Ennek jó mintája a Normafa úti fejlesztés, melynek részeként az új Eötvös út alatt egy hosszabb, 1600 mm átmérőjű záportározót építettünk. Az önkormányzat igyekszik példát mutatni, hiszen fontos, hogy úrrá legyünk a lezúduló csapadékvíz okozta problémákon" – emelte ki a polgármester, aki felidézte azt is, hogy a Gyógyfű utcában elkészült már az új útburkolat, ami speciális kialakításának köszönhetően víztározó közegként is funkcionál.
Egy csepp emberség Kultúra Lengyel Anna és Rados Péter, a Kossuth Rádió Egy csepp emberség című műsorának készítői voltak a meghívott vendégei a Széchenyi Baráti Körnek március 8-án szerdán este 6 órakor a Szent László Közösségi Házban. Az előadók beszámoltak a rendkívűl nagy népszerűségnek örvendő, tavaly március tizenötödikén indult és a Rádió vezetősége által hivatalosan egy évre tervezett reggeli műsor kulisszatitkairól. Elmondták, hogy induláskor célul tűzték ki egy lélegzetvételnyi hosszúságú, politikamentes értékorientált műsor létrehozását, ahol a közöttünk élő, ismert, vagy kevésbé ismert szakmai-erkölcsi-emberi értékeket hozdozó közszereplők, mesteremberek - itthoniak és határon túliak egyaránt - két percben bemutatkozhatnak a közönség által kevésbé ismert oldalukról, egy általuk választott híresebb idézet értelmezésén keresztül. Ott még egy csepp emberség marat safin. Az idestova 40 éve a Rádióban dolgozó meghívottak beszálmoltak arról is, hogy a műsor öteletének felvetésekor a vezetőségben feltámadt első kérdés jellemző módon az volt, hogy 365 napra valyon lesz-e elég ember?
A sorozat magyar kultúrmisszió is egyben, mert a megszólalók nyolcvan százaléka magyar szerzőktől idéz. A műsor népszerűségének éppen az a nyitja, hogy a "második Magyarország" a második nyilvánosságban helyet kapó közszereplők szólhatnak a hallgatósághoz, s erre éppen elég egy hangvilla megpendítésének ideje is. Kormorán Kell Még Egy Szó. Így a sok poltikai híranyag és kommentár közepette a éppen a műsorban megszólaló hangnem szokatlansága, a közvetenebb hangvétel rázza fel a hallgatókat és ad egy teljes napra lelki töltetet ezen a reggeli órán. A Névjegy című műsorból már ismert, - és a vallási műsorok szerkesztésében is jártas előadók nagy örömmel számoltak be arról is, hogy már az első alkalommal olyan mennyiségű levél árasztotta el a szerkesztőséget, s érkezik azóta is folyamatosan, amelynek megválaszolásával szinte nem tudnak lépést tartani. A rendkívűl nagy népszerűségre példa, hogy volt olyan hallgató, aki csak azért, hogy ne szűnjön meg a műsor, százezer forintot fizetett be a Rádió pénztárába. Az Egy csepp emberség című, a beszélgetések anyagát tartalmazó kötet tavaly karácsonyra, hallgatói kérésre jelent meg, s volt olyan előadó, aki csak egymaga 37 példányt vásárolt belőle.
