Kapta magát, elszaladt a boltba, vásárolt egy jókora darab krétát. – Minek neked az a kréta, ordas koma? – tréfálkozott a boltos. – Talán beiratkoztál az iskolába? De a farkasnak nem volt kedve a tréfához. Végigmérte a boltost úgy, hogy annak majd elhűlt a vére; azt sem tudta, hogyan szabaduljon a kedves vevőtől. A farkas pedig megette a krétát, s attól egyszerre vékony lett a hangja, szinte maga sem ismert rá. "No – gondolta –, ez így jó lesz" – azzal visszament kecskéékhez, megint bekopogtatott, s megint beszólt nagy mézesmázosan: – Nyissátok ki, kedveseim, én vagyok itt, édesanyátok. Hoztam mindegyikteknek valami jó falatot! De már annyira kívánta a gidahúst, hogy nem tudta megállni, be ne lessen az ablakon, és szemügyre ne vegye a kívánatos pecsenyét. Éppen csak egy pillanatig tartott az egész, aztán máris lekapta a fejét, nehogy észrevegyék, a mancsát azonban meggondolatlanul otthagyta az ablakpárkányon. A hét kecskegida és a farkas. A gidák meglátták, és visszakiabáltak neki: – Nem nyitjuk ki, dehogy nyitjuk!
video 56 centis fülekkel él Szimba, a kecskegida Az Oroszlánkirály főhősének csak névrokona, de már ő is világhírű. Szimba alig több, mint egy hónapja jött a világra Pakisztánban. 10 naposan szépségversenyt nyert, és már több országból is meg akarták venni. Néhány hónap múlva bekerülhet a Guinness rekordok könyvébe is. # híradó # külföld # szimba # oroszlán # guiness rekord
Fehér volt, a kecske lába sem lehet fehérebb. Erre a gidák nyugodtan ajtót nyitottak. Bezzeg megrémültek amikor meglátták a dühös ordast! Ahányan voltak, annyifelé menekültek. Az első az asztal alá ugrott, a második az ágyba bújt, a harmadik a kályhába, a negyedik a konyhába, az ötödik a szekrénybe, a hatodik a mosdótál alá, a hetedik meg a faliórába. De a farkas megtalálta őket; éhes is volt, mérges is volt, egymás után mind bekapta. Csak a legkisebbiket nem lelte meg azt, amelyik a faliórában rejtőzött. A farkas és a hét kecskegida - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Mikor jóllakott, odébbállt. Lefeküdt kint a réten egy fa alá, és elaludt. Nemsokára megjött az erdőből a kecskemama. Majd meghasadt a szíve attól, amit látott! Az ajtó tárva-nyitva, asztal, szék, lóca egymás hegyén-hátán, a mosdótál összetörve, vánkos, takaró lehúzva az ágyról. Kereste a gyerekeit, de hiába. Sorra kiabálta a nevüket, de nem felelt senki. Végül, amikor az utolsót hívta, megszólalt egy cingár hangocska: – Itt vagyok, édesanyám! – Hol? – kiáltotta kétségbeesetten szegény kecskemama, és föl-alá szaladgált a romok közt.
Ám, noha már a munkálatok ideje alatt kiadták a helyiséget, a bérlő, származása okán, nem kapott engedélyt a mozi üzemeltetésére. Ezzel egy időben Károlyi István gróf, Károlyi Mihály huszonegy éves unokaöccse elhatározza, hogy Földessy Géza segítségével színházat alapít. Azt tervezi, hogy a Nagymező utca 11. szám alatt nyitnak színházat a Clarisse kávéház (Radnóti Színház) helyén. Az átalakítás ötvenezer pengőbe került volna, s a bérház lakói sem egyeztek bele az átépítésbe. A Madách Színház egyébként mindvégig en suite rendszerben játszik, hét végén öt előadást is tartanak. A következő évadokban a klasszikus művek sikere bebizonyítja, hogy a háborús időkben nemcsak a könnyű szórakozásra, hanem igazi irodalomra is van igény. Molière Képzelt beteg című darabját kétszázötvenötször játszották. A Madách Színház megtalálta hangját és vállalta a független színpadi kultúra őrének feladatát. Shakespeare Hamlet-jének (1943. szeptember 17. ) százkét előadása már a politikai nézetek nyílt ütközőpontjává válik; ürügyet ad a színház és a színészek megtámadására.
