Főoldal Gazdaság A vírus okozta gazdasági károk politikai oldaltól függetlenül sújtják az ellenzéki és kormányzati irányítású önkormányzatokat. Szegeden a közlekedési vállalat dolgozói felének, Debrecenben kétharmaduknak igényelnek állami bértámogatást. Debreceni koezlekedesi vallalat. Annyi különbséggel, hogy Szegeden megállapodást kötöttek a szakszervezetekkel, Debrecenben pedig egyoldalúan bejelentették. A Debreceni Közlekedési Zrt. (DKV) május 15-től veszi igénybe a bértámogatást a járványügyi helyzetre hivatkozva – közölte a megkeresésére a DKV. Munkatársaik 67 százaléka, összesen 471 fő számára igényelték a gazdaságvédelmi akciótervben a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak számára elérhető állami bérhozzájárulást, a havi maximum 75 ezer forintot. Súlyos a helyzet A fideszes Papp László polgármester irányította Debrecenben súlyosabb a helyzet, mint a független polgármester, Botka László vezette Szegeden, ahol – mint megírtuk – a helyi közlekedési vállalat dolgozóinak felé után, 250-300 fő részére veszik igénybe a bértámogatást.
Az AOSZ megkeresésére – melyben minden hazai tömegközlekedési vállalatot méltányos hozzáállásra kértünk az autizmussal élő személyekkel szemben a maszkviselési és távolságtartási kötelezettség, illetve annak kapcsán, hogy egyes érintett társaink speciális állapotuk miatt nem képesek betartani az előírást – válaszolt a debreceni tömegközlekedési vállalat, a DKV is. A levélben azt hangsúlyozza a vállalat, hogy releváns központi jogi szabályozás hiányában nem adhatnak felmentést az érvényes jogszabályi előírás megtartásának kötelezettsége alól, de munkatársaik mindig különös figyelmet fordítanak a fogyatékossággal élő emberek utazásának megkönnyítésére, és "egyedi esetekben" az ellenőrzésben eljáró személynek "van mérlegelési lehetősége". Nagyon fontos tehát, hogy a DKV járatain utazva is mindig legyen az autizmussal élő személynél a fogyatékossága igazolására alkalmas dokumentum.
Így került sor hat fő felsővezeték-szerelő szegedi kiképzésére, míg Budapesten térítés ellenében húsz fő járművezető és tíz fő karbantartó kapott szakmai és gyakorlati oktatást. Későbbiekben a DKV saját berkein belül oldotta meg a szükséges oktatásokat. Debreceni Közlekedési Vállalat. A felsővezeték-rendszer kiépítésével párhuzamosan az elektromos betáplálást is meg kellett oldani. Az ehhez szükséges földkábelt az áramátalakítótól a Liszt Ferenc utca, Kossuth, Klaipeda, Sumen, Vígkedvű, valamint Liszt Ferenc, Csapó utca és Árpád tér nyomvonalon fektették le, a két végállomás között az elektromos energiát légvezetékes megoldással juttatták a rendszerbe. A Salétrom utcai telephelyen a trolibusz kocsiszín kialakítási munkái 1984-ben | Fotó: Gara Kálmán-archív A trolibuszprogram megvalósításakor jelentős változások történtek a Salétrom utcai telephelyen is. Gara Kálmán ezzel kapcsolatban a Naplónak azt is elmondta, hogy a Hajdú Volán autóbusztelepét a DKV-tól elválasztó kerítés oldalában építették meg a trolikocsiszínt, a járműmosót, és alakították ki a járművek tárolóhelyét.
A VI. ötéves terv kezdetén kirajzolódott a tömegközlekedés fejlesztése, bővítése egy új trolibuszüzem beindítása tekintetében. Ebben az időszakban napi szinten jelen volt és erősödött a közlekedés környezetre gyakorolt hatásának elemzése. A vállalati szintű elképzelések szerint, igazodva a város 15 éves fejlesztési koncepciójához, már 1978. december 31-én elkészült volna az első vonal. Gara Kálmán kiért arra is, hogy a környezetet kímélő első megoldásként az 1971. május 31-én megszűnt 6-os viszonylatszámú villamos helyére terveztek trolibuszvonalat az akkori Tótfalusi tér és Köztemető között. Buszvezetőket képezne ki a DKV, már a tanfolyam alatt is adnak fizetést. A részletes vizsgálat azonban kimutatta, hogy a létesítendő vonal nagyon távol van a telephelytől, ami egy közbenső szakasz megépítésének szükségességét tette volna indokolttá. Az így megnövekvő költségek más vonal kialakítását tették szükségessé. Az alternatívaként megnyitni szándékozott, Segner tér és MGM közötti szakasz tervezése, kivitelezése szabad utat kapott. Már a tervezés kezdeti szakaszában sem volt kérdés, hogy az elektromos hajtású vontatásban szerzett tapasztalatok alapján az üzemeltetési feladatok a DKV kezelésébe kerülnek – mutatott rá a közlekedési szakember.
