Délután Dániel ortodox pátriárkával találkozik zárt ajtók mögött, majd beszédet mond a román ortodox egyház állandó zsinata előtt. Ferenc pápa és Dániel pátriárka közös imán vesz részt a bukaresti ortodox Nemzeti Megváltás-katedrálisban, majd a pápa szentmisét mutat be a bukaresti Szent József római katolikus székesegyházban. A szervezők közleménye szerint a zarándokok nagy része Románia területéről érkezik a látogatásra, de Magyarországról és a Kárpát-medence más országaiból is jönnek majd. Ferenc pápa Csíksomlyón: mégsem volt kötelező a regisztráció - Infostart.hu. Nyitókép: MTI/Mónus Márton
Március elsejétől lehet bejelentkezni a honlapon a Ferenc pápa csíksomlyói szentmiséjén való részvételre – tudatta Oláh Zoltán kanonok, a gyulafehérvári főegyházmegye sajtóbizottságának vezetője szerdán Kolozsváron. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dísztermében tartott sajtótájékoztatón egyházi elöljáróként Böcskei László nagyváradi megyés püspök vett részt, aki Oláh Zoltánnal, Bodó Márta újságíróval és Veres Steliánnal, a Szent Mihály-plébániatemplom plébánoshelyettesével együtt ismertette az eddig körvonalazódott szervezési részleteket. A március 31-ig nyitott, ingyenes online regisztráció azért szükséges, hogy a szervezők képet kaphassanak azt illetően, hány emberre számíthatnak. Ferenc pápa Csíksomlyón: ez a zarándoklat Erdély öröksége | RomKat.ro. Másrészt, a szentmise helyszínét, a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, az állami őrző-védő szolgálat biztonsági körzetként jelöli ki, ahova csak előre bejelentkezett zarándokok juthatnak be. A szerdai sajtóeseménnyel kezdődött el lényegében a Szentatya látogatása kapcsán tervezett kolozsvári tájékoztatások sora, amelyeket nagyjából háromhetente tartanak majd a közlésre váró új tudnivalók függvényében.
A kegytemplomban megrendezett kiállításon megtekinthetők azok a tárgyak, amelyeket Ferenc pápa a Csíksomlyón bemutatott szentmise alkalmával használt: a miseruha, a püspöksüveg, a papi szék, egy rózsafüzér, melyet ő ajándékozott Bőjte Mihály ferences házfőnöknek, valamint több emléktárgy és fotó. A kiállítás kifejezi egyfelől az erdélyiek háláját, amiért Isten gyermekei lehetnek és a Katolikus Egyházhoz tartoznak, másrészt azt a hálát, amit a Szentatya Csíksomlyón tett látogatásáért érez a nép. A pápa, amikor felkereste az ősi kegyhelyet, megerősítette az erdélyi katolikusokat hitükben, s arany rózsát ajándékozott a csíksomlyói Segítő Szűzanyának. * A pápalátogatás tiszteletére több település plébániája is csatlakozott két éve a faültetési kezdeményezéshez. Ferenc pápa Csíksomlyón: ez a zarándoklat Erdély öröksége | Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. ITT olvashatják a plébánosok beszámolóit arról, hogyan fejlődnek az akkor elültetett fák. Forrás és fotó: Magyar Kurír
A szentatya a csíksomlyói misén. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI A szentatya Csíksomlyón elhangzott homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük: Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal és hogy egymásban valódi testvérekre leljünk. Az Egyház voltaképpen tábori kórházhoz hasonlít. Ennek mintegy "szentségi" helyei, a kegyhelyek, a hívő nép emlékezetét őrzik. Ez a nép a szenvedések közepette sem fárad el keresni az élet vizének a forrását, ahol a remény új erőre kaphat. A kegyhelyek az ünnep és az ünneplés, a könnyek és az esdeklések helyei. Édesanyánk lábához járulunk, szinte szavak nélkül, hogy így az ő szemével láthassuk magunkat, és hogy tekintetével elvezessen Ahhoz, aki «az Út, az Igazság és az Élet» (Jn 14, 6). Ezt azonban nem akárhogyan tesszük: zarándokok vagyunk. Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban, akit ez a fából készült csodálatos szobor jelenít meg.
