Hol kaphatsz segítséget? Ha te, vagy a környezetedben valaki drogproblémákkal küzd, hívd a drog stop telefonszámát (06-80-505-678) vagy a droginformációs zöld számot (13-770). Szerző: Böjte Csenge Fiatalság bolondság, szoktuk mondani. Ifjú fejjel mindenki szereti feszegetni a saját határait, sokszor olyan dolgokat is kipróbálva, melyek illegálisak. Nagyon sokan azért nyúlnak a drogokhoz, mert így akarnak népszerűbbek lenni. Nagyon sok fiatal azonban nemcsak a pénzével, hanem az életével is fizethet érte. A drogok fajtái, hatásai és veszélyei by Farkas Cseh. Szeretnénk felnyitni a szemeteket, hogy nem attól lesz jó a buli, ha kipróbálod az illegális drogokat. Okosabb vagy, ha sosem nyúlsz ilyen szerekhez, hiszen sosem tudhatod, szervezeted hogyan reagál ezekre. Összegyűjtöttük a leggyakrabban használt drogokat, és megmutatjuk káros hatásaikat, hogy végképp elvegyük a kedved a kipróbálásuktól. Mit drognak hívunk… Drognak tekintjük azokat az anyagokat, szereket, amelyek szervezetünkbe jutva módosítják gondolkodásunkat, érzelmeinket, viselkedésünket.
A második csoportba tartoznak az erős hallucinogén szerek, pl. az LSD. Ezek hatása hallucinációkat, víziókat okoz. A harmadik csoportba sorolják azokat a drogokat, amelyek a nagyagykéreg izgatásával okoznak eufóriát. Ebbe a csoportba csak egyetlen természetes, valódi növényi alkaloid tartozik: a kokacserje levelében található kokain. Vannak más felosztások is. Ezek lényegében annyiban térnek el az előbbitől, hogy pontosabban figyelembe veszik a hatásmódot és a hatás eredményét, következményét. Mások megkülönböztetnek általános mérgeket (ide tartozik sok gyógyszer is! ), kábítószerek és az olyan élvezeti szereket, amelyeknek központi idegrendszeri hatásuk van. Drogok fajtái és hatásai táblázat. A valódi kábítószereket a következőképpen csoportosítják: 1. eufóriát okozó nyugtató-izgató szerek: ide tartozik az ópium és származékai (mind a természetes, mind a kémiai úton előállított, szintetikus kábító hatású fájdalomcsillapítók), valamint a kokain és a kawa-kawa (kábító bors). 2. a nagyagykéreg tevékenységét befolyásoló izgatószerek (hallucinogének, a hasisfélék, a meszkalin, a pszilocibin és más, különböző mérges gombák toxinjai, továbbá a szintetikus hallucinogén anyagok, mint az LSD, a DOM, a DMT vagy az STP.
3. az izgatószerek, mind a természetes anyagok (mint pl. a kath-tea vagy a bétel), mind a szintetikus úton előállítottak (mint pl. az amfetamin-származékok) ez utóbbiak között számos, ma is használatos gyógyszer található, de rendelhetőségüket, mert fennáll a megszokás veszélye, épp oly szigorú rendelkezések szabályozzák, mint a "valódi" kábítószerekét. Vannak az említetteken kívül még olyan gyógyszerek, amelyeket a gyógyításban széles körben használnak, de hatástanilag közel állnak az említett három csoport valamelyikéhez. A velük való visszaélés, önmérgezés veszélye mégis csekély, mert előbb okoznak mérgezési tüneteket, semmint valamiféle bódító-kábító hatást. S ugyancsak ide tartozik a vegyiparban használatos sok oldószer is. Ezek azonban valójában az általános mérgek csoportjába tartoznak, pontosabban a nagyon veszélyes általános mérgekhez. Drogok fajtái és hatásai tétel. Ami a gyógyszereket illeti, azok (gondos ellenőrzés mellett adagolva) általában szerencsére nem vezetnek megszokáshoz. Azok szerencsétlenségére, akik a szokásosnál nagyobb adagtól, nem valamilyen gyógyító hatást várnak, hanem a "csoda" érzését, a várt csoda helyett legtöbbször csak súlyos rosszullétet vagy mérgezést kapnak.
A kellemes hallucinációk olyan "emberfeletti tulajdonságok" érzésével tölthetik el a kábítószer hatása alatt álló embert, ami életveszélyes cselekvésekre készteti (pl. Drogok fajita es hatasai 7. a repülés képességének érzése, aminek hatására az önkontrollját teljesen elvesztett kábítószeres kiugrik egy toronyház tizedik emeleti ablakából). Az érzékcsalódások következtében a fogyasztó környezetére is veszélyessé válhat. Kis híján így halt meg egy balatoni szórakozóhelyen egy kikapcsolódni vágyó fiatal lány, akire golyóstollal támadt egy LSD mámorban úszó tizenéves, mert azt képzelte, hogy a lány az ő életére tör.
