Az elmúlt években hozzávetőlegesen 5 milliárd euró volt a pozitív egyenlege Magyarországnak az EU-val szemben, ez idén egyelőre hiányzik (és ebbe az országnak járó Újjáépítési pénzek nincsenek is még beleszámolva). Ezt pedig a forint árfolyama is jól tükrözte, hiszen a háború előtti árfolyamhoz képest április végén a forint 6%-kal, míg a lengyel zlotyi csak 3%-kal, a cseh korona pedig 1%-kal volt gyengébb. Ha a jogállamisági ügy nem árnyékolta volna be a kereskedést, akkor valószínűleg mi is 370 körüli, nem pedig 380-as euró árfolyamot láttunk volna április vége felé. Tehát a háború hatása 10 forintos leértékelődés az euróval szemben – ennyi és nem több –, további 10 forintos leértékelődés pedig az EU-val való vitához köthető. Azonban a forint vesszőfutása április vége után tovább folytatódott, miközben mind a korona, mind a zloty stabilizálódni tudott és ma éppen ott van az árfolyamuk az euróval szemben, mint két hónappal ezelőtt volt. Lengyel zlotyi forint hongrois. Számokba öntve az a következőképpen néz ki: további 20 forinttal lett drágább az euró, és június végén 400 körül van, ami 5%-os további leértékelődést jelent, miközben egy euróért ma is ugyanúgy 4, 7 zlotyit és 24, 7 koronát kell adni.
Ekkor kezdődött a forint és zlotyi teljesítménye közötti divergencia. Magyarország még mindig nem jutott hozzá a koronavírus járvány miatt létrehozott helyreállítási alaphoz. Ezek a források a globális gazdasági problémák miatt meglehetősen hiányoznak a tőkemérlegből. Önmagában az euróban érkező támogatások átváltásával erősödni tudna a forint, ami mérsékelné az inflációt is. Lengyel Zlotyi Forint: 1 Lengyel Zlotyi Hány Forint. Mindemellett az EU-s hitelkeret kihasználása is szóba került. A megemelkedett kamatok miatt az olcsó Uniós kölcsön segítséget tudna nyújtani az államháztartásnak, mivel annak költsége jelentősen alacsonyabb lehet, mint a magyar szuverén adósságé. A hitel felvételére 2023 szeptemberéig van lehetőség, tehát van még idő annak eldöntésére, hogy kíván-e Magyarország élni a lehetőséggel. Navracsics Tibor területfejlesztési és EU-s források lehívásáért felelős miniszer azt nyilatkozta, hogy "minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a helyreállítási alap megérkezzen". Navracsics szerint erre 2022 második felében sor fog kerülni.
Ehhez azonban szükséges lehet az is, hogy a bevezetett szankciók is megszűnjenek, vagy legalább érdemben csökkenjenek. Emiatt nem látható előre az, hogy a forint meddig gyengül tovább, egyáltalán folytatódni fog-e ez az őrült vesszőfutás az elkövetkező napokban, hetekben. Az biztos, hogy már a múlt héten is komoly haszonra tehetett szert az, aki hétfőn eurót vett. Forint leértékelődés: Rubel után a forint a leggyengébb deviza?. Ez a nyereség pedig jelen állapot szerint még tovább emelkedik: 8 százalékkal ér többet annak az embernek a befektetése, aki az elmúlt hetet az euró vásárlásával kezdte.
Melyek a tényezők, amelyek a forint leértékelődéséért felelősek az elmúlt két hónapban? Szerintem két csoportba lehet sorolni őket, úgymint a magyar gazdaság sérülékenysége; a magyar gazdaságpolitika minősége. Nézzük egyenként: először vegyük a sérülékenységet. Hölgyeim és uraim! Bemutatjuk a 400 forintos eurót. Nincs új a nap alatt: itt bizony egy több évtizedes örökségről van szó, melyet sajnos nem sikerült ledolgozni az elmúlt években sem, és amelynek kapcsán alapvetően a magas államadósságról van szó. 2021 végén Magyarország államadóssága a GDP arányában 78, 2% volt, Lengyelországé 53, 8%, Csehországé 41, 9%. Sajnos a mi államadósságmutatónk a fejlettségi szintünkhöz és a megfizetendő kamatfelárhoz képest kiemelkedően magas – ráadásul a mutatónk 2021-ben nem jobb, mint 2009-ben, vagy akár 1990-ben volt. A sérülékenységünkhöz ráadásul hozzáadódik a magas energiafüggőségünk – elsősorban az orosz importtól. Ebben sem történt javulás az elmúlt évtizedekben. A magyar energiafüggőségi ráta (az import aránya a teljes felhasználáson belül) 70% körüli, szemben a cseh és lengyel 40% körüli mutatókkal.
