2016. jan 06. A behajtási költségátalány kapcsán sokakban felmerült, hogy ezzel nem is kell foglalkozni. Ezért javasoljuk, hogy olvassák el az alábbiakban a NAV tájékoztatását. A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése Forrás: NAV A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) 6:155. § (2) bekezdése értelmében, ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. 2015. június 19. napjával a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII.
6:46. §-ában rögzített elszámolási sorrendet nem változtathatja meg (amelynek módosítása tartalmilag szintén azzal a következménnyel járhat, hogy a költségátalány összegét elengedi). Ha a jogosult a szerződéskötést – és a teljesítési határidő beálltát – követően, de még a költségátalány összegének beérkezése előtt kifejezett nyilatkozattal lemond annak összegéről, a kötelezett a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét – ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik – az Szt. 86. § (3) bekezdés h) pontja alapján rendkívüli bevételként mutatja ki. Tekintettel arra, hogy a jogosult csak a pénzügyileg rendezett behajtási költségátalányt tartja nyilván, a behajtási költségátalányról való lemondást nem kell könyvelnie (azaz az elengedéskor nem számol el rendkívüli ráfordítást). Ebből következően a jogosultnál nem merül fel a Tao. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adóalap-módosító tétel alkalmazása a követelés elengedéséhez kapcsolódóan, hiszen a jogosult könyveiben ki nem mutatott követelés elengedéséhez kapcsolódóan a társasági adó nem rendel adóalap-korrekciós tételt.
A vállalkozások közötti szerződés alapján bekövetkező fizetési késedelem esetén – a késedelmi kamaton felül – a jogosult 40 euró összegű behajtási költségátalányra tarthat igényt, ennek az adójogi és számviteli értelmezését tette közzé a NAV, és ezt értelmezi a tanácsadó Accace Interbook Kft. közleményében. A régi Polgári törvénykönyv (Ptk. ) múlt év július 1-jétől, míg az új Ptk. ez év március 15-étől tartalmazza a 40 eurós behajtási költségátalányt. A behajtási költségátalányt az, aki fizetni köteles, egyéb ráfordításként, míg aki kapja, az egyéb bevételként könyveli le – áll a közleményben. A felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult lemond a költségátalány megfizetéséről, vagyis elengedi azt. Ekkor a kötelezett – aki fizeti az átalányt – a korábban előírt fizetési kötelezettségét a rendkívüli bevételekkel szemben kell, hogy kivezesse a könyvekből. A jogosultnak nincs könyvelési kötelezettsége tekintettel arra, hogy ő az eredeti követelését sem írta elő. Annak sincs akadálya, hogy a felek ennél magasabb átalányban állapodjanak meg, viszont ha a szerződésben kizárják a fizetését, akkor a szerződés érvénytelen lesz.
Kérdés A Ptk. változásai kötelezővé teszik a vállalkozások közötti szerződésekben a meghatározott mértékű késedelmi kamat, illetve behajtási költségátalány fizetési kötelezettség kikötését. A KIM állásfoglalása szerint a jogosult a beszedéstől eltekinthet, de ez esetben is ki kell értesítse a kötelezettet, illetve 0. számlaosztályban elengedésig nyilván kell tartania a kamatjogosultságot. Tehát értelmezésünk szerint: 1. Szerződésben kötelezően kikötendők fenti tételek. 2. Késedelmi kamatlevelet, ill. behajtási költségátalányról szóló értesítőt ki kell küldeni. 3. Jogosult elengedésig a 0. számlaosztályban, kötelezett a 86. számlacsoportban könyvel. 4. Elengedést követően 0. számlaosztályból kivezetésre kerül, kötelezettnél 96. számlacsoportban könyvelésre kerül. Kérdés: felmerült a gondolat, hogy adózási szempontból jelent-e bármiféle kötelezettséget a késedelmi kamat és behajtási költségátalány elengedése, gondolunk itt arra, hogy esetleg társasági adószámításnál adóalap növelő tételként kell-e szerepeltetnünk mint elengedett követelés, illetve egyéb, a jogosultat az elengedés tényéből adódó hátrányosan érintő következménnyel kell-e számolnunk?
