A levegő színe a nagy mennyiségben jelen lévő kátrányos koromrészecskék miatt sárgás-feketére változott, amelyet a londoniak fekete humorral "borsólevesnek" neveztek el. A levegő páratartalma megközelítette a 100 százalékot, a szmog a harmadik-negyedik napon már annyira sűrű lett, hogy a szülők nem engedték gyermekeiket iskolába, mert azok eltévedhettek volna útközben. A szúrós szag csípte az orrot és a szemet, a korom fanyar ízt hagyott a szájban; ha valakinek okvetlenül el kellett hagynia otthonát, orrát és száját zsebkendővel takarta be. A nagy londoni smog los angeles. A metró kivételével megállt a közlekedés, az autók sem közlekedtek, hiszen a látótávolság még nappal is méterekre csökkent. Ha valaki gyalog indult útnak, csak csoszogva, lépésenként tudott előrejutni. A betegek nem jutottak el a kórházakba. Éjszaka a helyzet még rosszabbra fordult, mert az utcai lámpák fénye nem hatolt át a sűrű köd ön. A vasúti közlekedés fenntartása érdekében a kereszteződések közelében ködjelzőket helyeztek a sínekre, amelyek a vonat kerekeivel érintkezve a vadászpuskához hasonló hangot adtak ki, de később már ez is hiábavalónak bizonyult.
A levegő páratartalma megközelítette a 100 százalékot, a szmog a harmadik-negyedik napon már annyira sűrű lett, hogy a szülők nem engedték gyermekeiket iskolába, mert azok eltévedhettek volna útközben. A szúrós szag csípte az orrot és a szemet, a korom fanyar ízt hagyott a szájban; ha valakinek okvetlenül el kellett hagynia otthonát, orrát és száját zsebkendővel takarta be. A metró kivételével megállt a közlekedés, az autók sem közlekedtek, hiszen a látótávolság még nappal is méterekre csökkent. A nagy londoni smog riverside ca. Ha valaki gyalog indult útnak, csak csoszogva, lépésenként tudott előrejutni, mert azt sem nagyon tudhatta, meddig tart a járdaszegély. A betegek nem jutottak el a kórházakba. Éjszaka a helyzet még rosszabbra fordult, mert az utcai lámpák fénye nem hatolt át a sűrű ködön. A vasúti közlekedés fenntartása érdekében a kereszteződések közelében ködjelzőket helyeztek a sínekre, amelyek a vonat kerekeivel érintkezve a vadászpuskához hasonló hangot adtak ki, de később már ez is hiábavalónak bizonyult.
Kozmosz újratöltve A világegyetem titkait fürkésző legismertebb sorozat XXI. századi köntösben. A televíziós ismeretterjesztő műsorok népszerűségének egyik záloga a képernyőképes, karizmatikus, a saját területén elismert személyiség, aki hétről-hétre (akár évekig) képes a nézők kíváncsiságát kielégíteni, érdeklődését fenntartani. Az igények eltérőek, a műsorok különbözőek és bár a szórakoztatás és a tudomány nem zárja ki egymást, a ma adásba kerülők legtöbbjénél inkább a bulvár jelleg – a sokszereplős mezőnyben sajnos ez valamilyen szinten érhető – kerül előtérbe. Egy jól felépített struktúrában az autóépítők, UFO-vadászok, volt elitkatonák és a történészek, természettudósok jól megférnek egymás mellett. Kozmosz: Történetek a világegyetemről · Film · Snitt. Míg gyerekkorom meghatározó szereplői Durrell, Attenborough és Sagan voltak (valamint Öveges professzor), addig ma Foose, Grylls és Hawking a menők. Az ukrán származású csillagász és asztrobiológus Carl Sagan egész életét a tudománynak szentelte, valamint annak, hogy az elért tudományos eredményeket – emészthető formában – a nagyközönséggel megossza.
