Az alábbi megdöbbentő költeményekkel emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc ismert és név nélküli áldozataira, hőseire. Egy csokorba szedtük a legmegrendítőbb verseket! Jöjjön a Megrendítő versek az október 23-ai forradalomról összeállításunk. Ady Endre: A Tűz csiholója Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. Az első emberi bátorság Áldassék: a Tűz csiholója, Aki az ismeretlen lángra Úgy nézett, mint jogos adóra. Mint egy Isten, hóban vacogva Fogadta szent munkája bérét: Még ma is minden bátor ember Csörgedezteti az ő vérét. Aranyosi Ervin: Október 23. (1956. emlékére) | Aranyosi Ervin versei. Ez a világ nem testálódott Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak: Legkülömb ember, aki bátor S csak egy külömb van, aki: bátrabb. S aki mást akar, mint mi most van, Kényes bőrét gyáván nem óvja: Mint ős-ősére ütött Isten: A fölséges Tűz csiholója. Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van, nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallatószobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában, ott zsarnokság van nemcsak a füst-sötéten gomolygó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal-morse-jében, nemcsak a bíró hűvös ítéletében: bűnös!
Te hatvanhatban lettél a lánya egy az enyémnél korszerűbb családnak, és nem gúnyolódom, esküszöm, kezdettől jó volt, hogy te más vagy. Ami katolikus, azt megvetetted, bár alig próbáltad tönkretenni, de ha ötvenhatról beszéltem, azt hitted, nem jelent nekem se semmit, üres fecsegés, hogy téged bántsalak, hogy erkölcsi fölényem fitogtassam. Ásítottál: na és kinek nem volt szép, húszéves apja ötvenhatban? Megvan a legnépszerűbb 1956-os témájú vers | 1956 Október 23. Alapítvány. Szívem, te gondolkodás nélkül halnál a gyerekekért, ha kéne, az én apám sebesültet hordott, és nagyon meg lett büntetve érte: tanulatlanul halt meg rákban, de legalább kilencvenben még élt. Ne gondold, hogy eszmék nincsenek, The post Versek az október 23-ai forradalomról appeared first on. Hirdetés
Jobbágy Károly: A rádió mellett Rólunk beszélnek minden nyelven sikong az éter és csodál: "Dávid harcol Góliát ellen. " Népmilliók aggódva nézik, hányan indulnak halni még? S küldi a nép ifjú vitézit. Fiatalok, még alig éltek s füttyőngő golyók hangja közt támadnak neki a pribéknek. Október 23 verse of the day. Nem akartunk híresek lenni, ilyen áron meg semmiképp, hisz' bánatunk már végtelennyi, de nekünk mindig az jutott, hogy a világ minket csodáljon s fiaink kapják a golyót: Kint ágyú szól, gyors lövés pattan, a falról Petőfi figyel, ahogy járkálok egymagamban. Így járkált ő is átkozódva "Európa újra csendes…" csak minket húz a sors karóba, csak minket öl száz év után is ugyanaz, aki hajdan ölt; hogy hányan hullunk? – sose számít. M á s o k csodálják bátorságunk mi meg naponta meghalunk, dzsida, s golyó veri át hátunk, de megmutatjuk a világnak, hogy mikor mindenki lapul s csak a "rádiók kiabálnak, mint akinek már mindenképpen minden mindegy, hát Életet adunk Szabadságért cserébe. És ha a Sors minket így büntet, mert hogy tűrtünk tíz éven át, felmutatjuk véres fejünket, s tudjuk, hogy mindent megbocsát.
Most, hogy elmesélted mindezt nekem, Büszkén tekintem meg a régi képeket. Tekints hát te is úgy rájuk, mint hazád dicső múltjára. Szép Magyarország, remélhetőleg, utolsó forradalmára!
Áldott a hős, ki kiáll a hazáért, s minden áruló legyen átkozott! Szeresd hazád, felelős vagy a máért, amely reményt, s szabadságot hozott… Aranyosi Ervin © 2014-10-18.. A versek megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Ezekre a lovagi erényekre napjainkban is nagy szükségünk volna. Évente hány hívő zarándokol el Mátraverebély-Szentkútra? – Kétszázezer körüli a számuk, ebben benne vannak azok is, akik többször visszatérnek. Csíksomlyóval ellentétben nálunk nem egy nagy búcsú van, hanem pünkösdtől Kisboldogasszonyig több, s ezek mellett vannak kisebb búcsúink is. Hogyan készülnek az augusztus 11–15-ei Nagyboldogasszony-főbúcsúra? A program szerint lesz többek között cigányok áhítata, Ön pedig megáldja a családokat… – Ez minden évben így történik. A cigány hívek már napokkal a búcsú előtt felverik a sátraikat a környéken, esznek, isznak, mulatnak. Az elmúlt években Kálmán Peregrin atya ment közéjük beszélgetni, a vajdájukkal is találkozott. Rendszerint eljön vele egy csapat imádkozni a kegyhelyre, én pedig megáldom őket. Zarándokház - Részletek - Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Ez spontán módon szokott történni, liturgikusan kevésbé szabályozottan. A szentkúti kegyhely nagyon fontos a cigányság egy része számára. Úgy érzik, az imáikkal megtették azt, amit a Jóisten felé meg kell tenniük.
Évente csaknem félmillióan látogatnak el a máriagyűdi kegyhelyre. (Borítókép: Résztvevők a Kisboldogasszony-napi búcsún tartott körmeneten Mátraverebélyen 2017. szeptember 10-én. Fotó: Komka Péter / MTI)
A fiú ivott a vízből, és érezte, hogy meggyógyult, nyelve megoldódott. A boldog apa mélyíteni kezdte a forrást, és így jött létre a szent kút. A csoda hírére zarándokok sokasága kereste fel a helyet. 1210-ben templomot építettek Mátraverebélyen, ahonnan körmenetben vonultak a hívek a völgyben lévő forráshoz. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány, Szentkúton történt csodás gyógyulást, és azok valódiságát elfogadta. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot "basilica minor" címmel tüntette ki. 2006-ban, a Nagyboldogasszony-napi búcsún Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a búcsújáróhelyet nemzeti kegyhellyé nyilvánította. 2016-ban pedig a római Santa Maria Maggiore-bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Szentkút számára Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít. A zarándokhely egyre népszerűbb, napjainkban évente mintegy kétszázezren érkeznek Szentkútra. Orosz Lóránt, a mátraverebély-szentkúti ferences rendház főnöke (ferences szóhasználat szerint gvárdián, vagyis őr) büszke a kegyhelyre: A szent hely és a környező cserháti dombok szépsége megkönnyíti a kiengesztelődést az Istennel, az emberekkel és önmagunkkal.