Az imameghallgatások tanúságai a különféle emléktáblák is, amelyeket az Istenanya közbenjárását, oltalmát kérő hívek hoztak hálából – részletezte a plébánoshelyettes. A oldalra érkezett bejelentkezéseket március 31-én összesítik, és ha szükségesnek bizonyul, az is megtörténhet, hogy néhány nappal meg is hosszabbítják a regisztráció lehetőségét – tudatta Oláh Zoltán. A felületen több kategória közül lehet majd választani: egyrészt csoportok, másrészt egyének és legtöbb tíz főig terjedő családok, továbbá papok, külön részlegben pedig a szerzetesek, szerzetesnők, illetve mozgáskorlátozottak, vagy súlyos betegek és kísérőjük jelentkezését várják – magyarázta a kanonok. – Szeretnénk lehetővé tenni ezeknek az embereknek, hogy minél közelebb kerüljenek a Szentatyához, az elképzelés szerint a ferences templom előtti udvarban lehetne ezt megoldani; ez a terület úgynevezett 0-szektornak minősül majd, a többinél szigorúbb biztonsági ellenőrzéssel – tette hozzá. Szívesen fogadják a papság jelentkezését is, koncelebránsokként, vagy azért, hogy szerepet vállaljanak a hívek áldoztatásában, ugyanis legalább 120-150 papra lesz szükség az Eucharisztia szentségének kiszolgáltatásában.
Több éves munka után 2005-ben készült el Madách Az ember tragédiája című művének második szövegkritikai kiadása, amelyben valamennyi változat együtt olvasható. Az Akadémián őrzött eredeti kéziratban több ezer javítás van, részben a szerzőtől, részben Arany Jánostól. Innen ered a magát makacsul tartó legenda, miszerint Madách művét félig-meddig Arany János írta. Október 23-án a szövegkritikai kiadást sajtó alá rendező irodalomtörténész, Kerényi Ferenc volt a Kossuth Rádió vendége, aki elmondta: a javítások nem érintik az irodalmi-bölcseleti tartalom lényegét. Madách Az Ember Tragédiája Tartalom: Madách Imre Az Ember Tragédiája Röviden. Kerényinek Wolráb József, a Budapesti Rendőrfőkapitányság igazságügyi írásszakértői laboratóriumának vezetője segített abban, hogy megtudja: mely javítások származnak Aranytól, és melyek Madáchtól. Arany ugyanis nemcsak sorokat javított, szavakat cserélt ki vagy szórendet változtatott, hanem központozást is. Ennek oka valószínűleg az lehetett, hogy Madách még az 1832-es, első magyar helyesírási szabályzat előtt házitanítóktól tanult írni, tehát – noha 6 évvel fiatalabb volt Aranynál – egy nemzedékkel öregebb, archaikusabb helyesírást képviselt.
A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja. Magyar középnemesi családba született, felmenői között több neves személy is volt. A 17. század elején élt Madách Gáspár tisztelt tudós-poéta, valamint az ő nagybátyja, Rimay János a Balassi Bálint utáni nemzedék legjelesebb magyar költője. Élete nagy részét Alsósztregován töltötte, és még ifjú volt, amikor apja meghalt, de a családi birtok jövedelme biztosítani tudta taníttatását. Húszévesen már királyi táblabíró volt Nógrád vármegyében. Az ember tragédiája - Helikon Zsebkönyvek 63.. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a közigazgatást szervezte. Tevékenyen részt vett a nemzetőrség felállításában, bár egészségi állapota miatt katonai szolgálatot nem tudott vállalni. A szabadságharc leverése után, 1852-ben egy évre börtönbe zárták Kossuth Lajos titkárának rejtegetéséért. A több nyelven tudó Madách korának klasszikus és modern irodalmát is jól ismerte. Íróként fő műve Az ember tragédiája, a magyar drámairodalom egyik legismertebb darabja, számos nyelvre lefordították, színpadi változatát Magyarországon és külföldön is rendszeresen műsorra tűzik.