Ha erre a partner külön nem szólítja fel, akkor is köteles legalább a könyveiben saját magának felszámítani. Ezt azzal a nappal, amikor a fizetési határidőt túllépte, azaz a fizetési határidőt követő napon. A hatályos jogszabályok szerint ettől szerződésben nem tekinthetett el a két fél, mert akkor a szerződés semmis volt. Ezért aztán a vállalkozók halomra gyártották a nyilatkozatokat, amelyekkel a partner vállalkozást, szerződésen kívül, lemondatták ennek a 40 euro behajtási költségátalánynak a behajtásáról. …és ha bárki azt hiszi, hogy ezzel meg volt oldva az ügy, akkor nagyon téved, mert ha lemondott is az üzleti partner erről, a könyvelésében – a könyvelők legnagyobb örömére -, akkor is szerepeltetni kellett ennek a tételnek a fizetési kötelezettségét a ráfordítások között. Ha megtörtént a lemondás, akkor még egyszer könyvelni kellett a tételt a rendkívüli bevételek között. Nézzük meg mi volt a másik hatása ennek a törvényi kötelezettségnek! Bizony, bizony! Legálisan társasági adóalapot lehetett csökkenteni a felszámításával, hiszen a ráfordítások között, eredmény csökkentő tételként volt kimutatható mind a mérlegben, mint a társasági adóbevallásban.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158844034]
Pént. Sz.
Rendkívül fontos lélektani szintet vitt át tegnap a dollár az euróval szemben: 20 év után történt meg újra, hogy a világ két legfontosabb devizája paritásba került, egy dollár épp annyit ért ekkor, mint egy euró. A fontos technikai szintet az EURUSD már napokkal korábban megérintette, átvinni azonban csak a kifejezetten kellemetlen júniusi amerikai inflációs adat hatására tudta. MNB középárfolyam, deviza árfolyam táblázat: EUR, USD, CHF. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a jegyzés azonnal visszapattant, és az euró átmeneti erősödésnek indult. Mára viszont már ismét visszatalált a paritás közelébe a jegyzés, és az iménti percekben újra megtörtént a nagy esemény: egy dollár ismét többet ér, mint egy euró. Felpattanásról ma viszont már nincs szó, a dollár azóta is kényelmesen a paritás alatt tartózkodik, a kereskedők szemrebbenés nélkül nézik ezt. Nincs kétség: a paritás, mint technikai szint, végleg elesett. Nagyon erős technikai szint az EURUSD-ben az euró történelmi mélypontja, ez 0, 985-ös szinten állt be (valójában volt olyan időszak a 2000-es évek elején, amikor egy dollár nagyjából 80 eurócentet ért, de akkor az euró még mint csak elszámolási egység, és nem valós fizetőeszköz létezett).
05. 12 14:43) Reggel a 316-os árfolyamot is meglátogatta a forint, aminek 3 oka van. Az elsõ, az MNB alelnök tegnapi nyilatkozata, a második a felminõsítés esetleges elmaradása, a harmadik pedig a holnap érkezõ GDP adat. 318-nál érdemes nyitni és 312. 40-... MNB alelnöke: félreveztõen értelmezték korábbi kijelentésemet - (, 2016. 11 17:34) Világpiaci színarany árfolyam 2016. 11. 19:57: 11 327 Ft/g (1 275 USD/oz, 35 872 EUR/kg)Nagy Márton kedden egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, mennyire hat a további kamatlépésekre, hogy a forint árfolyama négyhavi mélyponton van, azt mondta: egy kamatlépés lehet, a további erõsen kétséges. Tovább lazíthat a jegybank - (PP - PiacProfit, 2016. 10 10:19) Világpiaci színarany árfolyam 2016. 10. 11:57: 11 265 Ft/g (1 265 USD/oz, 35 737 EUR/kg)Ma megtudhatjuk, hogyan alakítják át a finanszírozási programot. Vízivás fontossága - Idd magad egészségesre kihívás – 30 napon keresztül napi 3 liter víz. Egyesek tegnap már arra spekuláltak, hogy a nagymértékû forint árfolyamcsökkenés ezzel lehet összefüggésben. Mások szerint a gyenge ipari adat miatt messzebb mehet az MNB a la... Az MNB-alapítványoknak nyilvánosan kellett volna dönteni - Kósa Lajos a Mandinernek - (Blog - Mandiner, 2016.