Az akkori Fogaskerék című újság így írt erről: Újságcikk Néhány transzformátor az elmúlt 50 évből 2010. április 29. Mozgóképregény - A Korbuly család XX. százada DUNA TV - 2010. május 1., szombat, 15:10 Április 28-án a Csepeli Munkásotthonban bemutatták a csepeli közönségnek a Mozgóképregény - A Korbuly család XX. százada című filmet. Akik lemaradtak a vetítésről, bepótolhatják most szombaton, ugyanis a Duna TV 15:10-kor sugározza. Péterffy András rendező nagyon jó dokumentumfilmet készített a korabeli felvételek felhasználásával. Betekinthetünk a Korbuly család életébe és a Weiss Manfréd Művek egy jelentős korszakába. 2010. március 10. Eladó gépek a Csepel Művek területén Raktárban porosodó gépek keresik új gazdájukat A Csepel Művek területén található egyik raktárba bezsúfolt gépektől válna meg tulajdonosa. Vannak szerszámgépek, célgépek, hegesztő berendezések, daru alkatrészek és egyéb bontott egységek. Három városmajornyi park Csepelen - Helló Magyar. Nem mai darabok, de akit érdekel az oldal alján található e-mail címen jeletkezzen.
A kormánypárti politikus emlékeztetett arra, hogy a 2010 utáni kerületi, fővárosi és kormányzati összefogás eredményei között szerepel Csepel teljeskörű csatornázása, a kerékpárutak és a Kis-Duna partjának fejlesztése, valamint a birkózócsarnok megépítése is. Ha a választások után marad a jelenlegi kormány, a projekt továbblendül majd – tette hozzá. Németh Szilárd elmondta, Észak-Csepel 1945 után ipari és termelőterület volt, a közösség nem használta, a szocializmus ideje alatt kertészet jött létre, majd a rendszerváltáskor "szétloptak, széthordtak" mindent a területen. Csepel ipari park indiainfoline. A terület egy "bukott" spanyol cég a tulajdonában van, "amit az elvtársak néhány évvel ezelőtt kijátszottak a csepeli vagyonkörből, és azóta is rendezetlen a helyzete". Közölte, bízik benne, hogy rendeződnek a tulajdoni viszonyok és a terület újból visszakerül állami tulajdonba. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest fejlesztéséért is felelős államtitkára közölte: a csepeli közpark kialakításával az elmúlt ötven év legnagyobb zöldfejlesztését valósítják majd meg a fővárosban.
A jelenleg rendezetlen állapotú, özönfajokkal spontán települt ipari terület Budapest legújabb városi közparkjává válik. A kormányzati beruházásban megvalósuló rekreációs közpark egyrészt a városlakók számára biztosítja az aktív pihenés és egyszerű kikapcsolódás sokrétű lehetőségét, másrészt javítja a városi mikroklímát és bővíti az ökológiai sokszínűséget. Kapcsolat - FAMO. Tudjon meg minden fontos részletet Budapest legújabb gigaparkjának előkészületeiről, tervezéséről, funkcióiról, költségeiről és ütemezéséről. Ha nem akar lemaradni a projekt vezetőinek előadásairól és a szakértők beszélgetéséről, akkor kövesse élőben a konferenciát facebook oldalunkon, l egyen bárhol a világon február 3-án, csatlakozzon online a konferenciához!
Az észak-csepeli közpark átfogó koncepcióterve elkészült: a ma még elhanyagolt és lepusztult területre több mint három Városmajornyi nagyságú új, zöld parkot terveznek – mondta. Valódi zöld szigetet szeretnének létrehozni – hangsúlyozta az államtitkár, aki közölte azt is, hogy csütörtökön indul egy fővárosi lakossági véleményfelmérés, 2023-ra készülhetnek el a kiviteli tervek és 2025-re épülhet meg a park. Fürjes Balázs kiemelte, a családbarát multifunkcionális pihenőparkparkkal egy valódi természetközeli helyet szeretnének megvalósítani. A park a tervek szerint jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik majd, így bekötik Budapest vérkeringésébe. EGY VALÓDI ZÖLDSZIGETET: BUDAPEST LEGÚJABB KÖZPARKJÁT ÉPÍTENÉNK MEG ÉSZAK-CSEPELEN! Újabb mérföldkőhöz érkeztünk:… Közzétette: Fürjes Balázs – 2022. Csepel ipari park utca. február 3., csütörtök Megőrzik a folyóparton burjánzó, értékes és őshonos galériaerdőt. Több mint ezer új fát ültetnek majd, közösségi kert, kisméretű üvegház, őshonos magyar háziállatokat bemutató parkrész, látogatóközpont, játszóterek létrehozását is tervezik.
