A Nyugat után s részben még azzal egy időben is éri a következő nagy hatáshullám az ifjú költőt. Ez a kortárs líra legújabb eredményeivel, az avantgárddal ismerteti meg, elsősorban Kassák Lajossal és a közös mesterrel, Walt Whitmannal. A forma fegyelmét a kötetlenebb gondolatáramlás váltja fel. József Attila is keresi az új ritmusokat, az új kifejezési formákat. Világszemléletét egyre több elemmel gazdagítja, és nagy szerepet szán az egyéni képalkotásnak. Második kötetének címadó verse, a Nem én kiáltok (1924) már nem utánzat. A költő önálló hangon szól a kötet élére kiemelt expresszionista programversben. Az első sor két közhelyszerű megállapítást helyez egymás mellé, s ezzel különös hatást ér el. A költői hivatás újszerű hitvallását fogalmazza meg. A Nyugat lírai forradalmában nagy szerepe volt az egyéniség kultuszának, a költői én a tömegekből kiemelt, különleges én volt, akár a tömegek élére, akár arisztokratikus vagy menekülő magányba képzelte magát. A forradalmi avantgárd másként látta a költő szerepét, miként ezt Kassák Lajos munkássága is tanúsítja.
Feszültséget teremt az is, hogy a "nem én kiáltok" gondolatával induló vers voltaképpen végig felkiáltó-felszólító jellegű. expresszionizmus: avantgárd stílusirányzat; az intenzív belső tartalmak kifejezését tekinti elsődlegesnek; az elnevezést Hervé használta először (1901) az impresszionizmussal szembefordulás tudatos vállalóira, a belső lelki tartalmak korlátoktól mentes kiáramlását jelölte meg egyedüli teremtőművészetként; legjelentősebb képviselői a képzőművészetben: Van Gogh, Munch, az irodalomban: Brecht, G. Trakl, G. Benn, Kassák Lajos szürrealizmus: "valóság fölöttiség" (fr. ) szóból; a 20-as években Franciaországból elterjedt avantgárd művészeti és irodalmi irányzat; az álom, a látomás, képgazdagság, meglepő szóösszetételek alkalmazása, a szabad képzettársítás jellemzi, a tudat alatti én világát tárja fel; különösen a filmművészet aknázta ki lehetőségeit. Jelentős alkotói az irodalomban: Apollinaire, Breton, Eluard, Aragon; Kassák és József Attila¸ a festészetben: Salvador Dali, Miró, Klee stb.
A művészet hivatása, hogy "az idők új arcát" énekelje, kiterjesztve a programot egész Európára. A nagyvárosok felsorolása a vers zárlatában az erő élményét is növeli. Kassák ebben a költeményében a művész újszerű eszményét is megfogalmazza: a szórakoztató, a "szép" verset előállító költő vagy az egyéni látnok helyére a közösségi alkotás prófétáját állítja. József Attila Második kötete, a nem én kiáltok Szegeden jelent meg 1925 januárjában. Ebben már nagyobb számban szerepelnek kassákos expresszionista jellegű és szabad képzettársítású versek. A szabadvers a kötetlenebb formát, merészebb asszociatív képalkotás lehetőségét is jelentette a fiatal költőnek. A versekben megszólalnak a lázongásának, a testvériség hirdetésének hangjai. A kötet címadó verse (1924) költői program is. Nem én kiáltok Első és utolsó két mondata nem ellentétet, inkább összetartozást fejez ki. A versben kozmikus világszemlélet jut kifejezésre. A költő valami feltartóztathatatlan, elemi erejű változás közeledtét jelzi, ezt jeleníti meg apokaliptikus képekben.
A Magyar Művészeti Tanács alelnöke lett, és három folyóiratot is szerkesztett ( Új Idők, Kortárs, Alkotás). 1949-től más írókhoz hasonlóan őt is elhallgattatták, csak 1956-ban szólalhat meg újra. Mesteremberek A Mesteremberek (1914) Kassák első klasszikus értékű megszólalása, mintegy magába foglalja az induló költő programját. Nem vállalták a vers közlését sehol sem, végül A Tett 3. számában jelent meg 1915-ben. Hangnemét tekintve a himnikus ódával tart rokonságot. Már a szöveg első szava (Mi) jelzi, hogy itt a közösség hangját halljuk; ennek alapján közösségi drámai monológnak nevezhetjük a verset. A beszélők negatív jellemzést adnak magukról. A 3-5. sor monumentális képe holtakat láttat az egész földön. A költemény nem a "hősöket" dicséri, hanem az építkező embert. A "mesteremberek" a jövő emberei, szavaikból erő sugárzik, és a technika iránt érzett lelkesedés. Elvetik az ábrándokat. A költő hatalmas szerkezetek, építmények látomását idézi elénk. Egyre emelkedik a pátosz (anyagfelsorolás, túlzás, expresszív kifejezések), majd kozmikus hasonlattal ("mint az ég szédületes meteorjai") teljesedik ki a monumentális program, mely az új ember eljövetelét is meghirdeti.
A férfiakat érintő rákbetegségek egy része azonban jól szűrhető, és a tünetek időben való felismerésével nagyobb eséllyel gyógyíthatók is. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a rák a leggyakoribb halálok. Vannak olyan daganatos betegségek, amelyek mindkét nemet nagy arányban érintik – ilyen a bőr- vagy a tüdőrák –, ám léteznek nemspecifikus rákfajták is. A férfiakra jellemző ráktípusok közül a prosztatarák például a harmadik legelterjedtebb, így hazánkban, a Nemzeti Rákszerigeszter adatai szerint évente több mint 4500 prosztatadaganattal küzdő beteget regisztrálnak. A férfiakat érintő rákbetegségek egy része azonban jól szűrhető, és a tünetek időben való felismerésével nagyobb eséllyel gyógyíthatók is. A Budai Egészségközpont urológus szakorvosa, Dr. A daganatos betegségek tünetei. Thoman András a férfi egészséghónap alkalmából az alábbiakban összefoglalja a férfiakra veszélyes daganatok tüneteit és az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat. Vizelési nehézségek Vizelési nehézségekkel előbb-utóbb mindkét nemnek szembe kell néznie.
