Ebben a szerkezetben az igekötő is elválik az igéjétől, és a segédige beékelődik a kettő közé. Kalewi Wiik finn nyelvész szerint ez az egyik első lépése a ragozó nyelvek flektálóvá alakulásának, ennek alapján a ragozó nyelvektől idegen az effajta jövőidőképzés. Más nyelvekben [ szerkesztés] Számos más nyelvben létezik a főnévi igenévnek elő- és utóidejű megfelelője, amelyeket a magyarban csak körülírással, ill. mellékmondattá alakítással lehet kifejezni: korábban énekelni (az, hogy énekeltem/‑tél/‑t/stb. ), korábban elénekelve lenni (az, hogy korábban elénekeltek valamit) majd énekelni (az, hogy majd énekelni fogok/fogsz/fog/stb. ), majd elénekelve lenni (az, hogy majd el fognak valamit énekelni). Egy példa angolból: I have recently returned from India. To have seen the Taj Mahal in the early morning sunlight will always be something I shall never forget. – Nemrég tértem haza Indiából. Az, hogy a reggeli napfényben fürdő Tádzs Mahalt láthattam (szó szerint "korábban-látni", ill. azt "látottnak lenni"), olyasvalami, amit soha nem fogok elfelejteni.
A szótőben, ahol lehetséges, Umlaut lép fel és az alapszó –e, -en végződése rendszerint elmarad. r Garten – s Gärtchen (kertecske) e Stadt – s Städtchen (városka) r Hase – s Häslein (nyulacska) s Buch – s Büchlein (könyvecske) A jelentés ellenére a –chen, -lein kicsinyítő képző miatt semlegesnemű lesz a két "nőt" jelentő régi képzésű szó: s Mädchen (leány) s Fräulein (kisasszony) – ha azonban nem akarsz egy hölgyet megsérteni, ne használd, mert a jelentése módosult A das Mädchen szó alapszava ma már nem használatos. A das Fräulein alapszava a die Frau. -en, -n Az –en képzővel minden német ige tövéből főnevet képezhetünk. Ez alakjában megegyezik az ige főnévi igenevével, úgy is tekinthető, mint főnévként használt főnévi igenév. Általában cselekvést, olykor a cselekvés eredményét is jelöli: lernen – s Lernen (tanulás) wissen – s Wissen (tudás) schreiben – s Schreiben (írás) sein – s Sein (lét) -tum A –tum képzős főnevek általában semleges neműek, de van köztük néhány hímnemű is. r Bürger – s Bürgertum (polgárság) r Bauer – s Bauertum (parasztság) r König – s Königtum (királyság) s Alter – s Altertum (ókor) eigen – s Eigentum (tulajdon) de: reich – r Reichtum (gazdagság) irren – r Irrtum (tévedés) - nis A –nis képzővel igékből rendszerint semleges nemű főneveket képezünk, de van néhány nőnemű –nis képzős főnév is igei, illetve névszói alapszóból.
Ezek azok az esetek, amikor eleve főnévből képzett igével állunk szemben, aminek visszafőnevesítése nem áll összhangban a nyelvérzékkel. A ‑ni végű főnévi igenévnek ritka (de például a portugálban vagy a törökben is meglévő) jellemzője, hogy ragozható: énekelnem, énekelned, énekelnie stb. – ezek az alakok személytelen ragozású segédigék mellett használatosak ( kell, szabad stb. ). Szenvedő alakja a ‑va/ve végű határozói igenévvel képezhető: szeretni és szeretve lenni. A magyar nyelvben a főnévi igenév szerepe kibővült a jövőidő képzéssel. A magyar igeragozás nem ismer jövő idejű igeragot, azt a jelen idejűvel fejezi ki. Ezt időhatározóval lehet kiegészíteni, ha nyomatékos jövőidejűséget szándékszunk kifejezni. A megyek ige jelen idejű (E1), ugyanakkor azt is kifejezi, hogy majd megyek, vagy később megyek. A magyar nyelvben már viszonylag régen megjelent a főnévi igeneves jövőidőképzés, amit segédigével kell megtámogatni: "menni fogok", illetve "el fogok menni". Ebben a formában a segédige kapja a megfelelő jelen idejű igeragot, a jövő idejűséget a segédige alapjelentése hordozza.
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni. A nyelvek többségében ( germán, szláv, újlatin nyelvek stb. ) egyúttal az ige szótári alakja (illetve annak első tagja), vagyis az ige azonosítására szolgál. A magyar nyelvben [ szerkesztés] A magyarban hagyományosan a ‑ni végződésű alakot nevezik így, noha nem toldalékolható főnévként, és nem is tudja betölteni annak a tipikus szerepeit. Példák: " énekelni jó dolog" (mi jó dolog? – főnévi jelleg); "szeret énekelni " (mit szeret? – tárgy); " énekelni ment" (célhatározó); stb. A fentiek nyomán az ‑ás/‑és végű alakot (pl. éneklés) is felvetették ilyen értelemben, amellyel az előbbi alak gyakran felcserélhető, és a tipikusan főnévi toldalékokat is felveheti, a hiányzó funkciókat is kifejezheti (pl. énekléshez, énekléssel, éneklésnél), miközben igei jelentését változatlanul őrzi. Hátránya, hogy nem teljesen produktív, ill. időnként lexikális kivételei akadnak: a táncolás, dolgozás szavak helyett például a tánc, munka szavakat használjuk, míg táncolni, dolgozni alakjaik szabályosak.
