Végső állomás 3. A középiskolás Wendy (Mary Elizabeth Winstead) rémálma valósággá válik. Egy apró, véletlen baleset következtében kisiklik a hullámvasút, melyen a barátaival ül, a kocsik a mélybe zuhannak és senki sem éli túl a balesetet. Wendy közbelépésének köszönhetően azonban megússzák, hogy a valóban bekövetkező baleset áldozataivá váljanak. De a Halált nem lehet kijátszani, a Halál nem mond le kiszemelt áldozatairól.
David R. Ellis rendező a második részben elég ügyesen manőverezett ahhoz, hogy a fekete humor és a feszültség kellő arányban jelen legyen, míg a 2006-os Kígyók a fedélzeten című filmjében inkább csak az előbbire koncentrált, A végső állomás 3D-ből azonban mindkettő hiányzik, és ebből kifolyólag közel sem olyan hatásos horror-parádé született meg végeredményként, mint az elődök esetében. A Fűrész-sorozathoz hasonlóan A végső állomás se szól már másról csak az innovatív halálnemekről, amelyek az idő előrehaladtával, és újabb és újabb filmekkel már nem is annyira innovatívak - ebben a részben például valakit elüt egy mentőautó, míg valakinek a fejére zuhan egy fürdőkád, egy nőt pedig egy szemébe repülő kő öl meg. Úgy látszik már a Halál is elvesztette a humorérzékét. A végső állomás 3D még csak meg sem próbál többbnek mutatkozni, mint ami, és ez igencsak elkeserítő. Követi a sémát, amit az előző részek felállítottak és egy fikarcnyi újdonságot se nyújt - hacsak a 3D-t nem számítjuk ide. A rendezés közepes, a színészek egy középiskolás társulat képességeivel rendelkeznek, a halálok legtöbbször nem is kreatívak, a speciális effektusok pedig talán még a három évvel ezelőtt készült harmadik részben is jobbak voltak.
Neved: Szabó Márk 1. ) Életút: 1883. november 26-án született Szekszárdon. Édesapja Babits Mihály, édesanyja Kelemen Auróra. Apjának erkölcsi szigorúsága, anyjának finom műveltsége, versszeretete, s a család mély vallásossága rányomta bélyegét szinte az egész életére. Elemi iskolába Budapesten és Pécsen járt, majd a pécsi cisztercita gimnáziumba. 1900-tól kezdett el verseket írni. 1901-ben iratkozott be a budapesti egyetem bölcsészettudományi karára, majd mint helyettes tanár töltötte el gyakorlóévét. 1908 azonban fordulatot hozott életébe: áthelyezték a Fogarasra tanárnak –> Babits büntetésnek, valóságos száműzetésnek tartotta az áthelyezést. Babits mihály jónás könyve érettségi tétel. 1909-ben megjelent első verseskötete: Levelek Iris koszorújából címmel. Híres lett, a Nyugat állandó munkatársaként, melynek haláláig szerkesztője volt. Szekszárdon érte az első világháború kitörésének híre, és első perctől kezdve tiltakozott az esztelen vérontás ellen. 1921-ben házasságot kötött Tanner Ilonával (írói neve Török Sophi). Együtt Esztergomban nyaralót vettek, ami fontos szerepet játszott életében.
Ekkor lett a Nyugat szerkesztője és a Baumgarten-dij intézője. Költészete átalakult, elkomorult. Egyszerűsödik a rímtechnikája, gazdagodik verseinek tartalma, mondandója. 1929-ben megjelenik Az istenek halnak, az ember él című kötete. Ebben a kötetben található A gazda bekeríti a házát című verse. A gazda bekeríti a házát: A cím és az első sorok egy pillanatra felidézik az esztergomi Előhegyen lévő nyári lak kertjét, se a metaforák (léckatonák, dzsidások) már a mélyebb réteget bontják ki. Legalább két jelentésréteget fedezhetünk föl. Babits Mihály (1883-1941) « Érettségi tételek. Van egy konkrét szint mely valós védelmet takar akár ember, akár a természet viszontagságai ellen. A metaforikus szintben a szubjektum veszélyérzetét, fenyegetettségét láthatjuk. Ebben a kötetben jelent meg a mások fájdalmával együttérző, a Cigány a siralomházban című költeménye. 1936-ban megtudta, hogy rosszindulatú daganata van, s verseiben megszólalt a haláltól való rémület is. Ősz és tavasz között (1936): A költemény témája nem általában a halál, hanem az egyéni elmúlással való kérlelhetetlen szembenézés.
