Látva, hogy manapság ezt szokás mifelénk is – ami különben dicséretes lépés a közönségrégészet kortárs műfaja irányába – a feltárást napjainkban folytató régészek úgy döntöttek, hogy akkor most ők sajtónyilvános ásatást végeznek. Kategória:Régészeti leletek – Wikipédia. De sajnos az, ami a romániai sajtóban megjelent, inkább árt, mint használ. Egyrészt azt látjuk, hogy a helyi történelmi sajátosságokat, az óriási bronzkori tell-településeinket még mindig a jól ismert, külföldi, hollywoodi analógiákhoz hasonlítjuk, ráadásul nem is egészen helyesen: Trója ugyanis nem egy város, hanem egy több ezer éven át létező település, amelynek ma már legalább kilenc fázisa ismert. Olyan, hogy "Trója" amúgy sincs: Homérosz által leírt várost sajnos nem sikerült biztosan azonosítani, a másfél évszázada folyó régészeti ásatások is csak sejtik, hogy a Hisarlik közelében talált és Troia névre hallgató lelőhely hetedik fázisa talán megegyezhet azzal a háborús időszakkal, amelyről az eposzok regélnek. No, de üsse kő, hogy egy kőből épült, masszív városfalakkal, palotákkal és virágzó városi élettel rendelkező hettita várost akarunk összehasonlítani egy késő bronzkori földből és fából épült házakból álló erődített településsel.
A táblákon ábrázolt őskori leletek lelőhelyei III. A táblákon ábrázolt római kori és szarmata leletek lelőhelyei TV. A táblákon ábrázolt népvándorláskori és koraközépkori leletek lelőhelyei
Magyarország rendkívül gazdag régészet i szempontból, legyen szó középkori várakról, ókori sáncokról vagy épp az ősi dők rejtett kincseiről. Ha szeretnél megismerkedni az emberiség gyökereivel és legrégibb emlékeivel, az országhatáron belül is megteheted. Íme, három mesés hely, mely hazánk legkülönlegesebb lelet einek ad otthont. Az emberszabású majom egykori élőhelye: Rudabánya A Borsod megyei Rudabányá t elsősorban régészet i kincsei tették ismertté Európa -szerte. A Kazincbarciká tól mintegy 15 kilométer távolságra fekvő kisvárosról már a 13. századtól kezdve léteznek írásos feljegyzések, ám nagyobb jelentőségre a középkor delén, a bányászat fejlődése révén tett szert. Pár évszázados hanyatlást követően később, a 19. századtól ismét fellendült ez az iparág a városban, és egészen a 20. Őskori régészeti leletek magyarországon anyakönyvezhető utónevek listája. század végéig folytatódott a kitermelés. Részben ezeknek a munkálatoknak köszönhetjük azokat a régészet i lelet eket, melyek merőben új megközelítésbe helyezték az emberré válás korai szakaszáról alkotott elképzeléseket.
Az elmúlt évtizedekben azonban a klímaváltozás következtében egyre több időt töltenek a szárazföldön, mivel a jég hamarabb megolvad és később fagy meg. A 20 évvel ezelőttihez képest napjainkban egy hónappal több időt tölt egy jegesmedve az Vrangel-szigeten. Egyre több fehérbundás állat érkezik ide, a korábbi 200-300-as átlaghoz képest 2017-ben 589 példányt számoltak. A Vrangel-sziget 1976 óta természetvédelmi terület, 2004 óta pedig az UNESCO Világörökségének része. Éljenek a jegesmedvék!. A Vrangel-szigetnek nincs állandó lakossága, de 6-7 őr általában tartózkodik itt, különféle feladatokat ellátva: a vadak életét monitorozzák, a tudományos méréseket segítik, dolgoznak a kutatókkal, felügyelik a turistákat, karbantartják a kunyhókat. Időnként turisták is felkeresik a szigetet, egy meglehetősen hosszú és bonyolult engedélyeztetés után. Forrás:
Az örök hó országában, ahol egy jegesmedve lakik, Ez a ragadozó az egyik legnagyobb és vad. De mindazonáltal gyakran kedveli a növényi eredetű élelmiszereket a húsra, és gyakrabban, mint más ragadozók. A jegesmedve. leírás A poláris medvék táplálása vegyes, és ez hatással volt az erős kutyák szerkezetére. Ezeknél az állatoknál a méregfelületek egyenetlenek és laposak, ami alkalmas mindenféle étel rágására. Révén a karmai ragadozók éles karmok könny préda egymástól, és ásott ki a földből, ehető gyümölcsök és gyökerek. Hol él a jegesmedve. Minden egyes végtagon - 5 hosszú ujjal, éles karmokkal, amelyeken nincsenek rajzolva. Nagyon furcsa, de tökéletes hallás és élesezek a ragadozó állatok nem tudnak dicsekedni. A sarki medvék nem látják olyan nagyméretű tárgyakat, mint a látómezők. De az állatok illatérzetének sokkal jobb fejlődése van. A ragadozó gyakran annak érdekében, hogy megértse mi körül van, fel kell kelni a hátsó lábadon, fordítania kell a fejét és meg kell vizsgálnia az orrodat. A medve egy 400-700 kg-os, 240-260 cm hosszúságú nagy állat, a nõk kissé kisebbek - súlyuk 200-500 kg, hossza 190-210 cm.
