The surge ps4 teszt The surge 2 teszt The Surge 2 teszt – Sci-fi Dark Souls - ismertető/teszt - PlayDome online játékmagazin TESZT: The Surge Viszont lépten-nyomon olyan hibák ütik fel a fejüket, amik szinte teljesen tönkreteszik az élményt. Kezdjük például azzal, hogy nem ártott volna egy kevéske távolsági fegyver. Persze, tök jó dolog, hogy drón kísérője lehet a játékosnak, de a Soulsoknál és a Lords esetében is ott volt a választás lehetősége a mágiahasználattal, varázslással, ami picit feldobja az örökös vagdalkozást. Ráadásul, bár a Dark Soulst szokták gúnyosan gurulós játéknak nevezni, valójában pont a Surge az, amiben nem lehet egy jóízűt harcolni, mert egy-két csapás után mindenképpen szükséges a vetődés, ha nem akarod a darálóban végezni. Emellé kicsit monoton a látvány, egysíkúvá válnak az ellenfelek, sokszor nagyon sötétek az épületbelsők, amiket a testlámpa fénye alig világít meg, és akkor még nem szóltam a ritkább bugokról, grafikai anomáliákról. De a legfontosabb, hogy a kihívás- jutalmazás vonalon teljesen más módon teljesít a Deck13 produkciója, mint ahogy azt a FromSoftware sikerre vitte az elmúlt esztendők alatt.
EXO SOULS A gyors felvezetést egyből követi a mélyvíz, az indulást követően páncélzattal és fegyverrel sincs ellátva a megpróbáltatások után éledező karakter. A jelenleg ismert civilizációnak a globális felmelegedés vetett véget. Az emberiség felemésztette a Föld erőforrásait, a szélsőséges időjárás és a megáradt tengerek pedig városokat, országokat pusztítottak el. A békés demokráciát nagyvállalati kapitalizmus váltotta fel, cégek uralkodnak a világon, büszkén díszelegve a megmentők képében, de kihasználva mindent és mindenkit maguk körül. A The Surge három kultikus alapanyagból táplálkozik. A fejlesztők munkáját egy régi Amiga-játék, a Rise of the Robots ihlette, míg a játék stílusa a legendásan nehéz Dark Souls hagyatékát követi, vegyítve egy nem kevés Edge of Tomorrow-hangulattal. Harcba indulunk és elpatkolunk, majd újra nekivágunk, és egy kicsivel arrébb megint meghalunk - a játékban a leggyengébb ellenfél is meg tud ölni egyetlen ütéssel, jó időben, jól eltalálva minket. És mire visszatérünk, újra és újra ott lesz, várva, hogy ismét lesújtson ránk.
És tényleg hiába minden pozitívum, hiába a jól felépített pályák (nem olyan zseniálisak, mint a Fromnál, itt tulajdonképpen csak ráhelyezték a területeket egy nagy hálózati csomóra, aztán nyitogasd a lezárt ajtókat), amik hét nagy helyszínt tesznek elérhetővé, a teljes egész egyszerűen nem késztet a játékra, hanem elveszi tőle a kedved. Nem jutalmaz, csak büntet, a katarzisra nem hagy időt, mert ha éppen örülnél a sikernek, a nyakadba veti magát valami, és egyből meghalsz (igen, van instant halál is). MAJDNEM SIKER A látvány egyébként teljesen rendben van, a hangulat is működne a harcrendszerrel együtt, de némi csiszolgatás nem a tökéletesítgetésre kellett volna, hanem ahhoz, hogy az ember kiélvezze mindazt, amit a Surge világa nyújt. Így csak őrült rohanás az egész, aminek során minél kevesebb harc társaságában próbálsz eljutni a végcélig, és ez minden téren ellentmond annak, amit a szórakoztatás ezen formájától elvárnánk. Remélem, idővel javítják a hibáit, talán akkor majd ismét nekiállok az elsőre 20-25 órás sztorinak, ami amúgy tényleg tele volna jó ötletekkel.
Szegedi Kis István (Szeged, 1505 – Ráckeve, 1572. máj. 2. ): Zwingli irányát képviselő reformátor, költő. A bécsi, a krakkói és a wittenbergi egy. -en tanult, ez utóbbin doktorátust szerzett 1543-ban. 1544-ben hazatért és menekülve az őt üldöző Fráter György elől, főleg török hódoltsági területen működött mint rektor és prédikátor (Csanádon, Gyulán, Cegléden, Temesváron, Mezőtúron). 1552-ben Tolnán Sztárai Mihály lelkésszé szentelte. 1554-től laskói pap és még ugyanabban az évben az új baranyai egyházkerület szuperintendense. 1558-tól kálmáncsai prédikátor. Szegedi kis istván református gimnázium. 1561 – 1563 közt Pécsett és Szolnokon török fogságban volt. Mező Ferenc kereskedő azzal a feltétellel váltotta ki, hogy Ráckevén lesz lelkész (1564). Itt működött haláláig és innen látta el szuperintendensi hivatalát is. Főleg mint egyházszervező nevezetes. Teológiai munkái Genfben és Bázelben jelentek meg. – F. m. Assertio vera de Trinitate… (Genevae, 1573); Speculum Romanorum pontificum… (Genevae, 1584); Theologiae sincerae Loci Communes… (Basiliae, 1588); Confessio verae fidei… (Basiliae, 1588).
theologiai doktor, reformátor, szül. 1505. Szegeden; tanult szülővárosában, majd Lippán és Gyulán; egy ideig tanító volt; 1535-től Bécsben, 1537. tavaszától pedig Krakóban tanult, hol végül segédtanárként is működött. 1540. tért vissza hazájába, honnét, ma már ismeretlen helyen és foglalkozásban töltött körülbelül három év mulva Wittenbergbe ment, s ott 1543. márcz. 22. iratkozott be az egyetemre. Onnét theologiai doktori oklevéllel tért vissza hazájába, s előbb Csanádon, majd miután innét elüzetett, 1545. Gyulán lett iskola igazgató. 1546. Czeglédre hívták lelkésznek, hol harmadfél évig működött templomban és iskolában. Ezután egy ideig állás nélkül volt, míg 1549. Temesvárra ment tanárnak. Mint ilyen valószínűleg részt vett a Toronyon 1549. és 1550. Szegedi Kiss István | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József | Kézikönyvtár. tartott zsinatokon. 1551. elüldöztetvén Temesvárról, Mezőtúron, 1552. pedig Békésen kapott lelkészi és tanári hivatalt, hol hitéért fogságot is szenvedett; 1552 végén Tolnára vonult az ottani jeles iskola igazgatójának, 1554 elején pedig laskói pap és még ezen évben baranyai superintendens lett.
– Irod. Földváry László: Sz. K. I. élete… (Bp., 1904); Szilády Áron: Sz. (Régi Magy. Költők Tára VI., Bp., 1896. )