Oké, jöjjön mégis egy pici, igazából evidens spoiler: ha lesz addig még emberi faj a Földön, és túl akar élni, akkor költöznie kell – előbb a Naprendszer távolabbi égitestjeit kell megcélozni, de a megnyugtató megoldás csakis a csillagközi űrutazás, galaxisunk más naprendszereinek, bolygóinak fölfedezése lesz. Lehetetlennek látszik? ORIGO CÍMKÉK - Kozmosz: Történetek a világegyetemről. – teszi fel a kérdést Tyson. Nem az, hiszen az emberi faj korábban is megtette már ezt – válaszolja meg saját kérdését, és elkalauzol minket a múltba, az emberi történelem első, ismeretlenbe hajózó népei közé. A távoli múlt és a még távolibb jövő közti feszültségről, az áthidalhatatlannak tűnő távolságok és az adott korban rendelkezésre álló technológiai, tudományos ismeretek viszonyáról szóló epizód dramaturgiája igazán magával ragadó: ahogy a végén maga Sagan szólal meg hangfelvételről, az emberi faj elkerülhetetlen bukását vagy dicső kozmikus fölemelkedését latolgatva, attól libabőrös lesz a néző. A 11 országban, 19 helyszínen forgatott, a világegyetem 13, 8 milliárd éves múltját és beláthatatlanul távoli jövőjét, a kozmosz és az ember evolúcióját lehengerlő idő- és térbeli, sőt mentális ugrásokkal bemutató sorozat kettesével vetíti a National Geographic, 43 nyelven, a világ 172 országában, a magyar tévépremier március 22-én, vasárnap, este 9 órakor lesz.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a műsor készítőinek ne lennének nagyon is határozott elképzeléseik arról, amit közölni szeretnének. 171 országban vetítik az űrsorozatot. A Kozmosz (a Carl Sagan által vezetett, azonos című 1980-as sorozat újratöltése) a lehető legstabilabban a tudományosság talajára, ezen belül is büszkén Darwin oldalára állva úgy veszi fel a harcot a hamis tudás, a kuruzslás, a kreacionizmus, az ezoterizmus és végeredményben minden vallásos világmagyarázat ellen, hogy a kivont karddal hadakozás helyett az empatikus, racionális érvelés fegyverét választja. Neil deGrasse Tyson, a műsor arca tökéletes választás ehhez a misszióhoz: a híres asztrofizikus egy zenmester megingathatatlan higgadtságával, prédikálási szándéktól mentesen, sokszor a nézőre is átragadó lelkesedéssel, világosan, de nem butítottan közvetíti azt a hatalmas új tudást, amit a világegyetemről és a földi létezésről az elmúlt években-évtizedekben a tudomány megtanult. A Kozmosz a szórakoztató tudomány-népszerűsítés kategóriájában versenyez, ideális nézői pedig a gimnazisták, de haladó asztrofizikusokon kívül alighanem mindenkinek képes valami újat és elbűvölőt mutatni, legyen szó akár az ősrobbanásról, a szubatomi részecskékről, a DNS-ről vagy a fotoszintézisről.
Valacky - 2014. 03. 16. 21:33 Mindenképp érdemes nézni, este, lefekvés előtt tökéletes. Túl sok új információt szerintem senkinek sem mond az első rész az univerzumról, de látványos, hangulatos, nyugodt az egész, tökéletes kis esti sorozat. Dregnarr1 - 2014. 21:42 A semmitmondó teaserekből semmit nem tudtam meg a sorozatról. Ez egy valódi tudományos dokusorozat, mint az összes többi? Ha igen, akkor miért ilyen nagy szám azon kívül, hogy a klasszikust élteti? Lemoni Kicsit amerikai pátoszos, de ezen könnyű átlépni, mert amúgy érdekes és könnyen fogyasztható, nem unalmas és nem száraz anyag. bikkbakk - 2014. 21:54 Dregnarr1, 1, kib@@@szott látványos 2, nagyon átfogó 3, Neil Degrasse Tyson. riskaa - 2014. 22:07 online követhető valahol? lalex - 2014. 17. 00:31 Hulun lehet nezni. Slave - 2014. 08:25 Amerikai pátoszos? Ez jó vicc, miért is lenne az? Mert Alan Silvestri szerezte a zenéjét? Vagy mert eleve amerikai doku? Amúgy a sorozat nagyon meg van csinálva, hihetetlen módon reprezentálja a dolgokat.
Nincsenek szexi asztrofizikusok - mesél a Kozmosz műsorvezetője A National Geographic Channelön fut itthon a Kozmosz: Történetek a világegyetemről című sorozat, amelyet az eredeti széria megalkotójának, Carl Sagannek egykori felfedezettje, Neil deGrasse Tyson vezet. Az asztrofizikus a mai napig szuperlatívuszokban beszél egykori mentoráról, annak tudományos munkássága mellett emberi nagyságáról is, saját magát viszont sosem veszi a kelleténél komolyabban. Londonban, a Kozmosz világpremierjén beszélgettünk vele. Neil deGrasse Tyson tudományos munkásságáról talán elég csak felsorolásszerűen beszélni, az is sokatmondó: a New York-i Hayden Planetárium vezetője, megírt tíz könyvet, emellett rendelkezik a NASA legmagasabb polgári kitüntetésével és tizenkilenc díszdoktori címmel. Mindeközben az amerikai talkshow-knak is gyakori vendége, a Twitteren pedig a cikk írásakor több mint 1, 8 millió követője van - személyisége remekül illik tehát a népszerű ismeretterjesztés műfajához. 2000-ben a People magazin ráadásul a legszexisebb élő asztrofizikusnak választotta, amiről azonban csak így vallott az Origónak, egy harsány nevetés kíséretében: "Az már majdnem tizenöt évvel ezelőtt volt, amikor legalább annyi kilóval könnyebb is voltam.