Habitat for jegesmedvék A jegesmedve él az egyik legtávolabbi sarkából a Földet. Élete töltött az örök vándorlás a jeges kiterjedésű az Északi-sarkon. Arctic úgynevezett északi féltekén a mi bolygónk, amely magában foglalja szinte az egész Jeges-tenger és a környező szigetek (eltekintve norvég), a kontinentális perem Eurázsia és Észak-Amerikában, és kiterjed a szomszédos részeinek a Csendes- és Atlanti-óceánon. Ez az egész terület egy élőhely a jegesmedve. Élete jegesmedvék költeni sodródó jégtáblák. A nyári időszakban, aktívan olvadni kezd a jég, ez idő alatt a jegesmedvék megy észak felé. Az ősszel, amikor a sodródó jég nagyobb lesz, visszatérnek a dél. Jegesmedve hol el mundo. Télen olyan területen sodródó jég képződik ingatlan szalag, amelyen viseli gyakran megy a föld a környező szigetek és tengerpartok. Ebben az évszakban ezek leggyakrabban esnek hibernálás közötti időtartamú 50-80 napig. A kedvenc hely, ahol a jegesmedvék tegyék telelő van Wrangel sziget és Frants Iosifa Land. Emellett találkozik egy jegesmedve lehet a területén olyan országokban, mint Norvégia, Kanada, az Egyesült Államok (Alaszka), Dánia (Grönland.
0 Ismertetők A Google nem hitelesíti a véleményeket, de nem valós információk észlelése esetén ellenőrzi és eltávolítja őket Ismertető írása
2011-09-25 Állatok A jegesmedve nagy szerepet játszik az ökológiai egyensúly fenntartásában, mint élőhelyének csúcsragadozója. Ritkán él 25 évnél tovább, a legidősebb vadon élő jegesmedve 32 évesen pusztult el, míg a fogságban tartott példányok közül egy nőstény 43 évet élt. Pusztulásuk oka a természetben nehezen érthető, mert viszonylag kevés elhullott jegesmedvét találni meg élőhelyén. Az öreg példányok gyakran túl gyengék már ahhoz, hogy zsákmányt fogjanak, és tulajdonképpen éhen halnak. Az egymás közötti harcok során is könnyen megsérülhetnek annyira, hogy nem tudnak többé vadászni. Mivel élőhelyétől az emberi civilizáció távol marad, a jegesmedve a többi nagytestű ragadozóhoz képest a legnagyobb élőterülettel rendelkezik. Az éghajlatváltozások miatt az utóbbi évszázadokban nemigen költözött mai élőhelyénél délebbre, ugyanis a magasabb hőmérséklethez nem tud alkalmazkodni. Az állatok világa 5. kötet: Emlősök - Alfred Brehm - Google Könyvek. Azok a jegesmedvék, akik folyamatosan a tenger jégtábláinak közelében vannak, egész évben tudnak vadászni. Ám ahol nyaranta a tenger jege teljesen elolvad, a jegesmedvék hónapokon keresztül éheznek a következő fagyig, felhasználva a testük zsírtartalékait.
Bundája tömött szőrű, és a mai élő emlősök legjobb hőszigetelő szőrzete. A fiatal példányoknál ezüstfehér, az öregeknél sárgás árnyalatú. Nem alszik igazi téli álmot. Zápfogainak felülete tarajos. Életmódja A jegesmedve szinte állandóan vándorúton van, s emiatt még saját territóriumot sem tart. Hol élnek az állatok? - Quiz. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a jégmezők nemigen szolgálnak bőséges táplálékkal, és viszonylag nagy utat kell megtenniük az állatoknak ahhoz, hogy napi táplálékukat beszerezzék. Zsákmány után kutatva akár napi 70 km-es távolságot is megtesznek. Míg sok más medvefaj étrendjén igen jelentős a növényi eredetű táplálékok szerepe, a jegesmedve csak a sarki nyár hónapjaiban fogyaszt egy kevés zuzmót, mohát vagy bogyót, de azt is csupán étrendi kiegészítésként. Táplálékának zöme állati eredetű, s mivel a sarkvidék zord körülményei közt nemigen válogathat, szinte mindent megeszik. Ez a hatalmas, talán lomhának tűnő állat nagy ügyességgel halászik, ha pedig vadászik, kitartóan üldözi zsákmányát. A hal mellett egyik kedvenc táplálékát a fókák képezik, de olykor madarakat és rénszarvasokat is zsákmányul ejt, sőt a dögöt sem veti meg.