1. Oliva Hotel & Étterem Összes férőhely: 45 fő Cím: 8200 Veszprém, Buhim u. 14-16. Email: Web: Web: SZOBAÁRAK / ONLINE FOGLALÁS Tel: (88) 403-875 Fax: (88) 403-874 2. Gyarmati Étterem Panzió Összes férőhely: 29 fő Cím: 8200 Veszprém, Füredi út 27. Email: T/F: (88) 404-359 3. Baláca Panzió Összes férőhely: 35 fő Cím: 8200 Veszprém, Baláca sor 21. Email: Tel: (30) 754-2262, (88) 799-100 Fax: (88) 799-119 4. Gizella Hotel és Étterem Összes férőhely: 60 fő Cím: 8200 Veszprém, Jókai u. 48. Email: Tel: (88) 579-490 Fax: (88) 579-491 5. Betekints Hotel**** és Étterem Összes férőhely: 75 fő Cím: 8200 Veszprém, Veszprémvölgyi u. 4. Email: Tel: (88) 579-280 Fax: (88) 579-289 6. Ezüsthíd Hotel **** & Étterem Cím: 8200 Veszprém, Korona köz 1. Veszprém panziók - 117 ajánlat - Szallas.hu. Email: Web: NTAK regisztrációs szám: SZ19000299 Tel: (88) 579-180 Fax: (88) 579-181 7. Jade Hotel Összes férőhely: 33 fő Cím: 8200 Veszprém, Korona köz 3. Email: Web: NTAK regisztrációs szám: SZ19000307 8. Péter Pál Panzió és Söröző Összes férőhely: 41 fő Cím: 8200 Veszprém, Dózsa György u.
000 Ft (4. 500 Ft/fő/éj) További csomagajánlatok » Facebook
Eszerint a) az Országgyűlés törvényt, b) a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet, c) a Minisztertanács rendeletet, d) a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettese és tagja (miniszter) rendeletet, e) az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár rendelkezést és f) a tanács rendeletet alkotott. A rendszerváltás után az államszervezet változásával az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, az államtitkár és a tanácsok jogalkotói hatásköre megszűnt, és új szerveknek (pl. köztársasági elnök, kormány, MNB elnöke, önkormányzatok) keletkezett jogalkotói hatásköre. 2010 évi cxxx törvény full. A magyar Alaptörvényben Szerkesztés Az Alaptörvény T) cikke felsorolja a jogalkotó szerveket és az általuk kibocsátható jogforrásokat. Eszerint jogszabály a) az Országgyűlés által hozott törvény, b) a kormányrendelet, c) a miniszterelnök és a miniszterek rendelete, d) a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, e) az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete, f) az önkormányzat rendelete, valamint g) a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Nem lép hatályba Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, helyiségek bérletéről, és elidegenítéséről szóló 23/2010. ) önkormányzati rendelete. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Porga Gyula sk. dr. Dancs Judit sk. polgármester jegyző Előzetes hatásvizsgálat a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének önkormányzati rendelet hatályba nem lépéséről szóló... (... ) önkormányzati rendeletéhez I. A jogalkotásról szóló 2010. Kormányrendelet – Wikipédia. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat. ) 17. §-a szerint: 17. § (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.
Ezt úgy szokás mondani, hogy a magyar jogszabály területi hatálya Magyarországra terjed ki, míg Franciaországra nem. ad c) A köztisztviselőkről szóló jogszabályban (a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, röviden a köztisztviselői törvényben) meghatározott szabályok a köztisztviselőkre vonatkoznak, míg a magánszférában dolgozókról a köztisztviselői törvény nem beszél. Azaz a köztisztviselői törvény személyi hatálya alá a köztisztviselők tartoznak, a magánalkalmazottakra a köztisztviselői törvény személyi hatálya nem terjed ki. ad d) Egy jogszabályt meghatározott időponttól kezdve (pl. Jogszabály – Wikipédia. 2007. október 1-jétől) és meghatározott időpontig (pl. 2009. január 15-ig) kell alkalmazni. Ez a két időpont egyrészt a jogszabály hatályba lépésének időpontja, másrészt a jogszabály hatályvesztésének, vagy hatályon kívül helyezésének időpontja. Minthogy az időbeli hatály a hatályosság leggyakrabban felmerülő aspektusa, ha egy jogszabályról általánosságban azt mondják, hogy "hatályban van", "hatályos", akkor általában az időbeli hatályára gondolnak, és azt értik ez alatt a kifejezés alatt, hogy a jogszabály hatályba lépésének időpontja már elmúlt, de hatályvesztésének időpontja még nem következett be.
Amikor a jogszabály hatályáról beszélünk, akkor azt határozzuk meg, hogy a jogszabály milyen esetekre vonatkozik, milyen esetekben alkalmazandó, milyen esetekben fejti ki kötelező erejét. A hatály tekintetében négy aspektust: a) tárgyi, b) területi, c) személyi és d) időbeli hatályt szokás megkülönböztetni. ad a) Tegyük fel, hogy valamely jogszabály szerint adót kell fizetni a személygépkocsik forgalomba helyezése után, de ez a jogszabály nem beszél a motorkerékpárokról. Önkormányzati rendelet. Ez a jogszabály tehát a személygépkocsik forgalomba helyezésére vonatkozik, és nem vonatkozik a motorkerékpárok forgalomba helyezésére. Ebben az esetben azt mondjuk, hogy a jogszabály tárgyi hatálya a személygépkocsikra, illetve azok forgalomba helyezésére kiterjed, míg a motorkerékpárokra, illetve azok forgalomba helyezésére nem. Másképpen: a személygépkocsik a jogszabály tárgyi hatálya alá tartoznak, míg a motorkerékpárok nem. ad b) A közúti közlekedés szabályait megállapító magyar jogszabály a Magyar Köztársaság területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza, így tehát például a franciaországi közutakon nem kell alkalmazni.
A Kormány tagja rendeletében meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez. (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. II. 2010 évi cxxx törvény az. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének jogszabály hatályba nem lépéséről szóló... ) önkormányzati rendeletének tervezetében (a továbbiakban: tervezet) foglaltak várható hatásai – a Jat 17. § (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében – az alábbiak szerint összegezhetők: 1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása E körben a Jat szerint "különösen" a következő kategóriákat kell vizsgálni.
kifejezések az érvényesség fogalmára tekintettel szintén nem léteznek a jogi terminológiában. Ezeknek legfeljebb annyiban van értelmük, hogy a "hatályba lép", illetve "hatályát veszti" stb. kifejezések helyett szokták őket hibásan alkalmazni. Egy jogszabály érvényessége független a(z időbeli) hatályosságától. A jogszabályok hierarchiája Szerkesztés Jogszabályi hierarchia a jogszabályok között fennálló alá-fölé rendeltségi kapcsolat. A jogszabályok a modern jogrendszerekben hierarchikus rendbe tagozódnak. Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal. A magyar jogrendszerben a hierarchia a jogalkotásról szóló törvény által megállapított fenti sorrendet követi azzal a jelentős eltéréssel, hogy a törvények közül az egyik, az alkotmány (ma az Alaptörvény) az összes többi törvény és ezáltal az összes többi jogszabály fölött áll. A hierarchia története Magyarországon Szerkesztés A jogalkotásról szóló 1987. 2010 évi cxxx törvény youtube. évi XI. törvény (Jat. ) felsorolta a jogalkotó szerveket és az általuk kibocsátható jogforrásokat.