Ezeket feltétlen tudnod kell róla, ha belemész. Keményebb, mint a filmekben. Valószínűleg ha azt mondjuk valakinek szado-mazo, akkor nagy eséllyel a Szürke ötven árnylalata fog beugrani. Pedig az a könyv csak súrolta a BDSM vonalakat. A durvább dolgokat kihagyták belőle. A szado-mazochismus BDSM (Bondage and domination, sadism, submission and masochism), szavakból álló mozaikszó. A lényege, hogy az egyik fél teljességgel alárendelje magát a másiknak a nemi kapcsolat közben, még azzal sem törődve, ha ez neki fájdalmat okoz. Mert a másik félnek meg a fájdalomokozás okoz örömet…Betegnek hangzik kicsit…De mégis létező jelenségeről van szó, és van aki tényleg erre gerjed. Fájdalom=öröm? Szimpatika – Szexjátékok, amikről nem illik beszélni. A BDSM magába foglalja az összes olyan jellegű szexuális tevékenységet ami kötözéssel kapcsolatos, kiszolgáltatottsággal, korbácsolással, fojtogatással, szúrkálással, vagy épp veréssel. Az, hogy a nő vagy a férfi az alárendelt fél, az mindegy, mindkét nemnél létezik ez a jelenség. Talán a férfiaknál még mindig gyakoribb, de ez azzal lehet kapcsolatos, hogy a nőkben még mindig él tudat alatt egy alárendelt szerepkör.
Utóbbiakkal kéne kezdenie valamit szadiügyben, de csak vigyorog. Leteperi a fiút - megjegyzendő, hogy ez a Tilos az Á-ban annak idején bármelyik csajnak jobban ment, gallérnál fogva, sörösüveggel -, megvetően néz rá, a tűsarkú cipője orrát gondosan, néhány milliméterre bevezeti a fiú ánuszába, mire az nyögést mímel. Közben a nő folyamatosan mellé ver. Szerintem ezek testvérek. A helyzetet csak Marlon mentheti meg, aki előad egy kabarétréfát drug queen módra, és amikor csücsörít, gyorsan mindenki összeszorítja a lábát. Az asztalomnál közben az életről beszélgetnek: tapasztalni vagy elolvasni, ez a kérdés. Nem szeretném, ha erről álmodnék. Reggelre így is kiver a víz, pedig semmit nem láttam, ami kegyetlen, csak olyat, ami szórakoztató, legföljebb azon gondolkodhatnék el, hogy a kacsa is lehet ember, ha jól felönt a garatra. Közben alattomosan átkódoltak. Másképp vagyok Más.
Nem mindegy, hogy a partner teljes bizonyossággal tudja-e, hogy párja abbahagyja például a feneklést, ha már kellemetlenné válik, vagy kioldozza, ha a másik ezt kéri tőle. Az Archives of Sexual Behavior folyóiratban 2009-ben megjelent tanulmányból is az derül ki, hogy a BDSM szexnek hódoló párok kapcsolata szorosabbá vált az idők folyamán, mint az ilyen gyakorlatot nem folytató pároké. Elősegíti a hűséget A működő BDSM kapcsolat fenntartása jelentős érzelmi befektetést igényel a pároktól. Ezért az ilyen jól funkcionáló kapcsolatokat kevésbé hajlamosak felrúgni a párok, mint a lazább "normális" párkapcsolatokat. Korbácsolás Forrás: AFP/David Mcnew Jobb mentális egészség A múltbeli feltevések bántalmazással, nemi erőszakkal vagy mentális rendellenességekkel társították a BDSM-et. A tudomány azonban újra meg újra bizonyította, hogy ez téves feltételezés. A Journal of Sexual Medicine folyóiratban megjelent 2013-as tanulmány szerint a BDSM-et gyakorló emberek magasabb pontértékeket értek el bizonyos mentális egészséget jelző mutatók esetében, mint a kevésbé merész szexet folytatók.
Írt könyvet a tiszazugi arzénes asszonyok történetéből ( The Widowmaker, 1966), a Monarchia katonai vezérkarát felborzoló gyilkosságról ( The Devil's Lieutenant, 1970), első regénye azonban az 1956-os forradalom alatt játszódik, s az elbeszélés nagyon szépen dolgozza össze a rendőrségi nyomozás történetét a forradalom eseményeivel. A regény maga – ha lenne magyar fordítása – része lehetne az 1956-diskurzusnak (1982-ben egy olasz tévéfilm is készült belőle Klaus-Maria Brandauer főszereplésével). Kár, hogy a szerzőt itthon egyáltalán nem ismerjük. Kondor Vilmos Gordon Zsigmond-sorozata (2008–) Kondornak elévülhetetlen szerepe van abban, hogy az utóbbi egy évtizedben megindultak itthon a krimi körüli mozgások – értve ezalatt azt, hogy évről évre számosabb, a műfajba tartozó szöveg jelenik meg magyar szerzők tollából, és azt is, hogy megélénkült a krimi körüli kritikai diskurzus. Azt eltelt idő tendenciái azt is jelzik, hogy milyen utakat választva intézményesül(t) újra a műfaj. A Kondor-szövegek fontosságát abban látom, hogy utólagos módon (és éppen ezért reflexíven) meghonosítottak egy műfajt, a hard-boiled típusú krimit, és a ciklusba tartozó minden regény valamilyen sajátos műfaji ötvözetet hoz létre.