Okostankönyv
a) Szeretsz tanulni? b) Itt nem tudok tanulni! c) Fogtok ma tanulni? d) Délután akartam tanulni. Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
2019. május. 20. 07:14 Erődemonstrációt tartott a Dél-kínai-tengeren egy amerikai hadihajó Finoman Kína tudtára adta, hogy a Peking által követelt területhez mindenkinek joga van. 2016. 17. 08:14 Kína rakétavédelmi rendszert telepített a Dél-kínai tengerre Műholdfelvételeken jól kivehető, hogy Kína kétütegnyi, lokátorvezérelt, 200 kilométeres hatótávolságú légvédelmi fegyverzetet telepített a vitatott hovatartozású Junghszing (Woody) szigetre. 2014. 09. 08:13 MTI/Reuters Eltűnt gép: elképzelhető a terroristatámadás? Nem találtak roncsokat, már a terrorcselekményt sem zárják ki. 2013. december. 16. 13:27 Majdnem összeütközött egy kínai és egy amerikai hadihajó Kis híján összeütközött egy kínai hadihajó és egy amerikai cirkáló a Dél-kínai tengeren december elején, amiért a kínai Global Times (GT) hétfőn az amerikai felet tette felelőssé. 2012. 04. 12:45 Egymásnak eshet Kína, India és Vietnam Vietnam és India is kész erővel megvédeni érdekeltségeit a Dél-kínai tengeren. Az ásványkincsekben gazdag területre Kína akarja kiterjeszteni a fennhatóságát.
Ázsia legfontosabb tengerei és elhelyezkedése Kép: A tudás praktikus Az élet bolygónkon lehetetlen lenne, ha nem létezne víz. Becslések szerint valamivel több, mint A Föld 70% -a víz, ennek a víznek a nagy része a sós, amelyet a tengerekben és az óceánokban találunk. Az egyik kontinens, ahol a víz a legfontosabb, Ázsiában található, egy olyan régióban, ahol a világ legfontosabb tengerei találhatók. Ebben a TANÁR leckében fogunk beszélni Ázsia legfontosabb tengerei és elhelyezkedése. Ahhoz, hogy Ázsia legfontosabb tengereiről és azok elhelyezkedéséről beszéljünk, először meg kell magyaráznunk, mi és hol van Ázsia található, mivel ezen információk nélkül nehéz megmagyarázni az ebben található tengereket kontinens. Ázsia egyike a bolygónkon létező hat kontinensnek a legnagyobb és a legnépesebb mind közül. Kiterjedése az északi Jeges-tengertől a déli Csendes-óceánig tart, nyugatról pedig a Csendes-óceán, keleten pedig az Ural-hegység határolja. Ázsia 49 országból áll, 4 függőség és 6 el nem ismert ország.
Ezek az országok 6 különböző régióra vannak felosztva, amelyek: Észak-Ázsia Dél-Ázsia Kelet-Ázsia Közép-Ázsia Délkelet Ázsia Nyugat-Ázsia Ázsia területe meghaladja a 44 millió km2-t, ami azt teszi a világ legnagyobb földrésze, a földfelszín majdnem 9% -át elfoglalja. Lakosainak száma 4 393 000 000, a világ népességének 61% -a. Másrészt sűrűsége 99 lakos / km2, bizonyos területeken akár ezer lakos / négyzetkilométer sűrűséget is elfoglal. Kép: Anna Térkép Ázsia fontos tengereinek és elhelyezkedésének e leckéjének folytatásaként beszélnünk kell az ázsiai kontinenst körülvevő különféle tengerekről. Néhányan csak Ázsiára vonatkoznak, míg mások Ázsiában és más kontinensen vannak. Ázsia tengerei a következők: Sárga-tenger: Ez a Kelet-kínai-tenger északi része. Kína szárazföldi része és a Koreai-félsziget között található. Nevét a sárga folyó homokszemcséinek köszönheti, amely ezt a színt adja neki. Arab tenger: Ázsia délnyugati partvidékén található, az Arab-félsziget és a Hindustan-félsziget között.
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyar Kiejtés IPA: [ ˈdeːlkiːnɒjitɛŋɡɛr] Földrajzi név Dél-kínai-tenger A Dél-kínai-tenger a Csendes-óceán része, amely délnyugaton Szingapúr és északkeleten a Tajvani-szoros között terül el. Mintegy 3, 5 millió km²-es területével a Föld egyik legnagyobb tengere (az óceánokat nem számítva). A Dél-kínai-tenger Kínától délre, a Fülöp-szigetektől nyugatra, Bruneitől, illetve a malajziai Sabah és Sarawak államoktól északnyugatra, Indonéziától északra, a Maláj-félszigettől és Szingapúrtól északkeletre, Vietnamtól keletre hullámzik. Fordítások
A legnagyobb egyedi képződmény a Spratly-szigetek régiójában az angolul Reed Tablemountnak nevezett, 100 kilométer széles tengeri hegy, amely a szigetcsoport északkeleti részében található, és amelyet a Palawan-árok választ el a Fülöp-szigetekhez tartozó Palawan szigettől. A tengeri hegy, amelyet ma 20 méter mély víz fed, sziget volt, de 7000 évvel ezelőtt, a legutolsó jégkorszak után a tenger emelkedő vize elborította. Területe 8866 km² és ezzel a világ legnagyobb víz alá merült atolltömbje. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a South China Sea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk [ szerkesztés] The South China Sea on Google Earth - featured on Google Earth's Official Blog South China Sea Virtual Library - online resource for students, scholars and policy-makers interested in South China Sea regional development, environment, and security issues.