Térkép Derecske Hajdú-Bihar megye Megtekintés térképen Telefonszám Telefonszám megjelenítése Hirdető
Ady Endre 1909 decemberében (1910-es évszámmal) megjelent verskötetének hasonmás kiadása. A "nagy" vagy "igazi" Ady-kötetek sorában negyedikként (két korai kötetével együtt hatodikként) látott napvilágot a Nyugat kiadásában. Ady érett, kiteljesedett korszakának fontos része, ebben jelennek meg új tematikai csoprtot alkotva a "kuruc versek".
Szeretném, ha szeretnének Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié. Ady szeretném ha szeretnének. A művészlét és a vátesz-sors Adynál együtt jár a meg nem értettséggel és az ebből következő tragikus magánnyal, elhagyatottsággal és otthontalansággal. A költő úgy érezte, el van átkozva, mivel érzékenységével messze kiemelkedett a kicsinyes, szürke, hétköznapi környezetből. A Sem utódja, sem boldog őse … nemcsak a magány verse, hanem a nagy öntudatos költő verse is: a gőg is ott van benne, hogy ő fenséges, titokzatos, egyedi és megismételhetetlen. De ott az esendőség is, mert oly magányos az ember, véges életű és kiszolgáltatott (a természetnek és önnön gőgjének, fenségtudatának is).
Ady Endre (1877-1919) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, a politikai újságírás egyik legmeghatározóbb alakja. A Nyugat vezéregyénisége, a magyar irodalom "Muszáj-Herkules"-e, mégis mágusa, a Léda-versek, az istenes versek, a háborúellenes és a politikai versek, a magyar ugar-versek sajátos szimbolizmusú művelője. Szeretném ha szeretnének ady. Érettségi, illetve irodalmi szigorlati tétel. Kortalan, maradandó, örök. Az Athenaeum Kiadó, amely ma a Líra csoport tagja, alapításának 180. évfordulójára díszkiadással emlékezik meg azokról a szerzőkről, akiknek életművét gondozta. PETŐFI SÁNDOR: Szerelem gyöngyei KARINTHY FRIGYES: Így írtok ti (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE: Szeretném, ha szeretnének MÓRICZ ZSIGMOND: Úri muri BABITS MIHÁLY: Timár Virgil fia A sorozatban megjelent: PETŐFI SÁNDOR: SZERELEM GYÖNGYEI KARINTHY FRIGYES: ÍGY ÍRTOK TI (Gyűjteményes kiadás) ADY ENDRE: SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK MÓRICZ ZSIGMOND: ÚRI MURI
Titokzatosság, eleve elrendeltetés, mágikus titok van ebben a versben. Dekadens képek jelennek meg benne, valamint impresszionista képek: fenség, észak-fok stb. Műfaja ars poetica, típusa létösszegző igényű vezérvers, témája a lírai én önazonossága, az őt költői tevékenységre sarkalló belső igények, késztetések. Hangulata ünnepélyes, himnikus, komoly, komor, kemény, kétségbeesett. A két első strófában az indulat felfelé megy: a dac és a gőg egyre nagyobbra nő, a másik két strófa viszont lefelé eső: a "de" után egyre halkul, majd végül halk sóhajjal hal el. Alapmotívumai nem képek (képek csak a második strófában vannak), hanem inkább mozdulatok: elszakadás; önmaga mint fenség szemlélése, értelmezése; a magány megvallása, önfelmutatás; a szeretetvágy kimondása. Vers a hétre – Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének - Cultura.hu. Kifejezőeszközök: az ismétlés a legfontosabb költői eszköz, amit alkalmaz Ady: az ismétlések minden nyelvi szinten megjelennek: anafora, izokolon, halmozás, alliteráció, fokozás, figura etymologica. A strófákat záró sorismétlések tekinthetők a vers legjellegzetesebb alakzatának, és ezek a legszembetűnőbbek is.