1930-ban nyilvános tervpályázatot írtak ki, amelyre 47 pályamű érkezett. A Fővárosi Közmunka Tanács egyik tervet sem tartotta kivitelezésre alkalmasnak, és saját jelöltjével készíttette el azt: engedélyezve a megvásárolt, de elutasított pályaművek anyagának szabad felhasználását. Wälder Gyula műegyetemi professzor kapott megbízást az egységes építészeti kiképzés tervének elkészítésére. Árkay Aladár visszadobott tervéből vette át a diadalívszerű épületet az akkor már "Madách sugárút" méltó indítására, és egyesítette saját tervének árkádos pilonjaival. Az épületegyüttes ma műemléki védelem alatt áll. A munka 1937-ben kezdődött el. Hogy a hatalmas tömbök által a befektetőkre kényszerített óriási anyagi ráfordítás valamelyest megtérüljön, az alapozás közben a Madách tér 6. számú épület alsó három szintjére mozit terveztettek, Gerlóczy Gedeont bízva meg ennek kialakításával. Gerlóczy szellemesen oldotta meg a feladatot a bérházak szűkös udvarán: a mozihoz mérten elegáns foyer-t az utcaszint alá süllyesztette, és fölé lógatta a nagy, akkor még több mint ötszáz személyes nézőteret.
szervezeti felépítése Adatvédelmi és informatikai biztonsági szabályzat, 2017 Gazdálkodási adatok - Beszámolók - Szerződések - (Nettó 5 millió Ft fölötti szerződések) - Egyéb - Közbeszerzés - Munkaügyi adatok A színház igazgatója Szirtes Tamás, művészeti vezetője Mácsai Pál. Színházi bemutató 2010-ben Aki Kaurismäki: Bohémélet rendező: Ascher Tamás bemutató: 2010. február 13. Előadások a színház 2010-es repertoárjából Azt meséld el, Pista! Molnár Ferenc: A testőr Eugéne Ionesco: Különóra, A kopasz énekesnő Nézzünk bizakodva a jövőbe! Molnár Ferenc: Az üvegcipő Bagossy László: A Sötétben Látó Tündér Tasnádi István: FINITO Parti Nagy Lajos: Ibusár Szép Ernő: Kávécsarnok, Tűzoltó Vajda István: Pedig én jó anya voltam Csehov: APÁTLANUL (Platonov) Irmgard Keun: A műselyemlány Nyugat 2008-1908 Jean-Baptiste Poguelin, Moliére: A mizantróp Georges Feydeau: A hülyéje Julian Crouch - Phelim McDermott - The Tiger Lillies: Jógyerekek képeskönyve Virrasztó éji felleg Heinrich von Kleist: Homburg herceg Bertolt Brecht: Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése Örkény István: Macskajáték Raymound Fitzsimons: Edmund Kean Hallgass ide!
Feladata a vidéki színházak tájelőadásai által nem látogatott kisvárosok és községek színházi ellátása. Az új budapesti színház Pirandello IV. Henrik (1941. szeptember 19. ) című művének előadásával teszi le névjegyét, Várkonyival a címszerepben. Az előadás a háborús helyzetre, korának legégetőbb kérdéseire reflektál. A Madách Színház munkája az 1941-1944 közötti időszakban szorosan összefügg a politikával. Lévén magánvállalkozás, a hatalom befolyása kevésbé nehezedik rá, mint az állami színházakra. Károlyi nem akadályozza meg a műsorpolitika kialakítását, vállalja a színházban játszott darabokat, lehetőséget ad olyan színészek szerződtetéséhez, akik állami színházban már nem játszhatnak. Pünkösti háborúellenes, antifasiszta szelleme a független gondolkodású pesti polgárság egyik utolsó menedékhelyévé teszi a színházat. A hétvégeken munkáselőadásokat is tartanak, leszállított helyárakkal. A színházban Stúdiót hoznak létre a fiatalok továbbképzésére, ahol a színpadi beszédet, mozgást fejlesztik.