Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Kalácsok, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
tejföl a töltelékhez: 40 – 45 dkg túró 3 – 4 ek. porcukor, ki mennyire szereti édesen (én nádcukrot szoktam porcukrosítani) 2 – 3 tk. kapor (szárított vagy friss) kevés citromlé 2 tojásfehérje kemény habbá verve Összeállítottam a tésztát. Káposztás lepény Hozzávalók: 1 tojás, 1 púpos evőkanál sertészsír, 1 teáskanál só, 4 csapott merőkanál liszt, 6 evőkanál tej. A töltelékhez: 2 kg káposzta, 2 evőkanál só, 2 dl tejföl, 2 evőkanál zsír. A káposztát lereszeljük, sóval összedörzsöljük, és két-három órán át állni hagyjuk. A lisztet tojással, zsírral, sóval összemorzsoljuk, és annyi tejet öntünk hozzá, hogy gyúrható tésztát kapjunk. Kapros-túrós lepény - Finom ételek, olcsó receptek. Alaposan kidolgozzuk, majd lisztezett gyúródeszkán négy cipót alakítunk belőle. Ezeket egyenként olyan vékonyra sodorjuk, mint a levestésztát. A káposzta levét jó alaposan kinyomjuk, és gazdagon megszórjuk vele a tésztát úgy, hogy teljesen befedje. A tejfölből kis kanállal apró cseppeket rakunk rá, ezt is jó sűrűn. Meglocsoljuk egy-két evőkanál olvasztott zsírral, majd lisztezett kézzel a felső feléről indulva kb.
:) Örülök, ha másnak is segítségére lehetek abban, hogy felidézzen múltbéli gasztro-élményeket. Remélem, ízlik majd a családnak a süti. ;) Hozzávalók További cikkek Zöld "Aki szenved, hogy még 12 óra van a műszakjából, és... Pallag Dávid, a 2016-os Konyhafőnök döntőse tízéves pályafutása során Budapest belvárosától Saint Tropez-en át a Balatonig számos konyhán megfordult. Végül a járvány döntött helyette: az elbocsátások és étterembezárások idején feleségével, Pallag Fannival saját helyet nyitottak Budaörsön 2020 decemberében. A nehezített pálya ellenére utólag egyértelműen ez volt a jó döntés, hiszen nemcsak, hogy erős törzsvendégkör alakult ki a Rutin körül, de idén Dávid kapta meg az Év ifjú séftehetsége címet a Dining Guide-tól. Ellátogattunk Budaörsre, hogy megfejtsük a titkukat.
A szezonális influenzaoltás 24 százalékkal csökkentheti az agyi érkatasztrófa kialakulásának kockázatát az injekció beadását követő hónapokban - állapították meg brit egyetemi kutatók. A kutatócsoport 2010-ben mutatott ki hasonló összefüggést az influenza elleni védőoltás és a szívroham lecsökkent kockázata között. A szakemberek úgy vélik, hogy az influenzavírus kiterjedt gyulladást idéz elő, amely miatt az artériák falán képződött lerakódások leszakadhatnak és rögöt képezhetnek, és amely keményebb munkára kényszeríti a szívet is – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása. "Tudjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek általában a téli hónapokban csapnak le és, hogy a kialakulásuk kockázatát növelhetik a légúti fertőzések, úgy mint az influenza" – mondta Niro Siriwardena, az angliai Lincoln Egyetem egészségügyi és szociális gondozási tanszékének professzora. A tanulmányunk jelentős összefüggést mutatott ki az influenza-védőoltás és az agyi érkatasztrófa csökkent kockázata között ugyanazon influenzaszezonon belül, és az eredményeink összhangban vannak a szívroham kockázatát vizsgáló korábbi kutatásunk eredményeivel.
Ezt ugyanakkor a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága elítélte. Nem gyakori, ritka, nagyon ritka Az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján elérhető az új inflluenza elleni vakcina alkalmazási előírása. Ez a mellékhatásokkal kapcsolatban a következőket tartalmazza. A 18 év felettiek körében végzett klinikai vizsgálatok alapján gyakori tünet lehet az injekció beadásának helyén (a felkaron) jelentkező fájdalom, bőrpír, duzzanat, keményedés, továbbá fáradtságérzet és rossz közérzet. Nem gyakori mellékhatásként fejfájás, ízületi fájdalom, verítékezés, láz, izomfájdalom tapasztalható. A tájékoztató szerint "ezen reakciók mindegyike enyhe és rövid lefolyású volt, kezelés nélkül is 1-2 napon belül elmúltak. Súlyos mellékhatást nem tapasztaltak. " A betegtájékoztató ezen kívül felsorol egyéb nemkívánatos hatásokat, de ezeket nem az új influenza elleni vakcina klinikai vizsgálatain, hanem általában az "interpandémiás, trivalens vakcinák alkalmazása esetén a forgalomba hozatalt követő mellékhatás-figyelés során" észlelték.
