családi adókedvezmény), valamint a fent említett intézkedések közül számos hiánya (az első Orbán-kormány például még támogatta a bérlakások építését). Azt kérdeztük ezért Micheal Förstertől, hogy mit gondol arról, hogy úgy látszik, hogy a kormány szerint a gazdasági dualitás megszüntetésének célja és a mobilitás javítása egymást kizáró célok. Förster azt mondta, szerinte a két cél nem zárja ki egymást, de ő a kutatásiban soha nem azt nézi, hogy kik egy országban a cégek tulajdonosai, hanem hogy milyen szabályozás, milyen szociálpolitika segíti elő az alacsonyabban képzett és szegényebb munkavállalók boldogulását. "Nem igazán ismerek olyan döntéshozókat, akik olyan intézkedésekben gondolkodnának, amiknek az az alapja, hogy több egyenlőtlenség kéne ahhoz, hogy versenyképesebb legyen egy ország a nemzetközi piacon. Társadalmi rétegződések a mai Magyarországon - Érettségid.hu. Sokkal fontosabb, hogy a közép- és alsóközéposztály számára legyenek lehetőségek az oktatásban. Klasszikus liberális kapitalizmusban egyébként is kialakul a vállalkozói osztály, inkább a keretrendszert kell úgy alakítanunk, hogy a háztartások mobilitási lehetőségei javuljanak" – mondta.
10/10 2013. október 10. ELTE ÁJK IV. terem (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3., I. emelet) 2013. október 10. - Az ELTE Jog-és Társadalomelméleti Tanszéke a Társadalomtudományi Kar oktatóit, Örkény Antalt és Éber Márkot látja vendégül 2013. október 10-én. A Bölcseleti Teadélután sorozat következő alkalmán a magyar társadalom századforduló utáni szerkezetéről lesz szó. Az Itt a piros, hol a piros? című beszélgetést Nagy Endre egyetemi tanár vezeti. A szervezők előtanulmányként Németh László művészetterapeuta és szociális munkás vonatkozó tanulmányát ( Három gyermek esélye… in: Kósáné Kovács Magdolna és Pető Andrea (szerk. ) Mérleg. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok Magyarországon 2007-ben), illetve Kolosi Tamás és Róbert Péter közös írását ajánlják, amely a rendszerváltást követő folyamatokat mutatja be. Mai magyar társadalom szerkezete és sajátosságai. Plakát Időpont: 2013. 16:00 Helyszín: ELTE ÁJK IV. emelet)
A kérdésünkre Förster elmondta, a rendszerváltás után az egész régióban megnőtt az alacsonyabb jövedelmű szülővel rendelkező magas keresetűek aránya, tehát ez alapvetően a gazdasági struktúra átalakulásából, egyúttal a jövedelmi különbségek növekedéséből is következik. Van viszont egy olyan jelenség, amiben Franciaországgal, Németországgal és Ausztriával együtt kilógunk a többi OECD-ország közül. Van ugyanis egy olyan összefüggés, amit az ezzel a témával foglalkozó társadalomtudósok nagy Gatsby-görbének hívnak: ez alapján azokban az országokban, ahol nagyobb a jövedelmi egyenlőség, a mobilitás is magasabb, és fordítva: ahol nagyobb az egyelőtlenség, ott kisebb a mobilitás. Nem találják a középosztályt a magyar társadalom új térképén. Az említett négy ország viszont kivétel, ugyanis ezekben az egyenlőtlenség alacsony szintje nem jár együtt nagyobb mobilitással. Kérdésünkre Förster nem tudott egyértelmű magyarázatot adni, hogy ez miért van így. Azt mondta, ez még további kutatást igényel, de feltételezés szinten azt említette meg, hogy amíg ezekben az országokban az adórendszer újraoszt valamennyi jövedelmet a gazdagoktól a szegényebbekhez, a bruttó jövedelmek nagyrészt öröklődnek generációk között.
A gyakorlatban ugyanis hatalmas problémák vannak ezzel a nyugati világban és Magyarországon is. A társadalmi mobilitás és a széles középosztály megléte előfeltétele egy jól működő demokráciának: talán ezért is szentelt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) két hosszabb tanulmánykötetet is ennek a két témának az elmúlt két évben. Ezekből többek között például az az első hallásra megdöbbentőnek hangzó tény derült ki, hogy Magyarországon egy szegény családnak több mint 200 évig tart kiemelkedni a szegénységből és középosztálybelivé válni. Nemrég járt Budapesten Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője, aki mindkét kötet esetében vezette a kutatócsoportokat, majd a kötetek főszerkesztője volt, így fel tudtunk neki tenni néhány kérdést a tanulmányok legérdekesebb eredményeivel kapcsolatban. Powerpoint letöltés ingyen magyarul
Magyar Úszó Szövetség - YouTube
Wladár Sándor: Szilágyi Liliánát meg kell védeni az apjától! A Magyar Úszó Szövetség elnökét, Wladár Sándort is megdöbbentette Szilágyi Liliána vallomása. Az Európa-bajnoki ezüstérmes úszó tegnap közösségi oldalain, valamint egy korábban rögzített interjúban beszélt arról részletesen, hogy apja fizikailag, mentálisan és szexuálisan is bántalmazta éveken át.
A magyar küldöttség sportolói a legutóbbi Nyári Világjátékokon, 2019-ben összesen 69 érmet szereztek. Az úszók akkor Dubajban 4 db arany, 6 db ezüst és 2 db bronzérmet szereztek. A következő Világjátékoknak Berlin ad otthont, 2023 nyarán, ahol az úszók ismét remekelni szeretnének. Az eseményről készült fotó galéria itt tekinthető meg: GALÉRIA Fotók: Bogár Richárd A monori válogatóversennyel zárták az első félévet az úszók Május 28-án, országos, válogató úszóversenyt rendeztünk a Monori Városi Uszodában. Az ünnepélyes megnyitón Lengyel Lajos elnök úr köszöntötte a népes mezőnyt, köztük a májusi, Máltai Játékokon remekül szereplő úszókat, akik 1 db arany, 3 db ezüst, 1 db bronzérmet, 3 db 4. helyet és 1 db 6. helyezést gyűjtöttek be. Hogy kik lesznek a berlini Világjátékokon induló 5 fős csapat tagjai, az októberben derül ki. Árulta el Wiesnerné Oravecz Éva szakágvezető. Az úszók 4 arany, 6 ezüst és 2 bronzéremmel gazdagodtak a legutóbbi, 2019-es Világjátékokon. A következő Nyári Világjátékokat Berlin rendezi, 2023-ban.