Régóta vita tárgya mind a szűken értett irodalmi szakmában, mind pedig a kiadók között, hogy nincs átjárás az elefántcsonttoronyban születő magasirodalom és a wc-papírra nyomott romantikus regény között. Nincs jól megcsinált besztszeller, főképp alig van jó krimi a magyar irodalomban, és általában nincs műfaji igényeket kielégítő profi mű, amely nyíltan és vállaltan szórakoztatni óhajt, nem pedig a panteon örök fényében tündökölni. Pedig, amint azt a Budapest noir fogyása mutatja, igény nagyon is volna rá. A szerző nem tagadja, hogy sikeres könyvet akart írni, ugyanakkor távol tartja magától azokat a rosszindulatú vélekedéseket, melyek szerint elsősorban vagy kizárólag anyagi motivációi lettek volna. Sikeres könyvet akart írni, de itt a siker elsősorban az olvasói elvárások kielégítéseként értendő. Kondor Vilmos szerény ember, de nem leplezi az afelett érzett örömét, hogy az összevont szemöldökű hazai kritikusok melegen fogadták a könyvet. A legjobban persze annak örül, hogy az első kötetet, a Budapest noirt újra kellett nyomni, mert elfogyott.
Kondor Vilmos neve egybeforrt a magyar krimiírással, az utóbbi években megjelent regényei a magyar krimi remekei közé tartoznak. Hírnevét a Bűnös-Budapest ciklussal alapozta meg. A történelmi krimisorozat öt regényt ölel fel, melyet az író még egy novelláskötettel is megtoldott. A széria befejeztével Kondor új műfajban tette próbára írói tehetségét, így látott napvilágot a Szent Korona-trilógia első darabja, A másik szárnysegéd. Kiváló kalandregény született Kondor Vilmos tollából: A másik szárnysegéd egy izgalmas, magával ragadó történet, mely egyszerre kalauzol a régi Budapestre, és nyújt alapos betekintést Magyarország sötét történelmi időszakába. A regény főhőse Wertheimer Miklós, Magyarország miniszterelnökének szárnysegédje, aki különös megbízatást kap: ki kell menekítenie az országból a Szent Koronát, hogy Szálasiék ne tudják azt felhasználni hatalmuk törvényesítésére, valamint egy geológust, akire a nyilasok régóta vadásznak. A cselekmény már a történet elején magas fordulatszámon pörög, az olvasó csak kapkodja a fejét az események sűrűjében.
Az Amazon weboldalán már megtekinthető a Budapest Noir adatlapja. Budapest noir Budapest, 1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel. Kondor Vilmossal készült interjúnk itt olvasható.
Elsősorban a Pesti Naplóban jelentek meg azok a novellák, amelyek főhőse egy rablóból lett detektív, Tuzár Mihály. A nyomozó alakjának létrehozása, illetve a nyomozás folyamatának színrevitele összefüggésben van a műfaj intézményesülésével: az elbeszélések egyértelműen a Conan Doyle-féle szövegek tradíciójába helyezik önmagukat, s ez, vagyis az irodalmi előd kiválasztása és az ahhoz való viszony szövegekben történő problematizálása is jelzi a műfaj magyar meggyökeresedését. Tuzár teljesen hétköznapi ügyekben nyomoz, a novellák és a kisregények összessége pedig a budapesti századforduló társadalmi panorámáját is nyújtja (a szövegek többféle módon is erősen rezonálnak az aktualitásokra). A leghosszabb, regény terjedelmű szöveg a Homosexuális szerelem ma is figyelemre méltó: az, amit a regény erről a kérdésről mond – tudva azt is, hogy a homoszexualitás mai magyar megítélése mennyire ellentmondásos –, kivételesen progresszívnek tűnik. L. L. Rogger Gomar-regényei (1934–1937) Ezzel a névvel először a Katherine's Bookstore című blogot üzemeltető, a populáris irodalom kiváló ismerőjeként feltűnt szerző egy bejegyzésében találkoztam.
világháború, Budapest pedig egyre komorabb és veszélyesebb várossá... 351 pont Szállítás: 2-5 munkanap Értetek teszem "Sokszor gondolok arra, hogy abba kéne hagyni, mert értetek nem érdemes gürizni!
A műfaj adaptálása jelen esetben azonban nem mechanikus másolás: a ballonkabátos nyomozás, fénytelen utcák rejtélyes cipőkopogása, felparázsló cigaretta és esőpermetezte éjszakai krimi-jelleg mellett a műfaj két fő sajátossága: a nagyvárosi környezet és a két világháború közötti időszak szelleme, melyek a mű tulajdonképpeni láthatatlan főszereplői is egyben, és itt a titkot őrző Budapest nem csupán díszlet, de a textus problémahálózatának belső gócpontja is. Ezzel az aspektussal kiegészülve, a Budapest noir egy sajátosan magyar kriminek nevezhető. A szerző kérdésünkre elmondta, hogy a műfajválasztást személyes preferenciák is elősegítették; a horrort például nemigen ismeri, a lélektani elemeket pedig sem könyvben, sem filmen nem kedveli. "A korszak egyébként nem implikálta a krimit, de nagyban segített. Olvastam több kiválóan megírt történelmi regényt mindenféle gyilkosság és nyomozó nélkül, viszont ha választanom kell, hogy mit tegyek az éjjeliszekrényemre, amikor végzek a Pesti Futár aktuális évfolyamával, akkor az nem Robert Graves lesz, hanem Robert Edric.