Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (Alien, 1979) Az antennák egy távoli, elhagyott bolygóról sugárzott rádiójelet észlelnek. Hamarosan űrhajó indul az üzenet nyomában, a legénység azt hiszi tökéletes fegyverzete minden meglepetés ellen elég védelmet nyújt. De nemsokára már csupán egyikük él. A nyolcadik utas: a Halál | VIASAT3. Ripley talán megmenekülhet, de már nem biztos abban, érdemes-e... Egyéb címek: A nyolcadik utas: a Halál Nemzet: amerikai Stílus: horror, sci-fi Hossz: 117 perc Ez a film a 259. helyen áll a filmek toplistáján! (A Filmkatalógus látogatóinak osztályzatai alapján. ) Mi a véleményed erről a filmről? nem láttam szörnyű gyenge átlagos jó szenzációs Alien - A nyolcadik utas a halál figyelő Szeretnél e-mail értesítést kapni, ha az Alien - A nyolcadik utas a halál című filmet játssza valamelyik tévéadó, bemutatják a hazai mozik, vagy megjelenik DVD-n vagy Blu-ray lemezen? Igen Alien - A nyolcadik utas a halál trailer (filmelőzetes) Szeretnéd megnézni ezt a filmet tökéletes kép és hangminőségben, hogy igazi filmes élményt nyújtson?
Ez a fajta klausztrofób biohorror már az Alien előtt is népszerű volt: már Cronenberg 1975-ös klasszikusa, a Paraziták is egy gyomorban mocorgó szörnyekről szóló, zárt térben játszódó film volt, csak ott a Nostromo fedélzete helyett egy high tech toronyházat változtatták pokollá az ocsmány rémek. További előképek és inspirációk Azt mindenki tudja, hogy a péniszfejű, savas vérű, dupla állkapcsú Alien az idén májusban elhunyt svájci zseni, H. Giger gyermeke: Ridley Scott a mester Necronomicon IV. 8 utas a halal teljes film. című képét nézegetve szólt rá a concept artokat készítő speciális effektesekre, Dan O'Bannonra és Ron Cobbra, hogy nem az ő pikkelyes, madárszerű szörnyüktől fognak rettegni a filmben. A kultikus ősforrás: H. Giger Necronomicon IV. című festménye Jó film A nyolcadik utas: a Halál? Naná, hogy az! Fotó: Pannonia Entertainment 8, 2 csillag IMDb: 8, 5 pont Rotten Tomatoes: Metacritic: 83% Index-ítélet: 9/10 Dan O'Bannon egyébként nemcsak a látványtervekért felelt, de ő írta A nyolcadik utas korai forgatókönyvét is, amiben a Nostromót még Snarknak hívták, az arctámadót rejtő alientojás pedig nem a székébe kövült Space Jockey mellett találják meg, hanem a bolygó túlsó felén, egy ősi piramisban (ezt a motívumot később Ridley Scott a Prometheushoz használta fel).
2021. okt 12. 19:04 Meghalt egy ember a 4-es metrón /Fotó: RAS-archívum Újabb részletek derültek ki a 4-es metrón történt haláleset körülményeiről. Mint a Blikk is megírta, rettenetes történetről számolt be a Metróért Egyesület a Facebook-oldalán: hétfőn rosszul lett egy utas a 4-es metrón, ám a többi utazó nem segített rajta. Mire a szerelvény beért a végállomásra, az illető életét vesztette. 8 utas a halál videa. Utánajártunk az ügy részleteinek. ( A legfrissebb hírek itt) A Metróért Egyesület munkatársa lapunknak elmondta, a férfi utas a 4-es metró vonalán, a Bikás parknál szállt fel október 11-én 10:30 körül, majd a Gellért térnél dőlt el, úgyhogy láthatóan rosszul volt. A végállomásnál a biztonsági őrök találtak rá, de akkor már nem lehetett rajta segíteni. Lapunk úgy értesült, hogy az elhunyt utas egy hajléktalan volt. Elképzelhető, hogy ezért nem siettek a segítségére, ám a Metróért Egyesület felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen esetekben is nyugodtan használható a kocsikban elhelyezett segélykérő, amely azonnali kapcsolatot teremt a központi vonalirányítással, illetve a kameraképet is azonnal a diszpécser monitorára teszi.
Az egyik legismertebb magyar festmény, Szinyei Merse Pál Majális című alkotása is megtalálható már a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria digitális múzeumában. Az apropó Szinyei Merse Pál születésének 175., halálának 100. évfordulója. Az intézmény honlapjáról elérhető aloldal az 1873-ban készült neves alkotást mutatja be, így otthonról is megismerhetjük a festmény minden részletét, ugyanakkor az alkotáshoz kapcsolódó digitális tartalom segédanyagként is felhasználható az általános és középiskolai oktatás során. A weboldalon nemcsak Szinyei Merse Pál alkotását ismerhetik meg részletesen a felhasználók, de a kép keletkezésének történetéről és a művészről is bővebb információkat találhatnak, ugyanakkor műelemzés és Szinyei wanted címmel a mester lappangó képeit kereső felhívás is olvasható a site-on. A kép ma a múzeum gyűjteményének egyik legnépszerűbb alkotása, de megszületése után közel negyedszázadnak kellett eltelnie, mire a közönség és a kritika is elismerte kiemelkedő jelentőségét.
Szinyei Merse Pál a festményt először a bécsi világkiállításon mutatta be 1873-ban, majd 1883-ban ismét Bécsben és Budapesten, de az elismerést csak jóval később, az 1896-os budapesti millenáris kiállítás hozta el számára. 2020-ban Szinyei Merse Pál születésének 175., halálának 100. évfordulójára emlékezünk. A jeles esemény kapcsán a Magyar Nemzeti Galériába tervezett, de a járványveszély miatt 2021-re halasztott emlékkiállítás az eddigi kutatások eredményeinek felhasználásával egyrészt a művész nemzetközi párhuzamait igyekszik majd bemutatni, de a 20. századi Szinyei-kultusz egyes állomásainak feltárásával pontosítja a festő már eddig is jól behatárolt helyét a magyar és az egyetemes művészet történetében. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria célja, hogy alkotásait, kiállításait digitálisan is bejárhatóvá tegye, és olyan háttértudást biztosítson honlapjain, amelyek lehetővé teszik, hogy az iskolai oktatásban is hasznosuljanak. Eddig több mint kétszázezer virtuális látogatója volt már a Magyar tájak című digitális tárlatnak, amely a történelmi Magyarországot a legnagyobb mesterek munkáin keresztül mutatja be.
Romek Dóra Szinyei Merse Pál: Majális Ragyogó kék ég, színes virágokkal tarkított zöld fű, simogató napsütés, virágillat, madárcsicsergés – a május a szabadság, a kiszabadulás ideje. Piknikezni a szabad ég alatt, pokrócon feküdni a földön, szánkban egy hosszú fűszállal bámulni a bárányfelhőket, elhagyni a megszokásokat, felszabadulni a konvenciók alól, ha csak egy rövid időre is. Hogy aztán újra visszatérjünk, ahogy mondani szokták, a "megszokott kerékvágásba", hogy folytatódhasson minden úgy, ahogy korábban, mintha mi sem történt volna – vagy azért mégsem. Dióhéjban összefoglalva ez a Majális gondolati háttértörténete. Szinyei Merse Pál 1873-ban egy olyan művön dolgozott, amelynek Magyarországon semmiféle előzménye nem volt, a nagyközönségnek való bemutatása után pedig több mint húsz évig hatása, következménye sem. Mintha mi sem történt volna. Aztán 1896-ban, amikor a nagyérdemű a millenniumi kiállításon újra megcsodálhatta a festményt, egyértelművé vált, hogy valami mégis csak történt.
