Az ELTE fontosnak tartja, hogy az egyetem szervezeti egységeibe történő integráció minél hamarabb, zökkenőmentesen megtörténjen. Elsődleges szempont, hogy az ELTE vagyonkezelésébe kerülő kollégiumi épületek megfeleljenek a jogszabályokban foglaltaknak, amelyek szigorú feltételeket támasztanak a felsőoktatási kollégiumok működtetésével és infrastruktúrájával kapcsolatban. Az Egyetem vezetése ezen kívül a hallgatók és a dolgozók biztonságát, életkörülményeinek javítását is szem előtt tartja. Ennek érdekében haladéktalanul elkezdődnek a szükséges átalakítások. A Kunigunda úti épület esetében a halaszthatatlan felújításokat az ELTE saját forrásból indítja el, a teljes rekonstrukció a remények szerint kormányzati támogatással valósulhat meg. A szükséges munkálatok kivitelezésének előrelátható időtartama legfeljebb fél év. Ez időszak alatt a Kunigunda utcai épület egyes részei nem használhatók; az érintett hallgatókat az ELTE más kollégiumokban helyezi el. A Márton Áron Szakkollégiumban lakó hallgatók korábban bizonyos szolgáltatásokat díj ellenében vehettek csak igénybe (ilyen volt például az internethasználat), ezeket a szolgáltatásokat a jövőben az ELTE térítésmentesen biztosítja majd.
A Márton Áron Szakkollégium a kötelező szakkollégiumi kurzusokon túl lebonyolítója olyan kutatói és tehetséggondozói ösztöndíj-programoknak is, amelyek lehetőséget biztosítanak a hallgatók számára, hogy kapcsolatokat építsenek ki és tartsanak fent szülőföldjük oktatási intézményeivel, szakmai ismeretségekre tegyenek szert már a tanulmányaik ideje alatt, mert ezek is segítik a későbbi hazatérésüket. Ennek az intézménynek a megszüntetésével a magyar-magyar kapcsolatok egyik kiemelten fontos színtere tűnik el. Azon kevés helyek egyike, ahol olyan barátságok, ismeretségek hálózata alakulhatott ki, amilyen csak nagyon kevés más helyen. Megismerkedhetett az erdélyi a felvidékivel, a kárpátaljai a délvidékivel, és tetszés szerint folytatható a sor. Fontos kiemelni, hogy milyen lehetőséget rejt magában egy ilyen intézmény: bár az itt tanuló diákok egy része Magyarországon marad, vagy nyugatra távozik, de egy másik – nem jelentéktelen – hányada visszatér szülőföldjére, és az ottani véleményformáló értelmiség, szakmai-gazdasági elit része lesz, akiknek komoly szerepe lehetne a közösségeink megmaradásában, gyarapodásában.
szavazatok száma: 3 átlag: 1 Térképen: Nyíregyháza - Okmányiroda Nyíregyházi Járási Hivatal (Ügyfélcentrum) - Okmányirodai Osztály 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Megkezdte munkáját a Fehérgyarmati Járási Hivatal új vezetője - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. Több mint 1200 munkatárssal készítjük kiemelkedő színvonalú termékeinket és biztosítjuk szolgáltatásainkat. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít portfóliónk. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
2019 októbere óta nem volt a napi érték riasztási küszöbérték felett. Az elmúlt egy hétben a kedvezőtlen anticiklonális hatás miatt a légszennyező anyagok feldúsultak a levegőben, amihez jelentősen hozzájárult a fölénk érkező szaharai por is. Beküldte admin - 2021, február 26 - 08:12 Véget ért egy hosszú, kedvező levegő-minőségi időszak. 2019. októbere óta nem volt a napi érték riasztási küszöbérték felett. Az elmúlt napokban már a napi értékek meghaladták az egészségügyi határértéket, a kedvezőtlen anticiklonális hatás miatt a légszennyező anyagok tovább dúsultak a levegőben. Nyiregyhaza járási hivatal debrecen. Tájékoztató az OKIR adatszolgáltatás módosításáról, az OKIRKapu online adatszolgáltató felületről (2020. január 1-től) Beküldte admin - 2019, november 14 - 15:13 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának lakossági tájékoztatása Beküldte admin - 2019, október 30 - 09:57 A tájékoztatás az alábbi dokumentumban található: Oldalak
Információk a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal járási hivatalairól (címek, elérhetőségek, illetékesség) Nyírbátori Járási Hivatal Hatósági Osztály: A járáshoz tartozó települések: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem Elérhetőségek: Cím: 4300 Nyírbátor, Szabadság tér 8-9. Levelezési cím: E-mail: Telefon: (42)795-040 Fax: (42)795-052 forrás: A bejegyzés kategóriája: Egyéb Kiemelt szavak: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbátori Járási Hivatal, Nyírbátori Járási Hivatal elérhetőségei, Nyírbátori Járási Hivatal vezető: Dr. Nyíregyháza - Okmányiroda, Nyíregyháza lista. Éliás Tünde, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem. Közvetlen link.
36. Telefon: 06 (42) 563-540 Fax:06 (42) 563-543 E-mail: 8. Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírbátori Kirendeltsége 4300 Nyírbátor, Kossuth u. 16. Telefon: 06 (42) 510-510 Fax:42/510-500 E-mail: 9. Nyíregyházi Járási Hivatal Földhivatali Osztály. Szabolcs-Szatmár-Bereg Tiszavasvári Kirendeltsége 4440 Tiszavasvári, Báthori u. 4. Telefon: 42/ 520-510 Fax: 42/ 520-511 E-mail: 10. Szabolcs-Szatmár-Bereg Vásárosnaményi Kirendeltsége 4800 Vásárosnamény, Jókai u. 14. Telefon:06 (45) 570-520 Fax:06 (45) 570-599 E-mail:
Vencsellővel egyesült Gávavencsellő néven Gávavencsellő 1971. április 25. Gáva és Vencsellő egyesülése Geszteréd Ibrány Kék Kemecse Nyírbogdányi járásból Levelek Magy 1952. január 1. Nyíregyháza területéből Nagyhalász Nagykálló Nyírbogdány Nyíribrony Nyírjákó Nyírkércs Nyírszőlős 1973. április 14. Nyíregyháza városhoz Nyírtét Oros 1978. december 30. Paszab Ramocsaháza Székely Tiszabercel Tiszadada Tiszalöki járásból Tiszavasvári nagyközségkörnyékhez Tiszadob Tiszaeszlár Tiszalök Tiszarád Tiszatelek Vasmegyer Vencsellő Gávával egyesült Gávavencsellő néven Történeti adatai [ szerkesztés] Megszűnése előtt, 1983 végén területe 1777 km², népessége pedig mintegy 160 ezer fő volt, ezzel az ország járásai közül népességét tekintve az első, területét tekintve pedig a harmadik volt. Források [ szerkesztés] A 218/2012. (VIII. 13. Nyiregyhaza járási hivatal . ) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról ( Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, gusztus 13. ) Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH