Orbán: a magyar kultúra nélkül nem lehet élni A magyar kultúra az a teremtő és megtartó erő, amely nélkül nemcsak túlélni, de élni sem lehet, és talán nem is érdemes - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben. Hungarikum-dosszié A rendszerváltás dokumentumai Népfőiskola, Lakitelek Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója 2020. 06. 12 18:00 Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója Csizmadia Ervin az Arénában Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát! Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy értesüljön a legjelentősebb hírekről. Melyik időpontban szeretné megkapni? reggel 8:30-kor délben 12:30-kor este 19:30-kor Név: E-mail: Megismertem az INFORÁDIÓ Kft. Adatvédelmi Tájékoztatójában foglaltakat és annak feltételeit elfogadom. Igénybe kívánom venni az INFORÁDIÓ Kft. hírlevél szolgáltatását. A címlapról ajánljuk Ezért késztet annyi embert csendes szólásra Benedek Tibor halála Túlzás nélkül állítható, az egész nemzetet összehozta a vízilabda-legenda tragédiája.
Mítoszok és magyarázatok – 1. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének ez az első része. 2020. május. 27. 07:00 Lakatos Júlia Lakatos Júlia: Unió kontra Fidesz, avagy a demokráciáról szóló diskurzus csapdái Hányféle demokrácia van? Demokratikus-e Orbán Viktor rendszere? Miért nem "bír" az Unió Magyarországgal? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat elemzésében a Méltányosság Politikaelemző Központ nemzetközi igazgatója. 2019. január. 12. 10:00 Tóth Richárd Itthon Fülke: Mit tanulhatunk Orbán beszédeiből? Ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit teszek – mondta már többször Orbán Viktor. Most tanulmány készült, ami elemzi az ő, Merkel, Macron és Putyin beszédeit is. Ez a Fülke, a közéleti podcastja. 2015. 09:25 MTI Századvég: "Az átlag európai ember támogatja a halálbüntetést" A Kossuth rádióban megszólaltatott elemzők szerint a parlamenten belül is helye van a halálbüntetésről szóló vitának, csak az a veszély, hogy a választók csalódnak, ha mégsem valósul meg a terv.
Orbán és Európa 2017. június 22. 15:56 Jó oka volt rá és tudatosan "horthyzott" Orbán – állítják a Méltányosság elemzői, akik már tíz éve hangoztatják, hogy a történelemnek igenis van helye a politikában. Kinek tartják Orbánt Nyugaton? Miért sikertelen a baloldal és mi köze ennek a politika fel nem ismert irracionalitásához? Ezeket a kérdéseket feszegette a tízéves Méltányosság Politikaelemző Központ által megrendezett Méltányosság Szalon a Petőfi Irodalmi Múzeumban szerdán. A (köz)élet harc 2017. június 21. 12:34 "Állítom: nem volt egyetlen magyar vezető sem a történelem folyamán, aki annyira tisztában lett volna azzal, hogy mit gondol, mitől fél vagy mire vágyik saját tábora, mint Orbán Viktor" – mondja Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója a Mandinernek. Az elemző szerint Orbán Viktornak van egy jól felépített, folyamatosan alakuló története, míg más magyar politikusoknak nincs ilyen; a magyar történelemből pedig pontosan levezethető a centrális erőtér elmélete és gyakorlata.
A passzív törvényt magasabb életkori kritérium korlátozza, mint az aktív. Így az állampolgárnak a helyettesre történő felvételi joga 21 éves korának elérése után jön, és elnökének 35 éves kortól lehet választani. A választási jogokat a nemzetközileg kidolgozott normák alapján kialakított elvek alapján gyakorolják. elvek Az aktív és passzív választójogot a törvényben rögzített és rögzített bizonyos elvek alapján hajtják végre. Az Alkotmány négy alapvető elvet határoz meg a választópolgárok számára: Egyenlőséget. Egyetemesség. Titkos szavazás. Közvetlen választás. A választójog egyenlően kifejezett alapelvei a következő jellemzőket tartalmazzák: minden szavazó kifejezi a szavazati jogot egyenlő alapon, miközben egyetlen választási testületet alkot; a szavazóknak azonos számú szavazat van; mindegyik képviselőt azonos számú szavazó közül lehet megválasztani, ami azt jelenti, hogy a szavazatok mindegyike egyenlő súlyú. Passzív választójog – Wikipédia. Az egytagú körzetekben azonos számú szavazó van. A többtagú tagok eltérő számú jelölttel alakulnak - ez megfelel a szavazók számának arányában.