Azt pedig Murphy is megmondta, hogy ami elromolhat az el is romlik. A benzinesekkel ellentétben a dízelnek 1. 5-2-szeres nyomatékot kell letenni az útra, ráadásul alacsony fordulatszámon. Márpedig ahol nagy erő ébred hirtelen, ott a mérnökök előszeretettel alkalmazzák a kettőstömegű lendkerek et. Ez a teendő, ha benzint tankolt dízel helyett - Életforma. Ez a Hondánál először a dízelekben került alkalmazásra, de már az új turbós benzines autókban is megtalálható. A dízel magasnyomású pumpák 1000 bár feletti nyomáson dolgoznak, szemben a benzines injektorok 1-200 báros nyomásával. A bonyolultabb technológia természetesen nagyobb odafigyelést igényel és több meghibásodási lehetőséget hordoz magában. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy emiatt félni kellene a dízelektől. Tény, hogy a dízeleknél több típushiba ismert, azonban ezek esetleges javítása kis utánajárással nem feltétlenül jelent teljes anyagi csődöt. A közös típushibákat (gázpedál jeladó, vezérműlánc kopás) most nem részletezném, nézzük csak azokat, amelyek a dízelek rossz hírét keltik: kuplung: a gyári kuplung valóban alulméretezett, már enyhe kopásnál is hajlamos megcsúszni egy erőteljesebb kigyorsításnál.
Műszeres diagnosztika élő adatain két porlasztónak magasak voltak a korrekciós értékei, ami egy mindössze 110 000 kilométert futott alkatrésztől meglehetősen szokatlan. Profi munka: a műszerfalat kiszedték és szikével belevágtak Megpróbáltam besűríteni a vizsgálati lap értékelés részébe a tapasztalt hibákat, de nem fért rá, ezért a szélére is írnom kellett. Lehet, hogy a többi hasonló Jettához képest olcsóbb volt ez a példány, de semmiképpen nem volt arányban az állapottal. Sokat segített volna az is, ha megemlítik a hirdetésben, hogy rommá volt törve a bódé, amit bontott cuccokkal raktak össze, de akkor kire sóznák rá ezt a gyöngyszemet? Klíma hűtő 110 000 kilométernél… Életszerűtlen… Reméltem, hogy a második autó jobb állapotban lesz. Pár kilométerrel odébb, egy másik kereskedésben nézhettem meg a másik, ezúttal 1, 2 TSI Jettát CYV motorkóddal. Ettől a motortól legalább annyira tart a nagyérdemű, mint a dízeltől, pedig sokat csiszolt a Volkswagen a gyári hibákon az évek alatt. Dízel vs. benzin: itt a benzin nyert | Autóvizsgálat helyszínen. Persze ekkora karosszériát ilyen kicsi motorral mozgatni nem a hosszú, boldog élet titka, de ebben az autóban – mint később kiderült – tényleg kevés kilométer volt.
Valószínűleg az ott dolozók már hallották néhányszor az életükben a Benzint tankoltam dízel helyett segélykiáltást, nem fognak nagyon meglepődni. Ők majd kiszivattyúzzák a rendszert, sőt egyes modelleknél le is szerelik a tankot. Ez azonban azzal jár – a költségeken kívül – hogy minimum egy napig nélkülöznöd kell az autót. Dízel vagy benzin? - Das Blog - A használt autós blog. Bármikor megtörténhet, hogy félrenézzük az üzemanyagot (fotó: Pixabay) A cikk a következő oldalon folytatódik.
Magánszemély ritkán vásárol újonnan diesel autót (magasabb áron) azért, hogy aztán kevés kilométerrel de jelentősen olcsóbban váljon meg tőle. Más volt a helyzet a régi dieseleknél, amikor 400. 000 kilométernél kellett először komolyabban a zsebünkbe nyúlniuk a tulajdonosoknak. Ilyenkor leginkább a porlasztócsúcsok cseréje vagy adagoló javítására volt szükség és nem is jelentett akkora anyagi terhet, mint manapság egy gázolajos autó javítása. Magánszemélyeknek átlagos évi 15. 000-20. 000 kilométer (vagy az alatti) futásteljesítmény mellett inkább a benzines autót ajánlanám. Ennél magasabb évi kilométerszám esetén – a fenti szempontokat is figyelembe véve – már érdemes elgondolkodni azon, hogy diesel autót válasszanak.
Használt autó vásárlás során, már a legelején felmerül a legtöbb emberben a kérdés, hogy milyen autót vásároljon: benzinest vagy dieselt. Nem szeretnék senkit se rábeszélni sem a dieselre sem pedig a benzinesre, csupán a tapasztalataimat szeretném megosztani. Sokaknál már megvan a jól bevált (vagy megszokott) fajta és semmi pénzért nem ülne át benzinesből dieselbe, vagy épp fordítva, dieselből benzinesbe. Tíz-tizenöt éve a diesel autók korszakát éltük. Akkoriban az áruk jelentősen magasabb volt a benzines autókhoz képest, függetlenül attól, hogy új vagy használt autóról volt szó. Ez mára megváltozott és egyre inkább megfordulni látszik, tehát egy használt diesel autó azonos vagy alacsonyabb áron fut, mint egy azonos paraméterekkel rendelkező benzines társa. Az új autók esetében viszont a gázolajos (diesel) verziók még mindig magasabb áron kaphatóak. Régen a szívó vagy turbó diesel autók nem voltak olyan szervizigényesek, mint ma. Nem volt benne annyi minden, ami elromolhatott volna a motorok élettartama futásteljesítménye is jóval hosszabb volt, köszönhetően az egyszerű megoldásoknak és kisebb motorteljesítménynek.