Meghalt Földi Imre, a magyar súlyemelés első olimpiai bajnoka, aki május 8-án lett volna 79 éves. A nemzet sportolója sportágában páratlan módon öt olimpián képviselte Magyarországot. Földi Imre síremléke – Köztérkép. Földi Imre a hűség és a kitartás példaképének is nevezhető, hiszen miután 17 évesen szülővárosából, Kecskemétről Tatabányára került, és a Bányász súlyemelője lett 1955-ben, mindvégig kitartott klubja mellett versenyzőként, edzőként egyaránt. Emellett egy pillanatra sem adta fel álmait, és első olimpiájának, az 1960-as rómainak a hatodik helye, majd az 1964-es tokiói és az 1968-as mexikóvárosi játékok ezüstjei után a csúcsra ért: 1972-ben, Münchenben az olimpiai dobogó tetejére állhatott az 56 kilogrammosok mezőnyében, ráadásul világrekorddal – a magyar súlyemelősport első olimpiai bajnoki címét kiérdemelve. Földi Imre Forrás: MTI/Földi Imre Sportemberi nagyságát mi sem minősíti jobban, mint hogy – bár már 38 éves volt – még elindult az 1976-os montreali olimpián is, ahol hatodikként végzett. Bajnoki címe mellett az öt részvétel önmagában is az egyetemes súlyemelés legnagyobbjai közé emelte a legkönnyebbek, kezdetben a pehelysúlyúak, majd a légsúlyúak között versenyző Földit, s jó néhány elismerés, seregnyi díj és kitüntetés minősíti sportolói, de edzői munkásságát is, mely utóbbinak része lánya, Földi Csilla 16 Európa-bajnoki aranyérme és ugyanennyi országos bajnoki titulusa.
Földi Imre lett az új tag a Nemzet Sportolói között. Az egykori súlyemelő Puskás Ferenc megüresedett helyét foglalta el, ő viszont Grosics Gyulára szavazott volna. Földi Imre is tagja lett a tizenkét tagú társaságnak Puskás Ferenc novemberi halálával megüresedett egy hely a Nemzet Sportolói között A további tizenegy tag – Elbert Gábor sportszakállamtitkárral együtt – hét név közül választhatott, és végül Földi Imre súlyemelő nevét terjesztették fel a kormány elé. Földi Imre - frwiki.wiki. A Sporttörvény értelmében a Nemzet Sportolója címet csak olyan személy kaphatja meg, aki 60 évesnél idősebb, és pályafutása befejezése után is kimagasló szerepet kell betöltenie hazája sportéletében. A címet 2004-ben alapították és Földi Imre mellett a következők alkotják: Albert Flórián labdarúgó, Balczó András öttusázó, Bíróné Keleti Ágnes tornász, Gyarmati Dezső vízilabdázó, Hammerl László sportlövő, Kulcsár Győző párbajtőrőző, Polyák Imre birkózó, Portisch Lajos sakkozó, Székely Éva úszó, Weltner Györgyné Ivánkay Mária fogyatékos asztaliteniszező, Zsivótzky Gyula kalapácsvető.
– emlékezett nem is olyan régen. "Mindig hatvanhárom kilóról kellett lefogynom, s ehhez kapcsolódik az egyik legkellemetlenebb élményem is. A kubai világbajnokságon a megerőltető fogyasztás miatt elkapott a görcs, valósággal fetrengtem a földön, és az első gyakorlatom után fel kellett adnom a versenyt. Aztán például hatvannégyben Tokióban a szovjet Vahonyin az utolsó kísérletével előzött meg, teljesen szabálytalan gyakorlattal. Vagy ott van Mexikó, ahol 367 és fél kilós világcsúccsal fejeztem be a versenyt, de utánam az iráni Nassziri beállította a rekordot, és alacsonyabb testsúlyával nyert. Földi Imre lett a tizenkettedik - NSO. " Ezek a rossz emlékek, holott most inkább örvendeni kell, amit elsősorban 1972-ben, a müncheni ötkarikás játékokon tehetett meg aranyéremmel a nyakában Földi Imre. Gondolják el, megannyi csalódást okozó ezüstérem után, 34 esztendősen váltak valóra az álmai! 377. 5 kilót teljesített, és az öltöző kijáratából figyelte a szovjet Csetyin és az iráni Nassziri hátralévő lökésgyakorlatait. Hiába erőlködtek a riválisok, a kis magyart ezúttal nem tudták befogni.
Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526X Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537 Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723 A sport krónikája – 1992. Officia Nova Kiadó – ISBN 963-7836-92-6 Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink (166-an szerte a világban) – St. plusz kft., 1998 – (ISBN szám nélkül) A magyar sport 40 éve – OTSH és a Sportpropaganda Vállalat – ISBN 963 7543 1 04 Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001.
Ismerve eredményességét, küzdeni akarását a versenyek előtt mindenütt az esélyeseknek járó hatalmas ünneplésben részesítették. Állandóan fogyasztania kellett, ezért több alkalommal testsúlyával került a dobogón hátrább. Öt olimpiai részvételével is világcsúcstartó, minden alkalommal pontszerző helyen végzett. Súlyemelésben, légsúlyban, Olaszországban a XVII., az 1960. évi nyári olimpiai játékokon 6. helyezésével pontszerző. Japánban a XVIII., az 1964. évi nyári olimpiai játékok ezüstérmes. Mexikóban a XIX., nagy magasságú, az 1968. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmes lett. Német Szövetségi Köztársaságban a XX., az 1972. évi nyári olimpiai játékokon világcsúccsal nyert olimpiai bajnoki címet. Kanadában, Montreálban, az 1976. évi nyári olimpiai játékokon 5. pontszerző helyen végzett. Az aktív sportolást 1977-ben fejezte be, egy sérülés miatt. 2017. május 4-én temették el Tatabányán a Síkvölgy úti temetőben római katolikus szertartás szerint. A temetésén megjelent többek között Schmitt Pál, Kulcsár Krisztián, Balczó András.