Az ÁSZ megállapítja azt is: "a DKV 2008 és 2011 között a szakmai beszámolókat elkészítette, azonban azokat a Közszolgáltatási szerződésekben foglaltak ellenére a Közgyűlésnek nem mutatták be. A DKV az önkormányzat által számára meghatározott feladatokat – a közösségi közlekedés biztosítását, a Közszolgáltatási szerződésekben előírt menetrendszerinti személyszállítást – a szakmai beszámolók alapján a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával teljesítette. Az önkormányzat nem élt a Közszolgáltatási szerződésekben rögzített jogkörével, a DKV közszolgáltatási feladatellátását és a szolgáltatási színvonalat nem ellenőrizte. A DKV-nál a számviteli szabályzatokat szükség szerint aktualizálták, azonban a leltározási szabályzatnak és a feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítása szabályzatának hatás- és felelősségi körökre irányuló módosítását a 2011. Önkormányzati fenntartású szervezetek nyertek marketingdíjakat. évi szervezeti átalakulást követően nem hajtották végre". A számvevőszék az ellenőrzés megállapításai alapján a jegyzőnek azt javasolta, hogy "intézkedjen a DKV részére meghatározott feladat ellátásának ellenőrzéséről, továbbá készítse elő a közfeladat-ellátásról szóló éves szakmai beszámolókat a közgyűlés elé való terjeszthetőség érdekében".
A közgyűlés határozatának szó szerint tartalmaznia kell a napirendi pont tárgyát, a megszavazott döntést, továbbá a határozat végrehajtásának módját és feltételeit. A közgyűlés jelzáloggal terhelheti a minimum három hónap közös költséggel tartozó tulajdonosok ingatlanját a hátralék megfizetésének biztosítékául. Az erről szóló szavazáson az érintett tulajdonos nem vehet részt, tulajdoni hányadát pedig figyelmen kívül kell hagyni a határozatképesség megállapításakor. A hátralékot felhalmozó tulajdonosok ingatlanjának elzálogosítását a közös képviselő is elrendelheti, amennyiben a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazza erre. A közgyűlés határozatképessége A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányad több mint felét birtokló tulajdonos jelen van. A határozatképességet a közgyűlés által megválasztott elnöklő személy és a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője állapítja meg. A közgyűlés határozatképtelensége esetén megismételt közgyűlést kell tartani. Közös képviselő díjazása. A megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető, ha a szervezeti-működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik.
Hírek Mennyibe kerül a jó közös képviselő? Az ingatlanárak Magyarországon az elmúlt 20 évben több mint tízszeresére nőttek, a közös képviselő tehát legalább tízszer akkora vagyon állagáért felel manapság. De vajon tízszer annyi pénzért is? Magyarországon alapvetően aszerint teszünk különbséget közös képviselő, és társasházkezelő között, hogy a ház menedzsmentjét valaki hivatásosan csinálja-e. Mi minősül bevételnek ingatlan bérbeadása esetén?. Amennyiben igen, úgy társasházkezelőről beszélünk, ha pedig valaki a házban lévő lakások tulajdonosai közül – akár képzettség nélkül – csinál ilyet, őt közös képviselőnek hívjuk. Utóbbi nem kérhet a tevékenységéért pénzt, ami már eleve furcsa helyzetet teremt a piacon, hiszen ha nem fizetünk valamiért, akkor mi alapon várunk el tőle bármit? Utóbbi azonban valamelyest normálisabb, piaci alapon végzi a tevékenységét és pénzt kell neki fizetni, a legtöbb esetben lakásonként, ráadásul összetettebb feladatköre is van a közös képviselőnél. Lakásonként 2000 Ft? Hú de sok! Az első nagy baj az, hogy a hazai piac ahhoz szokott hozzá, hogy lakásonként számolják a közös képviselet díját, legyen az bármennyi is.
A társasház közgyűlése a tulajdonosok közösségének legfőbb döntéshozó szerve, amelyen valamennyi tulajdonos részt vehet. A közgyűlés összehívása, résztvevői A közgyűlést a közös képviselő hívhatja össze, résztvevői pedig a társasházi lakások, helyiségek tulajdonosai, akik tulajdoni hányaduk alapján szavazhatnak az előre meghirdetett napirendi pontokban. Az éves közgyűlés beszámolóról és költségvetésről szóló napirendjén tanácskozási joggal a számvizsgáló bizottság nem tulajdonos tagjai is részt vehetnek, amennyiben a számvizsgálói feladatot külsős cég, vagy szakértő látja el. A közgyűlés összehívását a számvizsgáló bizottság, illetve a tulajdonosok tizede is kezdeményezheti. Nem vagyok elégedett a közös képviselővel, mit tehetek? - Elysium Invest. A közös képviselőnek ebben az esetben harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia a közgyűlést. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor a kezdeményezők a határidő lejártát követő tizenöt napon belül maguk is összehívhatják a közgyűlést. A társasházaknak évente legalább egyszer tartaniuk kell egy közgyűlést az éves beszámolásról és a következő évi költségvetés megállapításáról.