Hogy miért nem fogadta a közönség már az 1870-es években elragadtatással a képet, és miért nem tudta értékelni, az könnyen megmagyarázható a mű akkor még szokatlan témaválasztásával és egyedülálló stílusával. Ennél sokkal érdekesebb és inkább elgondolkodtató kérdés, hogy milyen körülmények között született a mű. Hogyan jutott egyáltalán Szinyei eszébe ez a téma – akkor, amikor hat évvel a kiegyezés után honfitársai szinte kizárólag történelmi témájú festményeket készítettek. Honnan jöttek a ragyogó, fénnyel telített színek, a kontúr nélküli foltok, a derű, az életöröm, az optimizmus – akkor, amikor a realizmus és az akadémizmus egészen más stílust diktált a XIX. század közepén dolgozó művészeknek? Sehol egy történelmi hős A jómódú nemesi családba született Szinyei tíz évvel a Majális megfestése előtt utazott Münchenbe. Négyévi szorgos munkájába telt, hogy bekerüljön annak a Karl von Pilotynak az osztályába, akinél többek között Benczúr Gyula, Székely Bertalan és Wagner Sándor is tanult, és aki nélkül a magyar nemzeti festészet talán meg sem született volna, vagy ha mégis, egészen biztosan másként.
Hatalmas sikert aratott, elképesztően népszerű lett, tegyük hozzá, joggal, és az alkotás azóta is az egyik, ha nem a legismertebb magyar festmény. Hogy miért nem fogadta a közönség már az 1870-es években elragadtatással a képet, és miért nem tudta értékelni, az könnyen megmagyarázható a mű akkor még szokatlan témaválasztásával és egyedülálló stílusával. Ennél sokkal érdekesebb és inkább elgondolkodtató kérdés, hogy milyen körülmények között született a mű. Hogyan jutott egyáltalán Szinyei eszébe ez a téma – akkor, amikor hat évvel a kiegyezés után honfitársai szinte kizárólag történelmi témájú festményeket készítettek. Honnan jöttek a ragyogó, fénnyel telített színek, a kontúr nélküli foltok, a derű, az életöröm, az optimizmus – akkor, amikor a realizmus és az akadémizmus egészen más stílust diktált a XIX. század közepén dolgozó művészeknek? Sehol egy történelmi hős A jómódú nemesi családba született Szinyei tíz évvel a Majális megfestése előtt utazott Münchenbe. Négyévi szorgos munkájába telt, hogy bekerüljön annak a Karl von Pilotynak az osztályába, akinél többek között Benczúr Gyula, Székely Bertalan és Wagner Sándor is tanult, és aki nélkül a magyar nemzeti festészet talán meg sem született volna, vagy ha mégis, egészen biztosan másként.
Az a könnyedség, az a már-már idilli állapot, amely ezt a városi társaságot jellemzi, s mindehhez olyan kék ég, olyan zöld pázsit, amilyet Szinyei előtt senki nem festett a magyar művészetben. Mindezek alapján az az érzésünk, hogy Szinyei kinyitott egy ablakot, amin egy addig nem látott, nem érzett új világ friss levegője és képei áradtak be. Kompozíció A Majális kompozíciójában szín és forma, ember és táj különösen szerencsés módon találja meg összhangját. Miközben a magas horizont miatt a kék égből csak kevés látszik, a domboldal zöld tömegébe ágyazott színes kis társaság, benne a művész hason fekve ábrázolt "önarcképével" és szemben ülő, fehér ruhás hitvesével szinte napként ragyogja be a tájat. A bécsi világkiállításon a magyar pavilon rendezője, Telepy Károly jó érzékkel helyezte főhelyre a művet, s a kedvező kritikák nem is maradtak el. Az akkor Münchenben élő Szinyei azonban a müncheni bizottság szerint odavalósi művésznek számított, így a festményt a magyar egységből a bajor kiállításba szállították, s lehetetlenül rossz helyre akasztották.