Különleges mikroklímájának köszönhetően számos értékes növénynek ad otthont, találunk itt lónyelvű csodabogyót és a sziklákon nagy telepekben tenyésző májmohát is. Az egyre mélyülő homokkőszurdokban tanösvény vezet végig, amelynek végén vaslétrákon juthatunk ki a szorosból. Nagybakónak közelében kiváló piknikezőhely a Források völgye, ahol az Árpád- és Eszperantó-forrásnál finom ivóvíz, padok, asztalok, tűzrakó helyek várják a kirándulókat. Nagybakónak irányából a kék sáv jelzésen. A tájékozódást a 6–7 kilométer hosszú tanösvény mellett a létrák is segítik. Útvonal: Nagybakónak (K) – Források völgye (K∆) – Kőszikla-szurdok – Homokkő-formációk (K, K+) – Csibiti-völgy (K+) – Illír bükkösök – Csibiti-tó (K+, K, Z) –Nagybakónak. Táv: 8 kilométer. Szint: 340 méter. Szlovénia vadregényes szurdokai | Miénk a Világ. Időtartam: 3–4 óra. Átlagos edzettség mellett könnyen teljesíthető. 3. Remete-szurdok, Budai-hegység A budai hegyvidék északnyugati részén Budapest-Máriaremete és Remeteszőlős között húzódik a fővárosiak egyik kedvelt kirándulóhelye, a Remete-szurdok.
ha ennyire nem vagyunk kockázatvállaló természetűek, a Setét-völgyben országúton gyalogolhatunk vissza Cserépváraljára. Páris-patak szurdokvölgy A Cserhát bércei között, a magyar-szlovák határ mellett kanyargó szurdokot a tájékozottabb túrázók egyszerűen csak a nógrádszakáli Palóc Grand Canyonként emlegetik. Bár sokáig helyi látványosságnak számított, az utóbbi időben egyre felkapottabbá válik a kihívásokat keresőturisták körében. Noha nevét az egykor itt folyó patakról nyerte el, a helyenként 15-20 méter mély szurdokban manapság szinte sosem csordogál a víz, csak esős időben és hóolvadás idején. Ilyenkor viszont szemet gyönyörködtető vízeséseket csodálhatunk meg túránk során, tehát érdemes erre az időszakokra időzíteni a túrázást. A szurdok természetvédelmi területet képez és rengeteg információs táblát találhatunk a területén, melynek csak a szurdokról és a környezőterületek élővilágáról nyújt tájékoztatást, hanema turisták számára is fontos információmorzsákkal szolgál. Készítette: Méhes Judit Fotók: Wikimedia
Útvonal: Mályinka (K+) – Odvas-kői-sziklaüreg – Csondró-patak völgye – Mária-forrás – Látó-kövek (K) – Miskolc-Szentlélek – Miskolc-Ómassa. Táv: 8, 3 kilométer; Szint: 280 méter. Időtartam: 3-4 óra. 5. Csörgő-szurdok, Mátra A Mátra nyugati szegletében, Pásztó-Mátrakeresztes és Mátraszentimre között bújik meg a Csörgő-patak völgyének romantikus szurdoka. A néphiedelem szerint a patak onnan kapta a nevét, hogy áradáskor a kövek egymáshoz ütődve csörgő hangot hallatnak. Nyáron, alacsonyabb vízállásnál nem valószínű, hogy hallhatjuk a kövek zenéjét, de csörgedezésre azért van esélyünk. Ráadásul sajátos mikroklímájának köszönhetően a szurdokban az átlagosnál néhány fokkal mindig hűvösebb van, ami igazán jól jön a kánikulában. Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila Nagy erénye a mérete és az arányossága, és hogy a természet szeszélye folytán pont elegendő mohával borított kő, patakátkelés, bedőlt fatörzs sorakozik a mederben. Van benne fény, árnyék meg lombokon árszűrődő fénypászma, amelyek csak még izgalmasabbá teszik az amúgy is hangulatos útvonalat.