1 Lengyel złoty = 85. 86 Magyar forint +0. 582549 (+0. 68%) árfolyamváltozás tegnap óta Az Lengyel złoty és Magyar forint átváltási árfolyam minden forrásból származó átlagértékkel rendelkezik. Az Lengyel złoty árfolyam változása Magyar forint értékre történik naponta egyszer. Információ a pénzváltásról nyílt forrásból. 1 Lengyel złoty megegyezik 85. 86 Magyar forint értékkel. 1 Lengyel złoty növekedett 0. 582549 Magyar forint értékkel. 1 Lengyel złoty -hoz most meg kell adnia 85. 86 Magyar forint -ot. Változás Alakítani Árfolyam Lengyel złoty Nak nek Magyar forint Egy héttel ezelőtt Lengyel złoty vásárolható 85. 76 Magyar forint számára. Három évvel ezelőtt a Lengyel złoty vásárolható 76. 22 Magyar forint számára. Öt évvel ezelőtt a Lengyel złoty cserélhető 72. 42 Magyar forint értékre. Itt látható az árfolyam diagramja a különböző időpontokra. 0. 19% havonta - a Lengyel złoty árfolyam változása. Az év folyamán a Lengyel złoty értékről Magyar forint árfolyamra változott 9. 68%. Óra Nap Hét Hónap 3 hónap Év 10 év Árfolyam Lengyel złoty (PLN) Nak nek Magyar forint (HUF) Élő Forex devizapiac Valutaváltó Lengyel złoty Magyar forint Lengyel złoty (PLN) Nak nek Magyar forint (HUF) 1 Lengyel złoty 85.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. márc 19. 16:28 A csernobili atom-erőmű felrobbant 4-es blokkja/ Fotó: Getty Images CAMBRIDGE — Megdöbbentő felfedezésre jutott egy brit történész: Kate Brown szerint a csernobili katasztrófa még ma is gyilkos hatással van az emberiségre. Brown új könyvében arról ír, hogy az 1986-os csernobili robbanás felel a rák- és az autoimmun-betegségekben szenvedők egyre növekvő számáért a világon. Brown állítja, hogy a sugárzás hatásait tudatosan próbálták leplezni az ENSZ, a Nemzetközi Vöröskereszt és az Egészségügyi Világszervezet felelősei. Csernobili katasztrófa halottak serege. Olyannyira, hogy több százezer ember halálának valós okát próbálták meg eltüntetni az író szerint. A robbanást követő időszakban a tudósok jelentősen alábecsülhették a halottak számát, amikor mindösszesen kétszáz ember halálát tulajdonították a csernobili történéseknek. A csernobili erőmű körül a mai napig mérik a sugárzást, elhallgatták az adatokat? / Fotó: Getty Images – A nemzetközi tudósok eltitkolták a gyermekek rákmegbetegedésének bizonyítékát – állítja a csernobili katasztrófa kapcsán több könyvet jegyző írónő, aki úgy véli, hogy a robbanás miatt csak Ukrajnában százötvenezer ember veszthette életét az elmúlt 32 év során.
A szerző biztos abban, hogy a sugárzás következtében az ukrajnai marha-, sertés- és bárányállomány is radioaktív lett, amely halálos következményekkel járhat a fogyasztókra nézve. Továbbá kifejtette, hogy a szél miatt a sugárzás akár Svédországig is elterjedhetett. A Sun megkereste az érintett szervezeteket, de egyelőre nem reagáltak a vádakra. Brown sok kutatóval ellentétben nem az életmódot vagy a genetikai hajlamot teszi felelőssé a rákos megbetegedésekért, hanem kizárólag a csernobili atomerőmű-balesetet, és azt, hogy a kormányok nem akartak felelősséget vállalni a történtekért, vagy kivizsgálni más sugárzással járó katasztrófákat. Egy tábla jelzi a sugárveszélyt a reaktor mellett / Fotó: Getty Images Azt a kevés tudóst, aki nem akarta elfedni a katasztrófák okait, Brown szerint elhallgattatták. Hányan haltak meg Csernobil miatt? | Házipatika. – Az eddigi halálesetek számának minimalizálása és a csernobili katasztrófa folyamatos egészségügyi következményei biztosítják a nukleáris hatalmak számára, hogy fedezve legyenek a bírósági eljárásokkal és a 90-es évek kényelmetlen nyomozásaival szemben –fogalmazott az írónő.
