A laktáz enzim termelődésének csökkenése bekövetkezhet veleszületett laktázhiány miatt, az ilyen ritka esetben a tünetek már a születést követően jelentkeznek. Okozhatja átmeneti laktázhiány, mely antibiotikum szedése vagy bélrendszeri betegségek következtében alakul ki, mert a vékonybélbolyhok károsodnak. A háttérben több kiváltó ok – például bakteriális vagy virális gasztroenteritisz, gyulladásos bélbetegségek, cöliákia – is állhat. Genetikai mutáció esetén a laktáz enzim képződése az életkor előrehaladtával csökken, az idősebb korban jelentkező tüneteket ez is okozhatja. Milyen tüneteket okoz a tejcukor-érzékenység? Haspuffadás, fokozott gázképződés és hasmenés a legjellemzőbb panaszok. Hányinger, fejfájás és koncentrációs zavarok is jelentkezhetnek. Kevésbé ismert, de a tejcukor-érzékenység nemcsak hasmenést, hanem székrekedést is okozhat! Eric hasi görcsök hasmenés law. A laktóz lebontása során bizonyos bélbaktériumok miatt ugyanis olyan gázok is képződhetnek a szervezetben, amelyek a bélmozgást csökkentik. A laktáz enzim csökkenése egyénenként változó lehet.
Azonos mennyiségű tej fogyasztása ezért különböző erősségű tüneteket okozhat az érintetteknél. Hogyan vizsgálható a tejcukor-érzékenység? A tejcukor-érzékenységet az allergiatesztek nem mutatják ki. A diagnózishoz kilégzési tesztre van szükség. Elvégzéséhez vízben feloldott tejcukrot kell elfogyasztani, majd adott időközönként egy készülékbe levegőt fújni. A teszt a bélben laktózintolerancia esetén termelődő hidrogént méri. Laktáz hiányában a tejcukor nem tud megfelelően lebomlani, az erjedés közben hidrogén termelődik. A kilégzési teszt ezt képes mérni és így igazolni a tejcukor-érzékenységet. Puffadás, hasfájás is utalhat irritábilis bél szindrómára. Létezik genetikai vizsgálat is, melynek során a szájüregből egy speciális pálcika segítségével a szájnyálkahártyája felszínéről mintát vesznek, és azt laborban elemzik. Ez a vizsgálat azonban csak azt mutatja ki, hogy van-e genetikai hajlamunk a tejcukor-érzékenységre. A pozitív lelet nem egyenlő a diagnózissal, csak a hajlamot mutatja a tünetek megjelenésére. Kinek kell laktózmentes termékeket fogyasztani?
A koszorúér szűkületben szenvedő betegeknél javítja a koronáriákban a véráramlást. Idősebb korúaknál magas lázzal járó betegségek, influenza, tüdőgyulladás következtében kialakuló szövődményes szívbetegségek megelőzésére feltétlenül ajánlott. A növény hosszú ideig tartó használat során is biztonságos, terápiás mennyiségben toxikus hatást még nem észleltek. Elkészítése Galagonya tea: 1 evőkanálnyi szárított galagonya virágos ágvég hajtást 2 dl forrásban levő vízzel leforrázunk le, 15 perc múlva leszűrjük. Naponta 2-3 csésze tea fogyasztása javallott. A bogyóból 2 teáskanállal tegyünk 2 dl vízhez, forrázzuk le, majd hagyjuk 10 percig állni. Leszűrve fogyasszuk. Kombinációk más gyógynövényekkel Citromfű hozzáadásával fokozhatjuk szívnyugtató hatását. Ideges eredetű gyomorpanaszoknál is hatásos ez a kombináció. Ginkgo bilobával és/vagy fokhagymával kombinálva a szív- és érrendszer karbantartója. Ingadozik a vérnyomása? Ez a gyógynövény segíthet - EgészségKalauz. A ginkgo biloba vérhígító hatású, ezért vérhígító gyógyszerrel együttesen ne alkalmazzuk. Fehér fagyöngy és galagonya együttesen a vérnyomás szabályozásában jótékonyan erősítik egymás hatását.
A növény gazdag proantocianidokban és triterpénekben, valamint aminszármazékokat is tartalmaz. Ha nincs is konkrét megbetegedésünk, érdemes minden nap fogyasztani a belőle készült teából, hiszen öregkori szívpanaszokra, vagy a szívizmok korral járó leépülése és a degenerációs megbetegedések ellen is segítséget nyújt. Jótékony hatása van a fáradt, túlterhelt szívre, rugalmasan tartja az erek falait és serkenti a keringést. Miután rugalmasan tartja az érfalakat és tágítja az ereket, értelemszerűen csökkenti a vérnyomást is. És hogy még fokozzuk a rendszeres használatból adódó pozitív hatások felsorolását, visszaszorítja az érelmeszesedés kialakulását, tehát közvetlenül hozzájárul a súlyos betegségek, a szívinfarktus, az agyi érkatasztrófa kockázatának csökkentéséhez. Alapvetően tehát a galagonya a szív gyógyszerének számít és így gyakori alkotóeleme a szívet támogató termékek csoportjának, a napi használat azonban jótékony hatással van a központi idegrendszerre is, javítja a szorongásos állapotot, csökkenti a szédüléses panaszokat és még a szapora szívdobogást, a kapkodó légzést is lehet kezelni vele.
A hatóanyagok tekintetében az 1940-es években történt áttörés, mikor egy francia tudós Masquelier véletlenül felfedezte a proantocianidin komplex-oligomereket mely az egyik legerősebb antioxidáns, ami vérellátási zavarokat okozó érkásosodások kijavításában vesz részt. A galagonya egy olyan gyógynövény, amit általánosan nagyon sokféle betegség kezelésére használnak. A Michigan Egyetem Egészségügyi Szervezete kimondja, hogy a galagonyát leggyakrabban a szív- és érrendszeri problémák kezelésére használják. A galagonyának a leveleit, a szárait, a virágát és a gyümölcsét is fel lehet használni egészségügyi célokra. Ha azt tervezzük, hogy galagonyát kezdünk el rendszeresen fogyasztani egy egészségügyi probléma kezelésére, akkor érdemes először felkeresni orvosunkat, hogy jobban megismerjük a gyógynövény egészségügyi hatásait. A növényről A galagonya egy cserje, ami az északi félteke mérsékelt éghajlatán őshonos. A galagonya gyümölcse olyan összevetőket tartalmaz, amik segítenek megvédeni a szívet, többek között antioxidáns flavonoidokat, amik védik a szívet, javítják a vérkeringést és segítenek fenntartani az erek egészségét.