A rugalmasabb alkalmazási feltételek és a magasabb bérezés érdekében a javaslat szerint a szakképzésben oktatók nem a túlságosan merev bértáblával járó közalkalmazotti törvény hatálya alá, hanem a munka törvénykönyv hatálya alá fognak tartozni. Új szakképzési törvény: az új több?. A jövő júliustól életbe lépő magasabb bérek lehetővé teszik a legjobb szakemberek megtartását és újak bevonását a szakképzésbe óraadóként a piaci szférából, ezáltal javul a szakképzés színvonala. A szakképzésben résztvevő fiatalokat általános szakképzési ösztöndíjakkal fogják segíteni. Az új ösztöndíjrendszer szerint a nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel.
1. Elszámolásra kiadott összeg 6000 euró 2. Igazolt költség [900 + 500 + 2500] 3900 euró 3. Étkezési juttatás 910 euró 4. Napidíj [1. – 2. – 3. ] 1190 euró 5. Igazolás nélkül elszámolható 60 × 15 euró, de legfeljebb 4. × 0, 3 357 euró A munkavállalót terhelő kötelezettség: 6. A munkavállaló adóköteles jövedelme [350 × (4. – 5. )] 291 550 Ft 7. Adóelőleg [6. × 0, 15] 43 733 Ft 8. Társadalombiztosítási járulék [6. × 0, 185] 53 937 Ft 9. Összesen [7. + 8. ] 97 669 Ft amely összeget vagy befizeti a munkáltatónak, vagy azt a következő bérfizetéskor vonja le a munkáltató. Hivatkozott jogszabályok: Szja tv. 25. § (1) bek., Szja tv. 3. sz. melléklet II. 7. pont és 285/2011. (XII. 22. ) Korm. rendelet Forrás: Adó Jogtár
Az elvileg felajánlható összeg ebben az évben megközelíti a 23, 8 milliárd forintot. Ezen összegről azonban a 4, 3 milliópotenciális nyilatkozó 65, 6%-a, azaz a progresszíven adózó 2, 8 milliómagánszemély nyilatkozhatott volna. SZJA 1% felajánlás A mindenkori esedékes SZJA felajánlásokkal kapcsolatban szeretnénk a jog világához kötődő szervezetek számára nagyobb nyilvánosságot biztosítani ezen oldalon, az adófelajánlások fogadására képes alapítványok, egyesületek adatainak közzétételével. Azon szervezetek jelentkezését várjuk, melyek: jogászok, joghallgatók érdekében vagy jogaik védelmében tevékenykednek, a jogászképzésben vagy a jogi ismeretek oktatásában vesznek részt, valamely jogi tudományterület művelését támogatják, állampolgárok jogvédelmével, jogi tanácsadással vagy a jogi környezet javításával, modernizálásával foglalkoznak. Természetesen más szervezetek jelentkezését is szívesen megfontoljuk. Az érintettektől az alábbiak megküldését kérjük e-mailben, az címre: a szervezet neve honlap és email címe rövid (1-2 mondatos) bemutatkozás adószám logó (webes használatra) A megjelenés díjmentes.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 34. § (1) bekezdése értelmében munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkáltató pedig az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. A munkaerő kölcsönzés az Mt. 214. § a) pontja szerint olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele munkaviszonyban lévő munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi. A kölcsönzött munkavállaló tekintetében a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja. Az Szja tv. alkalmazásában munkáltató, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője minősül munkáltatónak a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján. A munkaviszony fogalmát az Szja tv. nem tartalmazza, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7.