325-ben). A húsvét magyar neve arra utal, hogy régen, a 40 napon át tartó böjt után – ami Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodásának emlékére, önmegtartóztatásra tanít – ettek először húst az emberek, "húst vettek magukhoz". A húsvét nem egyetlen nap, hanem több napból álló ünnepsorozat, a húsvétot megelőző 40 napos böjti időszaktól egészen pünkösdig. Latin neve: Septuagesima – hetvened (mert hetven napig tart); húsvéti időnek is nevezik. A nagyhét – a húsvét előtti hét – a virágvasárnappal kezdődik. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére ezen a napon az emberek barkaággal mennek a templomba. A szertartás része a barkaszentelés. Nagycsütörtök Jézus szenvedéseinek kezdete. E nap egyetlen miséjén elnémulnak a harangok – "a harangok Rómába mennek" –, és egészen nagyszombat délutánjáig hallgatnak. Nagypéntek: az év legcsendesebb napja Nagycsütörtökön az utolsó vacsorát éljük emlékezve a názáreti Jézusra, aki megtörte a kenyeret és odaadta tanítványainak e szavakkal: "Vegyétek, egyétek, ez az én testem. "
A húsvét néhány évtizede még nem arról szólt, hogy jó nagyokat eszünk, hétfőn pedig szódával, vagy büdös kölnikkel meglocsoljuk a környezetünkben lévő nőket. S ha gyerekek vagyunk, akkor ezzel pénzt keresünk, ha felnőttek, akkor meg alaposan lerészegedünk. Szóval nem csak a két napos evés és ivás volt a lényeg. Az egyházi év legnagyobb, legjobban előkészített ünnepe a nagyböjt negyven napjával indult. Aztán elérkezett a nagyhét, amelynek a végén ott volt a húsvét vasárnap reggele, az ünnepi nagymise. A nagyhét a lelkek megtisztulása, a kötelező húsvét előtti gyónás mellett az otthonok rendbetételét is elhozta. Ez volt sokszor az a bizonyos tavaszi nagytakarítás, az asszonyok, lányok rendbe tették a ház belső tereit, a férfiak pedig az udvart, a gazdasági épületeket takarították, az utcát söpörték le a birtok előtt. Ezeket a dolgokat jórészt még a hét elején elvégezték, mert csütörtöktől egyre inkább a lélek tisztulásáról, felemeléséről kellett gondoskodni. Az utolsó vacsorát idéző nagycsütörtöki esti mise alatt a harangok Rómába mentek, a mise végén pedig megvolt az "oltárfosztás", a terítők, gyertyák, virágok eltávolítása.
A keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának, a tavasz eljövetelének ünnepe húsvét. A húsvétot a negyvennapos nagyböjt előzi meg, melyet Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére, hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartottak meg. A nagyböjt utolsó hete, más néven a nagyhét, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A Biblia szerint ekkor sokan ágakat törtek a fákról, és a szamárháton érkező Jézus elé szórták. Ennek emlékére alakult ki a délvidéken a pálmás, az északi tájakon pedig a barkás körmenet. A böjt során csak hús nélkül készült ételeket ehettek, ez alól kivétel csak a hal volt. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. Ehhez a hiedelemhez egy monda is kapcsolódik. Eszerint 1467-ben nagyszombaton a római Szent Péter-bazilikában egy alvó embert találtak. Kiderült, hogy ő Kopeczky Mihály, késmárki diák, aki nagyon vágyott az örök városba. És mert ismerte a legendát a harangok római útjáról, nagycsütörtökön belebújt a templomuk harangjába, s a harang nyelvéhez kötözte magát.
Jézus valószínűleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. A nagycsütörtöki szertartásokról: Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának szent három napja az utolsó vacsora miséjével kezdődik. Az utolsó vacsorán történt az Oltáriszentség és a papi rend szentségének alapítása. A székesegyházakban nagycsütörtök délelőtt a püspök papjaival együtt ünnepélyes misét mutat be, amelyen megszenteli a keresztelésnél, bérmálásnál, betegek keneténél, templomszentelésnél használatos szent olajakat, illetve krizmát. Régen ezen a napon történt a bűnösök visszafogadása. Az esti szentmise, az utolsó vacsora miséje a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. A misében a glória után a harangok megszólalnak, de azután elnémulnak a nagyszombati vigília glóriájáig, s helyüket a fakereplők foglalják el. E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt jelképezi.
A szúnyogok (2000) Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2001) Kelj fel, komám, ne aludjál! (2002) A mohácsi vész (2004) Ede megevé ebédem (2006) 2010-es évek Oda az igazság (2010)
Szokás volt régen a képeslapküldés is, amely mára kiment a divatból, viszont megtekinthető a régi lapokon, hogyan változnak a stílusok az adott korszakokban. – Ez egy egyházi ünnep, de ezt nem lehet kisajátítani, hogy ez csak a katolikusoké, vagy a reformátusoké. Azt gondolom, hogy ez azoknak is ünnep, akik nem vallásosak – véli Szikszai Zsuzsanna, hiszen ilyenkor a tavasz megújulást is ünnepeljük.