Csomók, duzzanatok a herékben A hererák a prosztatával ellentétben inkább a fiatal férfiakat érintő betegség, már huszonéves korban jelentkezhet. Magyarországon évente 200-250 új hererákos esetet diagnosztizálnak, de szerencsére a betegség időben felismerve jól gyógyítható. Ez a daganattípus nem okoz jellegzetes, könnyen felismerhető tüneteket korai stádiumban; első jele általában a csomó vagy csomók a herékben. Ezenkívül hererákra utalhat még a herék fájdalmassá válása, méretük megváltozása, a herezacskó duzzanata, esetleg az ágyékba sugárzó fájdalom. Ugyanilyen tünetei lehetnek jóval ártalmatlanabb vírusos vagy bakteriális fertőzéseknek is, de nagyon fontos, hogy időben orvoshoz forduljunk, hogy a daganatos betegséget kizárhassák. Az idősebb férfiakat érintheti a péniszrák, ami a hímvessző bőrén és a makkon megjelenő elváltozásokról ismerhető fel. Daganatos betegségek tünetei nőknél. A cikk a hirdetés alatt folytatódik. Emésztési zavarok és hirtelen fogyás "Bizonyos esetekben emésztési zavarok is utalhatnak daganatos betegségekre.
Az agydaganatoknak van néhány olyan sajátosságuk, ami miatt máshogy viselkednek, mint a másutt elhelyezkedők. A legfőbb: az agy a koponyában zárt üregben helyezkedik el, amit egészében jól kitölt. Ebben a térben nincs helye másnak, mint az agynak, a vérnek, az agyvíznek. Ha itt más is van vagy növekszik, az csak a fentiek rovására történhet. Nyomást gyakorol a környező szövetekre, és attól függően, hol helyezkedik el, tüneteket okoz. Ezek a tünetek jellemzőek lehetnek arra a helyre, ahol a daganat van, ezáltal néha az ideggyógyászati vizsgálat alapján nagy pontossággal megmondható, hol helyezkedik el a daganat. A daganatok leggyakoribb felosztása szerint vannak jó- és rosszindulatú daganatok, a rosszindulatú daganatokat felosztjuk elsődlegesekre és áttételesekre. Daganatos betegségek tünetei napról napra. A jóindulatú daganatok lényege az, hogy környezetüktől elhatárolódnak, azt nem szűrik be, többnyire valamilyen tokkal fedettek, nem adnak áttételeket. Emiatt, ha eltávolíthatók, akkor a beteg meggyógyul. Ez a daganatok biológiai természete, az agydaganatok esetében azonban ez ennél bonyolultabb.
Köztudott, hogy az emberi agy két féltekéből áll és mindenkinek az egyik agyfele a domináns, meghatározó, ebben összpontosul sok központi működés, például a beszéd. Vannak tehát olyan területek, amelyek viszonylag rejtettek és egy itt elhelyezkedő daganat egészen nagyra is megnőhet, anélkül, hogy lenne erre utaló tünet. Ez a típusú daganat a nagysága révén fog panaszt okozni, a koponyában növekvő nyomás okoz tüneteket. Ez nem mindig jellegzetes, gyakran fejfájás, enyhe hányinger az első jel. Ha ez tartósan fennáll, gyakori hányások jelentkeznek, ez már a folyamat súlyosságára utalhat és ilyenkor minden orvosban felmerül az agydaganat gyanúja. Daganatos betegségek általános tünetei. Ha olyan helyen növekszik a daganat, ami fontos működések központja, akkor hamarabb jelet adhat magáról, beszédzavar, bénulások, a magatartás megváltozása, látászavar, hormonzavarok utalhatnak nemcsak a daganat jelenlétére, de pontos helyére is. Ugyancsak fontos tünet lehet az epilepszia is. A növekvő daganat, akár jó-, akár rosszindulatú, ingerelheti a környező ép agyat és kóros elektromos jelet adhat, ami rohamot okozhat.
Vannak daganatok, melyek megfelelő daganatellenes gyógyszerekre jól reagálnak és akár teljesen elpusztíthatók. Másoknak gyógyszerrel jól visszaszorítható a növekedésük csökkenthető a nagyságuk, ezzel lehetővé válhat az eltávolításuk. Egyes daganatok jelei és tünetei. Egyes daganatok érzékenyek a besugárzásra és elpusztításuk olyan módon, hogy a környező agy ép marad, de az agydaganatok kezelésében a sebészi beavatkozásoké a főszerep. Megfelelő technikával az agy csaknem bármely részét elérjük, speciális eszközökkel, mikroszkóppal, néha lézer vagy ultrahang segítségével hozzáférhetünk a daganathoz, és részben vagy egészben el tudjuk távolítani. A műtét utáni szövettani vizsgálat fogja végül pontosan megmondani, milyen típusú és természetű daganattal állunk szemben, ez dönti el végső soron a beteg sorsát is. Az agydaganatok jelentős részében érhető el gyógyulás vagy tartós állapotjavulás. A rosszindulatú daganatok egy része előbb-utóbb kiújul, néha olyan területeket ér el, melyek nem távolíthatók el az élet elvesztése nélkül.