A 2018/2019. évi influenza szezonban is lehetőség nyílik a 60 éven felüliek, valamint egyes krónikus betegségben szenvedő személyek térítésmentes influenza elleni védőoltására. Az influenza az influenza vírusok által okozott, ragályos légúti betegség. A legfőbb tünetek: láz, fejfájás, köhögés, torokgyulladás, ízületi-, illetve izomfájdalom, általános levertség, fáradékonyság. A magas láz a csecsemők, az idősek és a tartós betegségben szenvedők számára veszélyes lehet, megterheli a szívet, a tüdőt, felboríthatja az anyagcserét 8cukorbetegség), de ronthatja a vese-, máj-, és a vérképző szervi betegségekben szenvedők állapotát is. Gyakrabban lépnek fel szövődmények - hörghurut, tüdőgyulladás - az immungyengeségben (daganatos betegek) szenvedőknél, az időseknél, a dohányosoknál. Az influenza elleni oltások elsődleges célja az, hogy egyéni védelmet nyújtsanak azon személyeknek, akiknél egy esetleges influenzavírus-fertőzés alapbetegségük, vagy életkoruk miatt súlyos lefolyású lehet. Az oltóanyagban olyan vírusrészecskék vannak, amelyek nem okoznak betegséget, hanem "felkészítik" az immunrendszert az influenza elleni védekezésre.
Mint írják a védőoltás ráadásul nem nyújt teljes védelmet, hiszen folyamatosan új vírusok jelennek meg. Az Egyesület szerint sokkal biztosabb védelmet jelentene az orr, a száj és a légutak nyálkahártyáján megjelenő ellenanyag (létezik már ilyen orrspray a védőoltás kiegészítéseként). Kifogásolják azt is, hogy az új vakcinát nagyon rövid idő alatt törzskönyvezték, így a klinikai vizsgálatokon a később jelentkező mellékhatásokat nem is tesztelhették. A közlemény hivatkozik arra is, hogy a vakcina nem vadvírusból, hanem egy klasszikus reasszortáns vírustörzsből készült, ami a harmincas években megjelent H1N1-et jelenti, nem azt, ami tavasszal járványt okozott Mexikóban. Nem kell klinikai vizsgálat Az új influenza elleni oltás mindenben megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió Bizottsága pandémiás helyzetre vonatkozó ajánlásának, mondta az Indexnek Szepezdi Zsuzsa az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója. A vakcina az A/California/7/2009 (H1N1)-szerű NYMC X-179A vírustörzsből készült amely - mint a neve is mutatja - az USA-ban okozott járványt.
Ma azonban már sokkal több információnk van az antibiotikumok káros mellékhatásairól, ezért egyre több szakmai kampány próbálja az orvosokat az irányba terelni, hogy tényleg csak a legszükségesebb esetekben forduljanak az antibiotikumokhoz. Egy friss amerikai becslés szerint azonban az antibiotikum-felírások több mint fele még ma is teljesen felesleges és haszontalan. Mikor van szükség antibiotikumra? Az ajánlások szerint felesleges antibiotikumot felírni influenza, megfázás, köhögés, torokfájás, orrfolyás (még akkor is, ha a váladék sűrű, sárgás-zöldes) esetén, ezeket a kórképeket szinte kizárólag vírusok okozzák, ráadásul a tünetek néhány napon belül többnyire maguktól is enyhülnek. A kép illusztráció Forrás: Origo Más a helyzet, ha valakinek homlok- vagy arcüreggyulladása is van, és a legtöbb tüdőgyulladást is baktériumok okozzák, ilyenkor segíthetnek az antibiotikumok. Torokgyulladás esetén az antibiotikum abban az egy esetben segít, ha a fertőzést Streptococcus baktériumok okozzák.