Nem szereti senki azt sem, ha a közös képviselő soha nem veszi fel a telefont, kikéri magának a problémák felvetését, a közgyűlést ( lakógyűlés) nem hajlandó összehívni, "főnökként" viselkedik vagy éppen öntörvényűen fenyegeti a "neki nem tetsző" lakókat, extrém esetekben őket megkárosítja. Igen gyakran tapasztaljuk azonban, hogy a lakóközösség nem mer, vagy éppen nem tud, esetleg nem akar tenni semmit a helyzet rendezése érdekében. Ne feledjük, a fentieket nem kell tűrni, van kiút! Ne szaladjunk előre, egyezkedjünk! Örök érvényű szabály: legyünk megfontoltak, próbáljuk közös képviselőnket jobb belátásra bírni! Közös képviselő díjazása – Jogi Fórum. Fogjunk össze, tájékoztassuk a problémákról, juttassuk tudomására, hogy munkájával nem vagyunk maradéktalanul (vagy éppenséggel egyáltalán nem vagyunk) megelégedve, tekintsünk be szúrópróbaszerűen a társasház irataiba, kérjünk ellenőrzést a számvizsgáló bizottságtól. A jó szó, a találó érvelés néha többet ér, mint gondolnánk: mindenkinek jár egy utolsó esély, néha egy utolsó utáni is!
Ha a lakásmegosztás, vagy lakásösszevonás miatt a fentitől eltérően a többi tulajdonostárs tulajdoni hányada változik, akkor az alapító okirat módosítása csak egyhangú (100%) hozzájárulásával lehetséges Ha mindezen túlestünk, sajnos még mindig van teendőnk, ugyanis a változásokat a földhivatalnak is be kell jelentenünk. Ehhez szükségünk lesz az építési engedélyre, használatbavételi engedélyre, lakásmegosztás esetén az építésügyi hatóság által jóváhagyott vázrajzra, az alapító okirat módosítására és kiegészítő alaprajzra Miért fontos mindez, mikor gyakran előfordul, hogy például két összevont lakás nem egy helyrajzi számon áll, a megosztott lakások pedig egy helyrajzi számon állnak és úgy tűnik, hogy nincs semmi baj? Nincs is baj, egészen addig, amíg például banki finanszírozással kívánjuk megvásárolni az ilyen ingatlanokat, mert számos bank nem ad kölcsönt ilyen ingatlanokra, vagy csak eltérő (nem kedvezőbb) feltételekkel. Olyan eset is előfordult már, hogy a megosztott lakások egyik tulajdonostársának sikerült bankkölcsönt felvennie, azonban a bank jelzálogjoga az egész lakásra került bejegyzésre- nem csak az adott tulajdoni hányadra, és még sorolhatnánk.
A vállalási árlista tájékoztató jellegű, tárgyalási alapként szolgál! Áraink specifikusan, az adott társasház sajátosságait figyelembe véve, a Megbízóval egyetértéssel kerülnek megállapításra! Ügyfeleim többsége azért választott engem, mert nagyon jó ár - érték arányban dolgozom. Az elvállalt munkát lelkiismereten, határidőre, magas minőségben végzem én is és az általam választott szakemberek is. Nem kell óriási összegeket fizetnie azért, hogy rendben legyenek a társasház ügyei! Ráadásul ezek az árak már az áfát is tartalmazzák! Társasházi közös képviselet díja: 1. 300 Ft /albetét/hó Könyvelés társasházak részére: 250-450 Ft /albetét/hó Gazdasági tevékenységet folytató társasház közös képviseleti díja: 3. 000 Ft /albetét/hó 10 albetétig a képviseleti díj és könyvelés 17. 500 Ft /hó Székhelytől 50 kilométernél messzebb lévő társasházi ügyek intézésekor a mindenkori NAV normák szerinti kiküldetési díjat számítok fel.
Abba aztán pláne nem, hogy ezeket a feladatokat ki koordinálja és mennyiért. Ma Magyarországon egyes városokban már lakásonként 1000 Ft-ért is vállalnak társasházkezelést, Budapesten átlagosan 1500-2000 Ft között mozog albetétenként ez a díj. Ezért az összegért cserébe a társasházkezelő több száz millió, egyes esetekben épületenként milliárd Ft-ért vállal felelősséget, illetve ennek a vagyonnak, illetve a közös területekre eső részeknek az állagát megóvja. Ugye milyen nagy biznisz? Mi a jó ár? Alapvetően négy dolog határozza meg a társasházkezelés díját. Az egyik, hogy helyileg hol van az ingatlan: vidéken általában szerényebb áron vállalják a házakat, mint a nagyvárosokban, kiváltképp Budapesten. A másik az az ingatlan állapota: egy régebbi, előreláthatóan több felújítást igénylő házért bizony többet kell, érdemes fizetni a társasházkezelőnek, elsősorban annak érdekében, hogy a lakások értéke a későbbi felújításoknak köszönhetően növekedjen. A harmadik szempont az a ház aktuális megtakarítása: ha egy olyan társasházra keresünk kezelőt, amelyiknek a tulajdonosai semennyit nem tettek félre az elmúlt évek alatt, akkor bizony a társasházkezelő első, és nem éppen legkellemesebb feladata általában a közös költség emelése, melyből javarészt felújítási alapot kell képezni a jövőbeni kiadások finanszírozására.