Három napig tartott az így keletkező tűz; hatalmas mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott ki az atmoszférába. Mindez egész Európában éreztette hatását. Sokkoló felfedezés: még ma is gyilkol Csernobil? - Blikk. Ennél azonban jóval súlyosabb következményekkel járt volna a katasztrófa, ha nem áldozza fel az életét a három bátor búvár. Történetüket kevesen ismerik. Laza Bálint az Indexen róluk emlékezett meg. hirdetés Tűzoltók, katonák százait vezényelték a katasztrófa helyszínére, a halálba hogy a mentésben részt vegyenek "Tíz nappal az első robbanás után egy másik, az előzőnél is komolyabb fenyegetés is megjelent a csernobili atomerőműnél: egy vészhelyzetekben használt medence a robbanás szélén állt, ezt használták a lángok ellen a tűzoltók. A nukleáris reakció moderátora ebben a típusban még grafit volt, nem pedig víz, mint a mai reaktorokban; ezért tudott égni, ezért kellett oltani.
Nagyjából 2600 négyzetkilométernyi területen terül el a csernobili veszélyzóna, itt szinte alig élnek emberek, a vadvilág viszont, mint ahogyan az a Food Webs tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból is kiderül, virágzik. A Georgiai Egyetem kutatói a környék dögevőit vizsgálják, méghozzá fotós csapdákkal: pontytetemekkel csalogatják a dögevőket a folyópartokra, majd felvételeket készítenek róluk. A kameráknak sikerült 15 különböző gerincest lencsevégre kapni: 10 emlős- és 5 madárfajt. Három egérfaj, mosómedve, farkasok, amerikai nyérc és vidra is körbenézett a pontynál. A madarak közül baglyok, szajkók, szarkák és rétisasok érkeztek. Harminchárom éve történt a csernobili katasztrófa. A kutatók szerint ez azért különösen izgalmas, mert a környéken még nem láttak ilyen sok példányt ezekből az állatokból. Egy lencsevégre kapott vidra Csernobil környékén – fotó: UGA Az azonban már korábban is egyértelmű volt, hogy a csernobili zónán belül nem állt meg az élet: egy 2015-ös tanulmány számol be arról, hogy a környéken laknak bőven szarvasok, gímszarvasok, vaddisznók és farkasok is.
Külföld:: 2021. október 14. 07:16:: Nyolcvannégy éves korában elhunyt Viktor Brjuhanov, a csernobili atomerőművet az 1986-os katasztrófa idején vezető igazgató - közölte szerdán az atomerőmű sajtószolgálata. "Ma, életének nyolcvanötödik évében elhunyt Viktor Brjuhanov, a csernobili atomerőmű első igazgatója. A személyzet és a vállalat vezetése őszinte részvétét fejezi ki családtagjainak és hozzátartozóinak" - írta a Facebookon a sajtószolgálat. Halálának okát és helyet nem közölték. Csernobili katasztrófa halottak napja. Ismeretes, hogy a volt erőmű-igazgató Kijevben élt. Brjuhanov 1970-ben kezdett el dolgozni az erőműnél. Eleinte az építkezést irányította, majd ezután nem sokkal, egészen 1986 áprilisáig ő igazgatta a létesítményt. Az 1986. április 26-án bekövetkezett atomerőmű-katasztrófát követően leváltották beosztásából. Brjuhanovot és Nyikolaj Fomin főmérnököt 1988 júliusában 10 év börtönbüntetésre ítélték a biztonsági előírások be nem tartása miatt. A volt igazgatót öt év után feltételesen szabadlábra helyezték. A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában történt.
2016. 10. 25. Sokkoló felvételek következnek egyenesen Csernobil térségéből, elképesztő, hogy mit művelt a sugárzás a környezettel. Megmutatjuk a valódi mutánsokat! Mi is történt Csernobilban 30 éve? A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki után a legsúlyosabb katasztrófa. A 4-es blokk reaktorának éves karbantartása 1986. április 25-ére volt ütemezve, ám hiba csúszott a gépezetbe, nézzük, mi történt: 00:28 perckor a reaktor teljesítményszabályzó rendszerét lokálisról globálisra kapcsolták át. Az átkapcsolás során a reaktor teljesítménye váratlanul 30 MW-ra esett. Ez a csökkenés nem szerepelt a tervekben, és az oka sem volt világos. Ennek ellenére az üzemeltetők a kísérlet folytatása mellett döntöttek, és szabályozórudak kihúzásával megpróbálták növelni a teljesítményt. 01:03 - a reaktor teljesítményét sikerült megemelni és 200 MW-on stabilizálni.