A hangszeres és kórusművek mellett színpadi és balettzenéket is komponált: kísérőzenét Madách: Az ember tragédiája színművéhez, vagy a Nádasban című táncjátékhoz. Zeneszerzői ars poeticájáról így vallott egy interjúban: " Zenei neveltetésem, múltam, tapasztalataim, élményeim alkotják azokat az elemeket, amelyekből stílusom kialakult. Gyerekkoromban életre szóló impulzusokat kaptam az iskolában Rajeczky Benjámintól: nemcsak Kodály akkoriban keletkezett kórusaival ismertetett meg, hanem a gregoriánnal és reneszánsz mesterekkel is. […] Véleményem szerint mondanivaló és hagyomány nélkül nincs zeneszerzés […] mi a mondanivalóm? Természetesen mindig valamiféle érzelem közlése. A zene valamennyi művészet között a legalkalmasabb az érzelmek kifejezésére. Tudom, némely teóriák szerint a zenének semmit nem kell kifejeznie; bizonyos divatos modern áramlatok tiltakoznak az érzelmek zenei megnyilvánulása ellen. Madách az ember tragédiája tartalom. De ez a tagadás vajon nem maga is egyfajta érzelemről árulkodik? " További műveinek felvételei, nyomtatott kottái ITT találhatók.
Dávid Gyula zeneszerző • Fotó: Nagygyörgy Sándor 45 éve hunyt el Dávid Gyula Kossuth- (1957) és Erkel-díjas (1952, 1955) magyar zeneszerző, népdalgyűjtő, tanár. A Bartók és Kodály után fellépő magyar zeneszerző nemzedék kiemelkedő képviselője. Gazdag életműve színpadi, zenekari, oratórikus, kamara- és szóló műveket egyaránt magában foglal. Bár ritkán alkalmazott konkrét népdal-idézeteket, fiatalkori műveiben jelen vannak a népzenei minták. Élete utolsó két évtizedében atonális és dodekafón kompozíciókat írt. 1949-ben komponált Fúvósötös ével az új magyar zenében mindmáig reprezentatív szerepet betöltő műfajt teremtett. A Magyar Zeneszerzők Szövetségének alapító tagja. Tényleg Arany János írta Madách Az ember tragédiája című művét?. A Zeneakadémián Siklós Albert és Kodály Zoltán növendékeként 1938-ban kapott diplomát zeneszerzés szakon. A zeneszerzés szak mellett magánúton Rados Dezsőnél hegedülni tanult. Népzenét is gyűjtött, melyről Breuer János zenetörténész monográfiájában így emlékezik: "Előkészítős évemben Kerényi Györggyel Heves megyében népdalokat gyűjtöttem.
Arany legalább egy évet dolgozott az akkor még ismeretlen drámaszerző művén, valószínűleg szabadidejében. Ezt mutatja Kerényi szerint az is, hogy legalább négyféle íróeszközt használt. Az eredeti kéziraton Madách maga is javítgatott: összesen 825 saját javítás van rajta. Az igazságügyi szakértőnek azonban nem okozott gondot a két kézírás elválasztása: Madách otthon főzött tintát használt, Arany pedig boltban vette. Arany egyébként 5718 alkalommal nyúlt a szövegbe, és zömmel apróbb helyesírási javításokról volt szó. A mester javításain a drámaíró nem sértődött meg. "Legfeljebb a meglevőnek megtartásában mutatott túl-kíméletességed iránt lehet némi észrevételem, s bár fáradságodat szaporítja, csak arra kérhetlek: törülj bátrabban" – biztatta szerkesztőjét 1861 novemberében. Frissítés | A szóbeszéd eredete és terjedésének okai A HVG 2005. december 3-ai számában részletes cikk foglalkozik a témával. Ebből többek között kiderül, hogy az Arany-legenda először valószínűleg a 19. század legvégén kapott szárnyra, de különösen népszerű volt a két világháború között is, sőt még évtizedekkel később, 1972-ben Szabó József Madách-kutató, evangélikus lelkész is úgy vélte: "Madách remeke a megmaradását, tehát minden sikerét, mai világhírét Arany Jánosnak köszönheti. "