A kuratórium elnöke Babits lett. 1929-től főszerkesztője a Nyugatnak. Lírájában egyre jobban látszott az egyre pesszimistább világszemlélete, amelyet csak fokozott, hogy gégerákot kapott. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, amiután nem tudott beszélni, beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1938-ban írta a Jónás könyvét, majd 1939-ben a Jónás imáját. 1941. Babits mihaly kidolgozott érettségi tétel. augusztus 4-én halt meg Budapesten egy szanatóriumban. Jónás könyve (1937–1938. ): A mű terve már a műtét előtt kész volt, de csak azt követően vetette papírra. Illyés Gyula visszaemlékezéséből tudjuk, hogy jókedvűen, A tétel teljes tartalmának elolvasásához bejelentkezés szükséges. tovább olvasom IRATKOZZ FEL HÍRLEVÜNKRE! Hírlevelünkön keresztül értesítünk az új tételeinkről, oktatási hírekről, melyek elengedhetetlenek a sikeres érettségidhez.
1929-49 osztották ezt a díjat, amely 4000 pengőt fizetett. 1929-től a Nyugat szerkesztője halálig. 1935-ben kiadja Az Európai irodalom története című olvasmánynapló, beszámolót. Ez idő tájt derül ki, hogy gégerákja van, nem tud beszélni s a beszélgető füzetekben tud csak kommunikálni. 1938-ban tette közzé a Nyugat szeptemberi számában a Jónás –könyvét rá egy évre a Jónás imáját. 1940-ben az olasz állam kitüntette a Dante-fordításáért, majd MTA tagjaként választják. Jónás –könyve Babits egész működése során, nehezen döntötte el magában hogy képes-e a próféta szerepet válalni. 14. tétel: Babits Mihály. Korai verseiben arról írt, hogy be van zárva saját szubjektuma börtönébe, s nem igazán tud a külvilággal valóságos kapcsolatot teremteni. Aztán kezd felrepedezni a magány páncélja és a húsvét elöttben már a háborúban szenvedő emberek sorsáért emeli fel szavát. Folyamatosan megnyílik a nép illetve a világ fájdalmainak meghallására s egyre inkább a személyes felelősséget érez, hogy szót emelje a gonosz romboló tendenciák ellen.
Ebben a műben saját –lelki helyzetét is beleszövi tulajdonképpen Jónás alakjában, hiszen ő az, aki hosszú ideig menekült a prédikációk elöl, hogy az úr szavát tolmácsolja, hogy mindenki azonosuljon a valósággal. Vajon elfuthatunk-e a reánk bízott feladatok elől, vajon kikerülhetjük-e a sors reánk mért feladatok elvégzését. Jónás elmenekül, az úr parancsa elöl, aki próféta szerepet szánt neki, az lenne a feladata, hogy a gonosz Ninive város ellen kiáltson, mert ott" Megáradt a gonoszság". Babits Mihály - A próféta szerep vállalása -. Jónás "rühellé a prófétaságot"az egy hágón próbál elmenekülni az úr, elöl, Tasis felé. A költő szívesen használ ironizáló durva szavakat, amellyel pontosabban tudja jellemezni Jónást is, másrészt oldja a Bibliai pátoszt. Úgynevezett latinistásokat épít versébe, a régi bibliafordulatok által használt hibás kifejezéseket, amellyel régebbi ízűvé, archaikussá sokhelyütt a nyelvet. Még egy fontos költői elem jellemzi a művet a kiemeléssel végzett soráttörést (enjambement) alkalmaz, mint amikor a tengerbe dobják, Jónást hangsúlyozza azt "ezt a zsidót" kifejezést használja, amellyel kora társadalmi faji megkülönböztetésre utal.
Az elmúlás változása az elmúlás általános kifejezője. De ez itt módosul. A mű lényegi gondolata a halállal való szembenézés, arra felkészülés. A költemény szerkezetét az évszakváltás rendje szabja meg. A vers ősz utói természeti képpel kezdődik, melyet a halálra való utalás tesz baljóssá. A silány földet betakaró hó gyermeki emlékeket idéz. Az óév és az újév fordulójával nem a vidám szilveszteri hangulatot kelti fel, hanem az idő megállíthatatlan múlásának élményét. A jövő reménye fel sem merül, csak az Arany Jánosi panasz tör fel:"Mennyi munka maradt végezetlen! Babits mihály érettségi tétel. ". A tavasz képeivel a vers hangneme személyessé, elégikussá válik. Babitsot saját testi szenvedésein kívül az emberiségre váró kínok is gyötörték. A gondolkodó emberek előtt már a 30-as években felrémlett egy új háború pusztításainak látomása. A kultúra és az emberiség féltésének morális parancsa fordította szembe a fasizmussal. Jónás könyve (1938): 1938 őszén jelent meg Jónás könyve című négyrészes elbeszélő költeménye. Babits ebben a művében még egyszer hitet tesz az európai kulturális hagyomány mellett.