Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Ez a weboldal sütiket használ a kívánt funkcionalitás és az optimális élmény érdekében. Az elfogadás gomb használatával vagy a böngészés folytatásával elfogadja a Süti irányelveket.
Segítsetek! Írj 3 pozitív dolgot, ami ma történt Veled! (És gyere vissza holnap is! ) Akiknek még sosem volt pozitív teszt a kezükben, de sosem adják fel!!! Samsung galaxy s2 szilikon tok 7. :) Az első pozitív tesztre várunk Azt írják, hogy vesebetegség okozhat álpozitív eredményt a terhességi teszten. Ez igaz? Terhességi teszten a nagyon halvány csík az pozitív? Fejformához illő ves Hullámtörők teljes film magyarul Budapest kerület 2 világháborús filmek
Miért nem érezzük, hogy forg a Föld? Valóban lusta a lajhár? Kell-e inniuk a halaknak? Miért világítanak a szentjánosbogarak? Miért kék az ég? Melyik a legnagyobb állat a világon? Miért vannak barna és fehér tyúktojások is? Hogyan keletkeznek a hullámok? Van-e élet a Marson? Miért zúg a kagylóban a tenger? Miért látjuk néha nappal is a Holdat? Miért sötétek az esőfelhők? Hogy kerül a penész a kenyérre? Valóban esőt jelez a fecskék alacsony röpte? Miért sós a tenger? Miért világítanak a csillagok? Tényleg csendes a Csendes-óceán? Mitől bűzlik a bűzösborz?
A Holt-tenger ténylegesen egy tenger? Nevével ellentétben a Holt-tenger egy lefolyástalan tó csupán. Mivel az állóvizek között a tavak jellemzően édesvizűek, a tengerek pedig sós vizűek, ebből következik a "tévesztés. " A folyton apadó, mégis hatalmas területű természeti csoda méreteit tekintve is a tenger illúzióját kelti. Lehet-e úszni a Holt-tengerben? A tó vize fürdőzésre alkalmas, de úszni nem lehet, és nem is ajánlatos benne. Ahogy belemegyünk, a víz gyakorlatilag kilöki alólunk a lábunk, ezután pedig már csak lebegni tudunk a felszínén. A sótartalma miatt a tengerek vizéhez képest sokkal jobban fenntart a felszínen. Elégedjünk meg ennyivel, ha egyszer partjára kirándulunk, mert a hiábavaló kapálózással könnyen nyelhetünk a vizéből, így a gyógyhatású "tengervíz" ártalmas lehet az egészségünkre. Mi jellemzi a Hol-tenger élővilágát? A Jordán vizének gyanútlan halai, ahogy azt már említettük, nem élik túl a Holt-tengerbéli fürdőzést. Mi azonban valóban mindenféle pánikérzet nélkül dőlhetünk hátra a sós vízben, hiszen nincsenek benne ragadozó halak, medúzák, vagy tengeri sünök, amelyek kellemetlen élményt okozhatnának lubickolás közben.
Így jöttek létre a tavak, folyók, tengerek és az óceánok. Élet a víz alatt Kezdetben a tavak, tengerek édesvizűek voltak. Az őslégkörben jelenlévő szén-dioxid az évezredeken át tartó esőzések során belekerült a vizekbe, amely során annak kémhatása enyhén savas lett. Ennek a savasságnak köszönhető, hogy az esővíz és az olvadékvíz kioldotta a kőzetekből és a felszíni rétegekből az ásványi sókat, mint például nátriumot (Na), klórt (Cl) és magnéziumot (Mg). Ezek a földből kimosott ásványi sók az áramlások segítségével eljutottak a tengerek vizébe, így fokozva azok sósságát. Úton az óceán felé Eltérő sótartalom A tengerek és az óceánok sótartalma azonban nem mindenhol egyforma. A sósságot részben meghatározza a vizek területi elhelyezkedése, kiterjedése, a szárazföld közelsége, a folyók vízhozama és az esőzések gyakorisága is. A zárt tengerek vize magasabb sótartalommal bír, mint a nyílt tengereké. A sarkvidékek környéke kevésbé sósabb, hiszen itt nem annyira jelentős a párolgás, mint a melegebb területeken, továbbá az olvadó jég felhigítja ezeket a vizeket.
Bár a túlzott sófogyasztás hosszú távon valóban káros az egészségre, 35 gramm só egyszeri elfogyasztása csak nagyon szélsőséges esetben járhat halálos következményekkel - mindaddig, amíg van a közelben elegendő mennyiségű ivóvíz is. Utóbbi azért kulcsfontosságú, mert a vesénk, ami a vér sótartalmának egyensúlyáért felel, egy liter vizelettel nem tud annyi sót kivonni a szervezetünkből, amennyi sót egy liternyi tengervízzel beviszünk, így ha kizárólag sós vizet fogyasztunk, azzal csak egyre növeljük a vérünk sótartalmát. Ennek következtében a veséink magasabb fordulatszámra kapcsolnak, és annak érdekében, hogy megszabaduljanak a sótól, elkezdik felhasználni a szervezet vízkészleteit, ami kiszáradáshoz, végső soron pedig halálhoz is vezethet. Érdekes, hogy miközben a sós víz kizárólagos fogyasztása az emberrel akár néhány nap alatt végezhet, bizonyos élőlények megtanultak alkalmazkodni a körülményekhez, és képesek felhasználni a tengervizet. Számos madárfajnak, így például a pingvineknek, sirályoknak, albatroszoknak és pelikánoknak "beépített" sótalanító rendszerük van, amely a veséjüknél jóval hatékonyabban képes kiválasztani a sót a vérükből.
Ma elég kevés szén-dioxid van a levegőben (bár a légszennyezéssel az ember mindent megtesz, hogy több legyen), de pár milliárd éve, amikor az óceánok kialakultak, még jóval több volt, oxigén meg kevesebb. A tengerek alapvetően úgy születtek meg, hogy irdatlan sokáig esett az eső, méghozzá, amint látjuk, savas eső. Ez pedig kioldott a tengerfenéken a kőzetekből különféle anyagokat, leginkább nátriumot, klórt és magnéziumot - és ebből máris összeállt az a pár milliárd tonna só, amitől máig sós a tengervíz. Na de a folyók, meg a tavak miért nem? Azért, mert ezek csak ideiglenesen tárolják a vizet. A tavakba kisebb-nagyobb folyóvizeken át befolyik a víz az egyik oldalon, és kifolyik a másikon, a folyókban pedig nyilvánvalóan folyamatosan cserélődik a víz. A tengereknél más a helyzet, azok a párolgással veszítenek vizet, és a beömlő folyóktól kapnak. Vagyis a bemeneti oldalon folyamatosan jön be újabb adag só, a kimenetin viszont csak víz távozik - így tudott a só milliárd éves időtávban szépen felhalmozódni a mai, 3, 5%-os szintjéig (az utóbbi 2-300 millió évben már annyira kevés só jön be a folyókból, hogy gyakorlatilag változatlan a sókoncentráció).
"A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. "