Jókai Mór lap - Megbízható válaszok profiktól A kőszívű ember fiai - adlay Richárd jellemzése 10-12 mondat 2. Tartalom: 1-1, 5 oldal (A/5) A koszivu ember fiai tartalom Jókai Mór - A kőszívű ember fiai - 1-25. fejezet - Olvasónapló | Oldal 15 a 25-ből | Olvasónaplopó "A föld ne forogjon, hanem álljon": ezek Baradlay Kázmér utolsó atyai szavai a dicső negyvennyolcas magyar szabadságharc előtt napokban. Ekkor azonban a világ végérvényesen megváltozik. Minden másképpen alakul, mint ahogy a családfő eltervezte. Akinek jeles polgári karriert szán, feláldozza magát a haza oltárán, akinek remete életet jelöl ki, megnősül, a legidősebb fiú sem marad otthon, hanem elindul az önálló élet felé. A történet példaértékű abból a szempontból, hogy a végzet megváltoztatható és átformálható. A színes történelmi tabló szereplői, Haynau, Zichy gróf, Tallérossy Zebulon, a Plankenhorst lányok. Mindehhez a díszlet a tizenkilencedik századi magyar nemesi élet romantikus színhelyei: kastélyok és bécsi báltermek világa.
A kőszívű ember fiai, Jókai Mór regénye (1869) A kőszívű ember fiai, magyar film (1965) Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
40. fejezet: A kőszívű ember előtt Főbb szereplők Időpont Helyszín Özvegy Baradlayné A Baradlay család nemesdombi kastélya Amikor a zsandár elmegy, Baradlayné őrjöngve rohan férje képéhez, ahol felelősségre vonja halott férjét, amiért elvette tőle legkisebb gyermekét és könyörög neki, hogy a másik kettőt kímélje meg. Ödön tehát megmenekült és most már nincs értelme, hogy az osztrák hatóságokat értesítsék a tévedésről. Ödön tudja, hogy öccse mekkora áldozatot hozott: "Nem maradt hátra más, mint tisztelettel hajolni meg a magát feláldozott testvér emléke előtt. "Ő volt közöttünk az egyedüli hős. " S ezt jól mondta; mert meghalni egy ügyért, melyet imádunk, s melyben hiszünk – emberi becsvágy; ámde meghalni egy ügyért, melyet imádunk, de melyben sohasem hittünk – emberfölötti áldozat. Amazok "derék emberek", de ez a "hős". " Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Azonban Jenő tudatja vele, hogy ismét bakot lőtt, mert a lány nem szolgálólány, hanem Edit kisasszony, a család egyik nőrokona. Richárdot érzékenyen érinti a dolog, mert tetszik neki a lány és felháborodik azon, hogy a Plankenhorst hölgyek cselédként tartják rokonukat, azonban Jenő elmagyarázza neki, hogy egészen szegény rokonról van szó. Richárd odalép Edit kisasszonyhoz, hogy bocsánatot kérjen. "Edit csakugyan gyermek volt még: telt, piros arcú, eleven alak, szemekkel, mint az égő parázs, és nevető korallpiros ajkakkal; feltűzött hajat viselt, ez volt egész fejdísze; sűrű, fekete és ragyogó; vékony, fekete szemöldei és finom metszésű orra szelídebb kifejezést adtak merész tekintetének, mint aminőt talán szenvelgett. " Az olvasó számára egyértelmű, hogy Richárd rögtön beleszeretett Edit kisasszonyba, amin maga Richárd lepődik meg a legjobban, hiszen addig meglehetősen könnyelmű életet folytatott. Richárd Edit kisasszony bocsánatáért esedezik és megígéri, hogy amíg engedélyt nem kap a lánytól, addig szemet soha nem emeli feljebb, mint ahol a lány kezei éppen vannak.
Özvegy felesége pedig hat hét múlva menjen férjhez Rideghváry Bencéhez, az ő politikai utódjához, mert így követeli meg ezt a politika és a család érdeke. Baradlayné a férje halála után fogadalmat tesz, hogy az ellenkezőjét fogja tenni annak, amit férje diktált a végrendeletben. Így először Ödönt hívja haza, akit apja azért távolított el messzire, mert a nemesdombi református lelkész lányát, Arankát szerette. Ödön azonnal teljesíti anyja kívánságát, és az életét kockáztatva hazatér Oroszországból, otthon liberális főispán lesz, és Arankával családot alapít. A két bécsi ifjú közül Jenő szerelmes Plankenhorst Alfonsine-ba, egy szép, előkelő, de szerepet játszó, gonosz nőbe. Alfonsine nyomorúságos körülmények között nevelteti Károly nevű törvénytelen fiát, akinek Palvicz Ottó, osztrák katonatiszt a természetes apja. Richárd a Plankenhorst-házban találkozik Liedenwall Edittel, a család szegény sorsú rokonával, akit megszeret és eljegyez. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban Ödön Magyarországon tevékenykedik.
Mint kiderül, Ödönnek egy lány miatt kellett Oroszországba mennie, mert apja nem nézte jó szemmel kapcsolatukat. Kazimír utasítja feleségét, hogy adja férjhez máshoz ezt a lányt, míg Ödön külföldön van A középső fiú, Baradlay Richárd (a katona), aki jelenleg a királyi testőrségnél szolgál, még egy évig maradjon ott, aztán egy évre lépjen át a lovassághoz, aztán menjen a vezérkarhoz. Egész életében maradjon katona, soha nem nősülhet. A legfiatalabb fiú, Baradlay Jenő (a hivatalnok), aki jelenleg Bécsben dolgozik, maradjon is ott és tegyen meg mindent, hogy minél magasabbra emelkedjék a hivatalnoki ranglétrán. A három fiú fő feladata, hogy tovább vigyék apjuk szellemiségét és munkáját. Baradlay Kazimír halála után hat héttel feleségének férjhez kell mennie Rideghváry Bence vármegyei adminisztrátorhoz Az orvos által jósolt óra leteltével Baradlay Kazimír meghal. Felesége pedig megesküszik, hogy mindent pontosan ellentétesen fog csinálni, mint ahogy azt férje meghagyta neki. Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte. 1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17. ) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, "a nagy mesemondó". Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka. 1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak.