credit_card A fizetési módot Ön választhatja ki Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
shopping_basket Színes választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést. account_balance_wallet A fizetési módot Ön választhatja ki Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
Rácz Aladár Rácz Aladár cimbalomművész Életrajzi adatok Született 1886. február 28. Jászapáti Elhunyt 1958. március 28. (72 évesen) Budapest Pályafutás Hangszer cimbalom Díjak Kossuth-díj (1948) Magyar Örökség díj (1999) Tevékenység zenész A Wikimédia Commons tartalmaz Rácz Aladár témájú médiaállományokat. Rácz Aladár ( Jászapáti, 1886. – Budapest, 1958. ) Kossuth-díjas magyar cimbalomművész. XVI. kerület | Rácz Aladár Zeneiskola Táncművészeti, Képző- és Iparművészeti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. [1] Élete [ szerkesztés] Édesapja Rácz Pál, Rácz Jakab és Suki Angyél fia [2] Cigányzenész, míg édesanyja Balázs Judit, Balázs Mátyás és Balla Erzsébet lánya [3] magyar zsellérek és szolgálók leszármazottja. Rácz Aladár harmadik gyermek volt a tizennégyből. Három és fél éves korától brácsás édesapjától – aki egy kis cimbalmot készített neki – tanult hallás után zenélni. 8–9 éves korában már apja zenekarában játszott. A budapesti EMKE kávéházban tizenhat éves korától zenélt esténként. 1910 -ben, 24 évesen Párizsba szerződött egy cigányzenekarral, amellyel bejárta Franciaországot, Spanyolországot, és eljutott Egyiptomba is.
Stravinskyt cimbalmozni tanította, aki később e hangszerre zenét is szerzett. Első önálló cimbalomkoncertjét Lausanne -ban tartotta 1926 -ban. 1927 -től Franciaországban élt, ahol feleségével, Yvonne Barblan hegedű- és zongoraművésszel közösen lépett fel. Yvonne Barblant 1931-ben vette feleségül Bagneuxban. [5] Honvágya 1935 -ben visszahozta Magyarországra. 1937 -ben a Nemzeti Zenedében (ahol 1890-ben indult a cimbalom-tanszak), majd 1938 -tól haláláig a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanított. Racz aladar zeneiskola. Újításait többen értetlenül fogadták, így Cziffra György és Dohnányi Ernő is [ forrás? ]; ha barátja, Bartók Béla és annak felesége, Pásztory Ditta nem támogatja egyedi útkeresését, lemondott volna tanári állásáról. Hatása [ szerkesztés] Tanítványai, Gerencsér Ferenc és Szalai József folytatták mesterük útját, de amíg Rácz Aladár zongorakísérettel szólaltatta meg az eredetileg csembalóra írt műveket ( François Couperin, Domenico Scarlatti, Jean-Philippe Rameau, Jean-Baptiste Lully darabjait), addig a Gerencsér–Szalai duó a homogén hangzás érdekében két cimbalmon adta elő a barokk és preklasszikus billentyűs irodalom gyöngyszemeit, valamint Bartók eredetileg zongorára írt népdalfeldolgozásait.
Hamar hírnevet szerzett: Saint-Saëns a "cimbalom Liszt Ferencének" nevezte. 1914 -től a svájci Genfben az "egzotikus" muzsikát kedvelő közönségnek cimbalmozott különböző cigányzenekarokban. Svájcban a játékára felfigyelő neves zenészekkel ismerkedett meg (például Ansermet-vel és Igor Stravinskyjal), akik a zenei érdeklődését a komolyzene felé mozdították. Autodidaktaként tanult francia nyelvet, zenetörténetet, szociológiát. Kitartóan tanulta a zeneelméletet, a klasszikus kották olvasását, átiratok készítését. Oktatási Hivatal. Eközben ismerkedett meg Couperin, Bach, Scarlatti műveivel – amelyeket cimbalmon kezdett játszani. A Bach művek közül többek között a BWV 808, 810, 811, 814, 816, 825, 829, 999, 1002, 1003 és 1006 szvitek és versenyművek voltak repertoárján. [4] Megismerkedvén a kottaírással, saját műveit is lejegyezte. A cigányzenében megszerzett rendkívüli virtuozitásával könnyedén alakította át a barokk műveket is. A jobb hangzás eléréséért a cimbalmon újításokat vezetett be: pedált épített rá, a verők átalakításával és a hangszer átépítésével valódi koncerthangszerré nemesítette hangszerét.
Az intézmény vezetője: Beiratkozással foglalkozó vezetők: Zólyomi Árpád intézményvezető Válóczi Ildikó és Katonáné abó Judit intézményvezető helyettesek A Művészeti iskola a maga eszközeivel biztosítja, hogy a tanulók minél szélesebb rétege élhessen a zenetanulás, és 2005 szeptemberétől az egyéb művészetek tanulásának lehetőségével, ezáltal az egyetemes művészetet minél jobban megismerje. Célunk a művészetek iránt nyitott, az értékes zenére fogékony és érdeklődő közönség nevelése; a művészeti tárgyakon keresztül a közösségi szellem kialakítása. Racz aladar zeneiskola . A kül- és belföldi kapcsolatok révén széles látókör formálása. Tanított hangszerek: Zeneművészeti ágon: zongora, hegedű, gordonka, nagybőgő, furulya, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, fuvola, trombita, kürt, harsona, baritonkürt, tuba, ütő, gitár, cimbalom, magánének, citera, népi ének, népi furulya, szolfézs, zenei előképző, zeneirodalom, számítógépes zenei alkalmazások, jazz zongora, klasszikus szintetizátor. Egyéb művészetek: grafika Céljaink: A kiemelkedő tehetségű növendékek szakirányú pályára irányítása, a lehetőségekhez képest a lehető legtöbb szereplési és bemutatkozási lehetőség.