Típus: állami szervezet Hatályos alapító okirata: Budapest, 2014. 11. 07. Jogutód(ok): 203058 Jogelőd(ök): 035274 Képviselő: Pölöskei Gáborné elnök 1/795-1170 1/795-0744 Megszűnés oka: A fenntartója az intézmény megszüntetéséről határozott. Megszűnés dátuma: 2015. 22. Megszűnés hatálybalépés: 2015. 06. 30. Sorszám Név Cím Státusz 001 1146 Budapest XIV. kerület, Thököly út 48-54. 002 Irinyi épület 1097 Budapest IX. kerület, Gyáli út 25/a 003 Batthyányi Épülete 1146 Budapest XIV. Kémia - Vegyipari középiskolák. kerület, Dózsa György út 25-27 Megszűnt
Azt is hozzátette, hiába készül demográfiai fókuszú kormányzásra a kabinet, ha a költségvetés nem ad választ az elvándorlás megállítására, arra, hogy mitől lesz lényegesen magasabb az itthon dolgozók bére, mitől csökken a munkaerőhiány – sérelmezte, de szerinte a javaslat a lakhatási válságot sem orvosolja. (MTI / Index / Zoom)
A Nemzeti Pedagógus Kart 98 millió forinttal segítené jövőre a kormány, ami másfélszerese az idei támogatásnak. Horváth Péter, a kar elnöke lapunknak azt mondta a jövő évi oktatási ráfordításokról: üdvözli az idegen nyelvek oktatására szánt kiemelkedő összeget, valamint a tankönyvtámogatás kiterjesztését. Több jut viszont az állam gazdasági funkcióira, honvédelemre és rendvédelemre, sőt, az állam működésére úgy általában. A kép forrása: Shutterstock. A Nemzeti Pedagógus Kar üdvözli az idegen nyelvek tanítására szánt kiemelkedő összeget Fotó: Havran Zoltán A törvényjavaslat kiemeli, hogy idegen nyelvi stratégia részeként a 2019/2020. Oktatás költségvetés 2019 an 175. tanévtől kezdve lehetőség nyílik a gimnáziumi és szakgimnáziumi 9. és 11. évfolyamos tanulók célnyelvi országokba történő kéthetes kiutazására iskolai, csoportos, vagy egyéni pályázat révén. A 2019–2027 közötti idegen nyelvi stratégia megvalósítására jövőre 35 milliárd forintot különítenek el a büdzsében, a fiatalok első nyelvvizsgájának megszerzéséhez pedig csaknem kétmilliárd forinttal járulna hozzá az állam.
A kormány már majdnem két hónapja benyújtotta a jövő évre vonatkozó költségvetést, amelyet azóta már el is fogadott a parlament. Ahogy akkor írtuk, a kormány jövőre egy kicsit kevesebbet tervez költeni oktatásra és egy kicsit többet az egészségügyre, mint az idén. Ha viszont kicsit nagyobb időhorizonton nézzük azt, hogy a kormány mire költ és mire nem, akkor azt láthatjuk, hogy mindkét ágazatra kevesebb pénz jut majd jövőre a GDP arányában, mint 10 éve. A Népszava számolt utána, hogy hogy alakulnak majd jövőre a GDP arányos oktatási és egészségügyi költések és mennyi pénz ment ugyanerre 2010-ben, amikor Orbánék átvették a hatalmat. Index - Gazdaság - Egészségügyre és oktatásra is kevesebbet ad a kormány, mint 10 éve. Azt találták, hogy oktatásra 2020-ban a GDP 4, 3 százalékát költené a kormány a 2010-es 5, 5 százalék helyett egészségügyre pedig 4 százalékot 4, 6 helyett. A lap szerint úgy általában "jóléti kiadásoknak" nevezhető tételekre kevesebbet szán a kormány, mint 2010-ben. Akkor a GDP 30, 9 százaléka jutott ilyen tételekre, jövőre már csak 24, 5 százalék. Az oktatás és egészségügy mellett a nyugellátásokra, családi pótlékra és gyerekeknek járó juttatásokra és lakásügyekre is kevesebbet költ jövőre az állam.
A következményét viszont látjuk, azt, hogy semmiféle béremelési vagy bérrendezési szándékra utaló fedezet nincs ebben a költségvetésben a közoktatást érintően. Azt tudjuk, honnan fog leginkább hiányozni a pénz? Leginkább onnan, hogy a fiatalokat a pályára lehessen csábítani. Az is látszik, hogy a jövő évi kisebb költségvetésnek a tankerületi központok lesznek az egyik vesztesei. A járvány ideje alatt ugyanis, mivel nem volt jelenléti oktatás, a működési költségek – villanyszámla, fűtés – csökkentek, ám idén ezek a költségek magasabbak lesznek. A pedagógushiány is komoly gondot okoz, és ez arra fogja kényszeríteni a tankerületi vezetőket, hogy különböző trükkökkel eltakarják a hiányzó összegeket. Például csoportösszevonással, amiért nem jár túlmunka. Oktatás költségvetés 2012.html. További trükkökkel ugyan lehet a sérült hajón a lyukakat tömögetni, de a süllyedést nagyon nehéz megállítani. 2018-ban a GDP 5, 9 százalékát fordították a közoktatásra, a 2022-es tervek szerint ez alig lesz négy százalék felett. Volt arra példa, hogy majd' két százalékkal csökkenjen a közoktatásra fordított összeg?
A teljes államháztartás (beleértve az önkormányzatokat) hiánya a tervek szerint 2020-ban a GDP 1, 5 százaléka lesz, 2020-ban már csak a GDP 1, 2 százaléka.
Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2020. január 1-jétől. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.