A szavazati jog az úgynevezett aktív választójogot, a választhatóság joga pedig a passzív választójogot jelenti. Az alaptörvény politikai alapjogként határozza meg a választójogot: minden nagykorú magyar állampolgárnak, valamint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen. Szegedi Tudományegyetem | Választójog. Az alaptörvény biztosítja azt is, hogy a Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyek az önkormányzati választáson választók legyenek, de nekik csak aktív választójoguk van. A választáson szavazati joggal kizárólag azok rendelkeznek, akiknek van magyarországi lakcímük. A jogalkotó azonban a korábbitól eltérően már nem köti a passzív választójogot magyarországi lakóhelyhez, azaz a külföldön élő választópolgároknak is biztosítja a választhatóság jogát, ehhez mindössze regisztrálniuk kell magukat a központi névjegyzékbe.
Így megerősíthető, hogy ez a tüntetés nem független, hanem egy választási egyesület alkotja. E liberális jog érvényesüléséhez elengedhetetlen, hogy a kérelmező csatlakozzon vagy létrehozzon egy olyan állami csoportot, amely arra ösztönzi, hogy jelenjen meg és fejezze ki jelöltségét. A fentiek nyomán kijelenthető, hogy a passzív választójognak köszönhetően olyan csoportok jönnek létre, amelyeknek célja tanácsadóknak, minisztereknek, képviselőknek és elnököknek lenni kívánó pályázók oktatása, valamint új ideológiai projektek népszerűsítése. Aktív és passzív választójog - tudnivalók az önkormányzati választásra - Infostart.hu. Kényelmes arra is felhívni a figyelmet, hogy a választási csoportokat nem szabad összekeverni vagy összekapcsolni a politikai pártokkal, mivel az utóbbiak általában állandóak és az embereket célozzák, míg az előbbiek ideiglenesek és az őket alkotó jelöltekre összpontosítanak. Megjelölések A passzív választójog abból az egyéni elismerésből áll, amelyet a kérelmező az állami hivatal ellátására képesített személyként történő bemutatásakor megkap. Bár a jog tulajdonjoga különös, a pályázó kiválasztásához kollektív munka szükséges.
Ily módon megfigyelhető, hogy a passzív választójog nem kapcsolódik az önkormányzati vagy országos választásokon való szavazáshoz való joghoz, hanem a jelöltek tanácskozási folyamaton túli legitim beavatkozására utal. Érdemes megjegyezni, hogy ez a demokratikus megnyilvánulás azzal a céllal jött létre, hogy bővítse a lakosság közigazgatási és intézményi méltányosságát. Az egyenlőség által biztosított jogok azonban megegyeznek azokkal, amelyek korlátozzák a jelöltek részvételét a választási gyakorlatban. Ugyanis a férfiak nemzetiségére, életkorára és rokonságára vonatkozó törvények kihirdetésével a kormány más tagjaival a kormányzati szerződés csökkenésének feltételezésére irányuló kérelmek, amelyek töredékesek és korlátozzák az állampolgárok alapvető jogait. Mi a passzív választójog? A passzív választójog alkotmányos jogként ismert, miszerint a képzett lakosoknak közvetlenül vagy egy képviselő útján kell helyet foglalniuk a nemzet nyilvános területein. Lényeges, hogy a berendezéseket az ország előírásaival jóváhagyják és tanúsítsák.
Nem választhat és nem választható (azaz nem rendelkezik sem aktív, sem passzív választójoggal) az, aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll, akit a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik. Szavazati joggal ugyan rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti (feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától) vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. Minden szavazásra jogosult választópolgár automatikusan felkerül a lakóhelye szerinti település szavazóköri névjegyzékre. Az a választópolgár, aki a választás kitűzése előtt legalább 30 nappal tartózkodási helyet létesített (és annak érvényessége a szavazás napjáig folyamatosan fennáll), átjelentkezéssel tartózkodási helyén szavazhat.