Szó esik a regényben a kor háborúiról, a vallási türelmetlenségről, a gyarmatosításról, a civilizálatlan törzsekről, a kulturális és tudományos élet eseményeiről. A próbatételes művek dramaturgiáját Voltaire csupán Kunigunda esetében nem követi. Mikor megismerjük, tizenhét éves ifjú hölgy, a regény végén pedig Candide megdöbben szerelme látványától. Érte járta végig a fél világot, viselte el a szenvedéseket, ám a végső egymásra találás kínos pillanatokat okoz hősünknek. Kunigunda metamorfózisával Voltaire az eszmény és a valóság filozófiai problémáját vetíti elénk: mi lesz az eszményből, melyért küzdünk, mely irányítja életünket, mire hozzájutunk, mire birtokunkba kerül. Kunigunda a kulcsa a regény egyik legvitatottabb részének, az Eldorádó-jelenetnek. Az Aranyország vajon az eszményi társadalmi berendezkedés-e, vagy Platón Államának megvalósulása, azaz Voltaire számára negatív utópia? Voltaire: Candide vagy az optimizmus (elemzés) – Oldal 4 a 8-ből – Jegyzetek. Kétségkívűl jobb volt történésznek (Szerb Antal véleménye), talán így a hatalmi gépezetek oldaláról ragadhatta meg a világot, amelyek mindig is elbűvölték.
Az ellenkezőjéről akarja meggyőzni Candide-ot Martin, a szerencsétlen sorsú holland tudós. A manicheusok XVIII. századra újraéledő eszméit vallja, szerinte a világot "Isten átengedte egy gonosztevőnek". A két szélsőséges véglet között hányódik a címszereplő. Már a negyedik fejezetben megkérdezi: "•, merre vagy legeslegjobb világ? ". Pangloss tanításával szemben sokasodnak a kételyek: "Ha ilyen a legeslegjobb világ, milyenek a többiek? " De vajon igaza van-e Martinnak, aki szerint a világot azért teremtették, "hogy legyen min mérgelődnünk"? A történet szintjén jogosan kiált föl Candide: "Micsoda világ a miénk? " ém a főhős, amikor az okok és okozatok láncolata számára kedvezően alakul, Pangloss véleményén van. Amikor nem, Martinnak ad igazat. Voltaire az élet és a filozófia problémájában az eleven és lüktető élet elsődlegességét hirdeti. Minden merev filozófia, hogy megragadhassa az életet, leegyszerűsíti azt. Nincs igaza egyértelműen Pangloss mesternek, de Martin kiábrándultságának sem.
7. A műben szoros értelemben, az életben absztraktabban is lehet értelmezni. Magyarul a "kert" szó egy tágabb fogalom, mely mindenkinek a saját munkáját jelképezi. Szereplők: Candide: tiszta, ártatlan, jámbor. Szereti Kunigundát. Kunigunda: 17 éves, nem méltó Candide kegyeire, hogy egy gazdag és csinos lány. Szereti Candide-ot. Pangloss mester: szereti a nőket. A szobalánynak kísérleti fizikaórákat ad (nyelves óra) Szobacica súlyos vérbetegség—Pangloss szereti a szobalányt—Pangloss szenved. Martin: Pangloss ellentéte: pesszimista Kunigunda öregszik, a többiek nem. Miért öregszik? Mert Candide életének értelme nem más, mint Kunigunda—Ha Candide tényleg szereti a lányt, akkor csúnyán is szeretni fogja. A kor és szépség múlása azt jelzi—a mű végén mi marad az eszményből és az ideálból. Cselekménye: Kalandos, számtalan mellékszereplővel. Nem egyenes vonalú a cselekmény. Mivel Voltaire magát drámaírónak tartotta, színpadi helyzeteket és párbeszédeket sző a szövegbe. Egymásnak beszélnek, folyamatosan utaznak.
Gerincferdüléssel az élet... és még egy kicsit több: Egy magyar orvos Svájcban
Ha a magyarok összeházasodnak, akkor leginkább amiatt teszik, mert jön a gyerek, de a magasabb iskolai végzettség és vallásosság is növeli a házasodási kedvet. Svájcban élő magyarok száma 2021. A fiatalok jóval később kezdenek párkapcsolatban élni és később is esküsznek, mint például 2000-ben, amikor a nők 25, a férfiak 27 évesen kötötték az első házasságukat. Ehhez képest 2019-ben a nők 30, a férfiak 33 éves korukban házasodtak. Míg a 90-es évek elején még csak a fiatalok negyedének volt az első kapcsolata házasságon kívüli, ma már alig van olyan fiatal (mindössze 6 százalék), aki rögtön az első együttéléshez beleugrik egy házasságba – derül ki a 2009 óta ötödik alkalommal kiadott Demográfiai Portré 2021 – Jelentés a magyar népesség helyzetéről című kötetből, amit Monostori Judit, Őri Péter és Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai szerkesztettek. A jelentés az adott kérdéskörben elérhető legfrissebb adatok alapján mutatja be a párkapcsolat, a házasságkötés, a válás, a szülés, a családpolitika, a népesség egészségi állapota, a halál, a nemzetközi és belföldi vándorlás, a népességszerkezet, az öregedés és a jövőbeli népesedési kilátások magyarországi helyzetét az Európai Unió vagy más külföldi országokkal összevetve.
Alig van olyan uniós ország, ahol olyan alacsony a várható élettartam, mint nálunk A magyarok 20 százaléka (1 millió 942 ezer ember) 65 éves vagy annál idősebb, 439 ezren már a 80., 65 ezren pedig a 90. életévüket is betöltötték, viszont alig van olyan európai ország, ahol olyan alacsony lenne a várható élettartam, mint nálunk: a 65. évüket betöltő férfiak átlagosan további 14, 6, míg a nők 18, 5 életévre számíthattak 2018-ban, míg az EU átlagában a férfiak 18, 1, a nők 21, 6 évig éltek még a 65. Svájcban élő magyarok száma magyarországon. születésnapjuk után. A magyarok egészségi állapota kifejezetten rossz: a 15 éves és annál idősebb magyarok csaknem felének van krónikus betegsége vagy valamilyen egészségügyi problémája. Az egészségben várható életévek száma az elmúlt évtizedben közel négy évvel emelkedett ugyan, de a társadalmi különbségek továbbra is jelentősek; a legalacsonyabb iskolázottságú nők 11, a férfiaknak 12 évvel kevesebb egészséges évre számíthatnak, mint a diplomával rendelkezők. A rendszerváltozás óta nem vándoroltak a magyarok annyit az országon belül, mint 2019-ben A települési határokat átlépő állandó vándorlások száma meghaladta a 280 ezret, a megyei határokat közel 150 ezren lépték át, míg a régiók közötti vándorlások száma megközelítette a 90 ezret.