Métisz férje gyomrában mellvértet és sisakot készített leányának. A főisten igen rosszul bírta felesége munkáját, és amikor a sisakot kezdte el kalapálni, Zeusz feje majdnem széthasadt a fájdalomtól. Ekkor a bölcs Héphaisztosz sietett segítségére, és kalapácsával ütést mérve Zeusz fejére, Athéné kipattant onnan teljes fegyverzetben. Zeusz fájdalmai elmúltak, és azonnal megszerette a lányát, ahogy ott állt előtte fénylő díszben. Még Héliosz is megállt a Nap szekerével, hogy megcsodálja az új istennőt. Pallasz athéné szobra. Athéné lett ezután Zeusz legkedvesebb gyermeke, olyannyira, hogy Zeusz gyakran odaadta neki pajzsát, az aigiszt. Ábrázolása, jelképei [ szerkesztés] Athénét mindig karddal és lándzsával ábrázolták, sisakban és a gorgófős mellvértben. A mellvértet, az aigisz pajzsot, Zeusz készíttette Héphaisztosszal, amire Athéné tette fel a Perszeusztól kapott Medusza fejet. Szent állata a bagoly volt. Athéné oltalma és hatalma alatt álltak a városok, amelyek közül az első volt Athén, amiért Poszeidónnal kellett megküzdenie.
[3] Az ókori hagyomány Pheidiasznak tulajdonítja az "Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült 12 méter magas kultuszszobrát is. A szobor nem maradt fenn, de kicsinyített másolatokból, pénzérmékről, gemmákról rekonstruálható. Az istennő, jobbkezében Niké-szobrot tartott, lábához támasztott pajzsán athéniek és amazonok harcát ábrázolta a szobrász, a pajzs belső oldalán az istenek és gigászok harcát véste és festette meg. Athéna sisakján mitológiai szörnyek voltak láthatók. Az istennő saruján kentaurok és lapithák harca, a szobor talapzatán Pandóra születését örökítette meg. Az olümpiai Zeusz szobor a főistent mitológiai alakokkal díszített trónszékén ülve ábrázolja. A 12 méter magas [5] szobor uralta a templom teljes magasságát. Pallasz Athéné – Magyar Katolikus Lexikon. Jobb kezében, akárcsak a partheóni Athéné, Niké-szobrot tartott, a baljában jogart. A talapzat reliefjein Aphrodité születését mintázta meg. A szobor tényleges kinézetét sokáig csak római pénzek és gemmák alapján ismerték, azonban 1954 –58-ban a szobor aranyrészeinek negatív öntőformái is előkerültek Pheidiasz műhelyéből.
A budavári Szentháromság téren álló, frissen felújított Óvárosháza épülete ma már elképzelhetetlen a sarkánál elhelyezett harcias görög istennő, Pallas Athéné városvédő szobra nélkül. Viszonylag széles körben ismert tény, hogy a jelenleg is ott őrködő szobor nem az eredeti alkotás, hanem annak 1964-ben faragott másolata, azt azonban kevesen tudják, hogy az eredeti szintén egy városházát díszít, mégpedig a Fővárosi Önkormányzat pesti központját. A hatalmas Városház utcai épület egyik, a Párizsi utcával szemközt nyíló kapubejárójának félhomályában megbújó alkotás nagy idők tanúja, sorsa legalább olyan fordulatos, mint a városé magáé. Pallasz athena szobra. Pestre költözése előtt éppen ott állt, ahol mai másolata, a régi budai városháza sarkánál, eredetileg azonban máshová készült. Történetének megismeréséhez viszont egészen Mária Terézia koráig kell visszarepülnünk az időben. Az eredeti szobor a pesti Városházán (Fotó: Bukovszki Péter/) A kút őrzője Ugyanennek az épületnek a Tárnok utcai oldalánál a XVIII. században állt egy kút, amely egy várba vezető vízvezeték ciszternáját rejtette, és amelyet a budai városi tanács még 1718-ban állíttatott fel.
Az MNB a korszerűbb bankjegyek elmúlt évben megkezdett kibocsátását 2015-ben a 20 000 forintos címlettel folytatja. A megújított 20 000 forintosok forgalomba történő bevezetése ezúttal is két lépcsőben történik- olvasható az MNB közleményében. Az új bankjegyek 2015. szeptember 25-től, a kibocsátásról szóló rendelettel összhangban először törvényes fizetőeszközzé válnak, majd - a készpénzciklus szereplőinek (pénzfeldolgozó-gépek, ATM-ek, automaták üzemeltetői, pénztárosok) jegybank által támogatott felkészülését követően - 2015. december 14-től találkozhatunk velük először a készpénzforgalomban. Kép: A december 14-től forgalomba kerülő megújított 20 000 forintosok és a jelenlegi 20 000 forintos bankjegyek 2016 végéig még párhuzamosan lesznek használhatók a készpénzforgalomban, azt követően azonban a régi változatú bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank bevonja. Ennek időpontjáról az MNB a későbbiekben ad majd tájékoztatást. Melyik tízezres van forgalomban video. A régi bankjegyeket a bevonás napját követően a hitelintézetek és a posta pénztárai még három évig, az MNB pedig húsz évig díjmentesen cseréli törvényes fizetőeszközre.
Utána a hitelintézetek és a posták három évig, a Magyar Nemzeti Bank pedig 2037 végéig cseréli a régi bankjegyeket. Versenyfutás a műszaki fejlődéssel A lecserélésre kerülő - még forgalomban lévő bankjegysorozat – egyes címleteit 1997-től kezdték kibocsátani, az első a tízezres volt. Melyik tízezres van forgalomban youtube. A bankjegyek lecserélésére az avulás megelőzése érdekében van szükség. Miközben a hamisítások megelőzése is fejlesztéseket tesz szükségessé, addíg folyamatosan változó igényeket támaszt a bankjegyekkel szemben a készpénzforgalomban, valamint az automaták és a bankjegyfeldolgozó gépek terén történt korszakváltás is. Az új bankjegysorozat olyan látható és nem látható műszaki megoldásokattartalmaz, amelyek korszerűséget és megbízhatóságot garantálnak. A bankjegycsere során kibocsátott új korszerűbb bankjegyek egyszerre tükrözik a műszaki fejlődést és a megőrizni kívánt értékeket, amelyeket a magyar bankjegyek évtizedes grafikai tradíciói, a portrék és az önálló képzőművészeti alkotásként is felfogható hátoldali képek jelentenek.