Vajon miért is olyan népszerű ő sokak szemében, és mit láthatnak benne a laikusok, akikhez képes közelebb hozni a tudományos törekvéseket? Jelen írásban megpróbálok utánajárni e kérdésnek. Neil deGrasse Tyson Egy tudós élete! Tyson 1958. október 5-én született Manhattanben. Kemény gyermekkora volt, hiszen Bronxban nevelkedett, de ennek ellenére mindkét szülői ágon tudós felmenőkkel büszkélkedhetett. A Bronxi Tudományos Gimnáziumban végezte tanulmányait, ahol az iskolai birkózócsapat kapitánya volt. Pályaválasztására és életére óriási hatást gyakorolt egy sorsdöntő találkozás Carl Sagannal, és ez az esemény – saját elmondása szerint is – a mai napig meghatározó emlék és élmény az életében. Sagan annyira szimpatikusnak találta Tysont, hogy elhívta az egyik egyetemi előadására a Cornell Egyetemen. Ez a pillanat volt az, ami megerősítette benne azt, hogy ő maga is a kozmosz, a végeláthatatlan univerzum kutatásának szentelje az életét. Erről a pillanatról később a Kozmosz: Történetek a világegyetemről című sorozat első epizódjában is beszámol: "Azt már tudtam, hogy tudós szeretnék lenni, de azon a délutánon Carltól azt is megtudtam, hogy milyen ember szeretnék lenni. "
Amikor egy-egy új tudományos fejleményről beszélek, megpróbálom ezekbe a mindenki számára ismerős dolgokba csomagolni a mondandómat. Vagy ott vannak a sikerfilmek. Mindenki látta a Titanic ot. Nos, James Cameron például helytelenül ábrázolta az éjszakai égboltot. Nosza, beszéljünk a filmről, amelyik benézte a csillagos eget! Sokat használom az efféle referenciákat. Árgus szemekkel figyelem a tweetjeimre érkező reakciókat, ha valaki például félreért egy kifejezést, én kijegyzetelem, ezek mind fontos apróságok, amit beépítek a kommunikációmba. MN: Nemcsak tudománynépszerűsítésre használja a hollywoodi produkciókat, de olykor szerepel is bennük. NGT: Általában magamat játszom, Neil deGrasse Tysont, a tudóst, de vannak kivételek. Nem kérkedésből mondom, de szerepeltem a Sharknado – Cápavihar hatodik részében. Az Oscart osztó filmakadémia valamiért nem díjazta az alakításomat. Merlint alakítottam. Bár úgy tűnhetett, varázsolok, valójában Merlinként is a tudományt használtam. MN: Az Agymenők ben Sheldon nem tudja megbocsátani önnek, hogy részt vett a Plútó lefokozásában.
Könyveiben és előadásaiban is sokszor hivatkozik arra, milyen kicsi is az ember a hatalmas univerzumhoz képest és persze jó tudóshoz mérten ezt szemléletes, és a laikusok számára is közérthető, sőt, átélhető példákkal támasztja alá, hasonlatosan Richard Fenymanhoz. Személyéből a környezete felé ráadó mélységes tisztelet teszi őt kiemelkedőbbé azon tudósok tömegénél, akik úgy érzik, birtokolnak, vagy irányítanak bármit is a természet rettentő erejéből. Tyson sokszor szerepel televíziós műsorok vendégszereplőjeként, számtalan ismeretterjesztő kötet szerzője, aki törekvéseit tekintve valóban Carl Sagan és Stephen Hawking első számú örököse is egyben. Művei, mint a Ha felfal egy fekete lyuk és egyéb kozmikus komplikációk, a Terítéken a Világegyetem, Asztrofizika mindenkinek című kötetek stílusa az egyszerűségre és a humorra törekszik, mindezt úgy, hogy az olvasó valóban használható és hiteles ismeretekhez jusson az univerzummal kapcsolatban. Nem lő mellé, nem túloz és felettébb érdekes poénokkal és geek utalásokkal színesíti írásait.
Az űrkutatás reneszánsza előtt állunk? N. dG. T. : Tetszik ez a megfogalmazás, abszolút egyet tudok érteni vele, igen. Ugyanakkor a klasszikus értelemben vett újjászületésről nem beszélhetünk. Bár az utolsó holdra szállás majdnem 50 évvel ezelőtt, 1972 decemberében volt, utána nagyon sok fontos dolog történt még. Elég csak a Voyager–1 és a Voyager–2 útnak indítására gondolni, az első, ember alkotta eszközökre, melyek kiléptek a csillagközi térbe. Ehhez nemcsak elegendő energiával rendelkeztek, de utazásuk során rengeteg információt kaptunk a Naprendszer bolygóiról, így jelentősen gyarapodott a tudásunk. © NASA / Johns Hopkins APL / Southwest Research Institute De ott volt a Pioneer–10 és a Pioneer–11 űrszondák is, amit 1972-ben és 1973-ban indítottak útnak, és elsőként közelítették meg a Jupitert és a Szaturnuszt – rengeteg hasznos információval látva el bennünket. Aztán jöttek a különböző, Marson landoló eszközök és roverek, amelyek a vörös bolygót tanulmányozták. Emiatt én a reneszánsz kifejezést inkább úgy értelmezem, hogy tetszik, hogy egyre több ország tud részt venni az űrkutatásban: egyre többen tesznek fel kérdéseket, és egyre többen keresik rájuk a válaszokat.
szereplő, színész, narrátor 2014 2009 2005 The Colbert Report 10 szereplő (amerikai talk show, 30 perc, 2005) Nova ScienceNow színész (amerikai dokumentumfilm, 60 perc, 2005) Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!