Az acélgerendák alá a mennyezet elszíneződésének megakadályozására cserépdarabokat helyezünk. A téglák felső felületét 1-2 cm vastag betonréteggel kell fedni. Ahol a terhelésnek megfelelően nagyobb szerkezeti magasságra van szükség, ott a téglákra 3-5 cm rábetonozást lehet készíteni (635 c ábra). Kültéri festék házra hazra law college. A 635 d ábra a szélső mezőnek vasbeton koszorúba való kötését, a 635 e ábra pedig egy (a tartók irányára merőleges) 12 cm-es válaszfalnak vasbeton bordával való alátámasztását mutatja. Ennek a födémnek a tisztán vasbeton anyagú lemezfödémmel szemben az az előnye, hogy valamivel könnyebb és jobban vakolható. Zsaluzásánál nincs szükség alátámasztó állványzatra, mert a deszkázatot fel lehet kötni az acéltartókra. Acélgerendák közti, pallókból, lapokból és egyéb teherbíró építőelemekből épített födémek Az eddig felsorolt födémek közül ezek építhetők a leggyorsabban, mivel semmilyen zsaluzatot sem igényelnek. Az acéltartók elhelyezése után azonnal behelyezhetők a tartótól tartóig erő, sűrűn egymás mellé rakott áthidaló elemek.
Ezen sikereknek is köszönhette, hogy a Ganz-gyár vezetése őt bízta meg az 1886-ban vásárolt leobersdolfi gépgyár által gyártott robbanómotorok áttervezésével. Ebbe a munkába később Csonka János is bekapcsolódott. Bánki 1892-ben a Mérnök Egylet Közlönyében ismertette A gázmotorok elmélete című dolgozatát, mely egy évvel később németül is megjelent a Német Mérnök Egylet folyóiratában. Tanulmányát a Mérnök Egylet 1893-ban a Hollán-pályadíj első fokozatával tüntette ki. Bánki Donát és Csonka János, a két kiváló szakember közös tevékenysége nagyszerű eredményekkel járt. Legjelentősebb közös találmányuk a porlasztó. A szájhagyomány szerint működésének lényegére akkor jöttek rá, amikor egy szép tavaszi napon fáradtan bandukoltak a Műegyetemről hazafelé egy újfajta petróleummotorral végzett kísérletsorozat után. Egyszer csak megpillantottak egy virágárus lányt, amint vizet permetezett a virágaira egy szóróval. Két évig keresték a legjobb szerkezeti kialakítást, míg végül 1893. február 11-én nyújtották be szabadalmi kérelmüket Újítás a petróleum-motorokon címmel.
Bánki Donát élete 1859. június 6-án Bakonybánk községben született Bánki Donát, korának legnagyobb gépészmérnöke, a Budapesti Királyi József Mûegyetem nemzetközi hírû professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja. Édesapja Bánki Ignác körorvos, családjával - Donát fia 8-9 éves kora körül - a Veszprém megyei Lovászpatona nagyközségbe költözött, ahol gyógyító munkája mellett sok idõt szentelt gyermekei oktatására. Bánki Donát részben még a középiskolai tananyagot is a családi házban sajátította el, de középfokú tanulmányait végül Budapesten fejezte be. Ezt követõen a Mûegyetem Gépészmérnöki Karára iratkozott be, ahol tanulmányait 1880/81-ben fejezte be. Már negyedéves korában megnyerte elsõ pályázatát a gázmotorokról szóló tanulmányával. Az iparosodó hazai környezetben kezdte - felsõfokú tanulmányai befejeztével - mérnöki tevékenységét. Az elsõ évben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban mûszaki díjnokként dolgozott, majd 17 éven át (két év mûegyetemi konstruktori munkásságot is beleértve) tevékenykedett a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban, kezdetben konstruktorként, majd osztályvezetõként, s végezetül 8 évet fõmérnökként.
Születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzt adott ki. A Bánki-emlékérem [ szerkesztés] Emlékére a Gépipari Tudományos Egyesület 1955 -ben három fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztott műszaki kitüntetést alapított. [8] Diák-nóta [ szerkesztés] A műegyetemi hallgatók alábbi nótája is szeretettel emlékezik tanárukról: [9] Hidrogépek, kompresszorok, turbinák… Bánkinak a Laval-csövön azt fújják: Expandálnék, hej de nem tudok, Mert az izotermám nagyon kanyarog. Jegyzetek [ szerkesztés] Lásd még [ szerkesztés] Magyar szabadkőművesek listája További információk [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 105–106. o. Halmos László: Bánki Donát. In: Műszaki nagyjaink, 1. köt. Bp. : Gépipari Tudományos Egyesület, 1967. 43-93. Terplán Zénó (szerk. ): Bánki Donát (1859-1922). Emlékkönyv születésének 125. évfordulójára. : Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1984. ISBN 963 8011 734 Terplán Zénó: Bánki Donát.