Bencze Gyula, Magyar Tudomány "Carl Sagan az az ember volt, aki nem hinni, hanem tudni akart. A Korok és démonok olyan ember kalandozása a tudás történetében, aki tényleg kíváncsi az igazságra. " Réz András, First Class "Sagan a tényekként kezelt idegenek látogatásának köszönhető »eltérítések« kárvallottjainak beszámolóit elemezve mutat rá, hogy a hiszékenység és befolyásolhatóság a boszorkányüldözések megszűntével nem tűnt el, csak átalakult. " Habe, Könyvhét "Könyvében kritikus módon, tapasztalati érveket felsorakoztatva, ugyanakkor humorral leplezi le az okkult, paranormális, természetfölötti és áltudományos elméletek hibáit és gyengeségeit. " The Skeptic's Dictionary
Azt csak egyetlen mondatban említi, hogy persze a kereszténység is sokat tett végül a rabszolgaság megszüntetéséért (enyhén fogalmaz! ), azt pedig egy szóval sem, hogy a bibliai idők rabszolgasága össze sem vethető azzal, ami a későbbi korszakokban előfordult – még akkor sem, ha hivatkozni próbáltak rá. Sajnos az egész könyvön érezhető: Carl Sagan szívből gyűlölte a kereszténységet, ám nem sokat tudott róla. Elfogult volt – és ezzel részben saját hálójába is keveredett, hiszen éppen azt a hibát követte el, amiért másokat bírált. A szkepticizmus persze nem feltétlenül rossz, de csak akkor, ha meder épül köré, ami sodrásban és kordában tartja. Sagan azonban parttalanul kételkedő ember volt, és ez minden bizonnyal olyan dolog, ami hosszú távon megbosszulja magát. A könyv egy pontján eszméletlen baromságot is képes volt leírni: a Star Trek televíziós sci-fi sorozaton is számonkérte, miért nem nyújt egzaktabb tudományosságot a sok fantázia helyett. (Ez különösen annak fényében furcsa, hogy maga Sagan számos tudományos-fantasztikus művet alkotott…) Hívő emberként is azt mondom, úszni a szkeptikusság medrében, nem feltétlenül rossz.
Carl Sagan csillagászként kutatta a világot, s próbált meg egyre nagyobb és nagyobb tudásra szert tenni. S közben mint minden tanult, művelt ember, aki nyitott a világra, körbepillantott, és mint elődei közül olyan sokan, ő is megállapította, hogy nagy az Isten állatkertje, és még az a fránya kerítés is alacsony. Az ember sosem tudhatja, mikor támadja meg az a kiszámíthatatlan gonosz, amely az áltudományosság névre hallgat. Az ember egyetlen vértezete a tudása, csupán ott a bökkenő, hogy felismerjük-e, hol a határ tudomány és tudománytalanság közt. Nem állítom, hogy Sagan tökéletesen húzta volna meg a határvonalat. Természettudósként a könyv során hajlamos elfeledkezni a bölcsészettudományok tudományos mivoltáról – annak ellenére, hogy saját bevallása szerint egyebek közt filozófiát, pszichológiát tanult, tegyük hozzá, az utóbbi nem kevés természettudományos vonással rendelkezik. Következetlennek tartom a szerző elfogultságát a természettudományok iránt, hiszen sokszor ő maga is hangsúlyozza, hogy spirituális élményt képes jelenteni egy-egy felfedezés, közben pedig a spiritualitást, mint olyat, egészen lekezelően említi.
Összefoglaló Carl Sagan csillagász volt, a Földön kívüli élet kutatója, és épp ez a sajátos helyzet okozza, hogy utolsó, 1995-ös könyvében a világ jelenségeire kreált tudománytalan álmagyarázatok ellen emel szót. Végigtekint a különböző korok hiedelemvilágán, és arra jut, hogy démonjainkat mindig aktuális ismereteink szerint teremtjük meg: amíg a Földet laposnak képzeltük, boszorkányokkal viaskodtunk, manapság, mióta a csillagászat és az űrkutatás eredményei megjelentek a köztudatban, ufók generációjával állunk szüntelen küzdelemben. Az állítólagos idegenekről adott beszámolók a képzelőerő csődjéről, a sajátosan emberi problémákkal való túlterheltségről tanúskodnak. Sagan érti, hogy korunk ki van éhezve valamiféle megvilágosodásra, de irracionális pszeudomagyarázatok és sarlatán álhitek helyett azokat leleplező tudományos, ugyanakkor közérthető válaszokat ad.
Azt csak egyetlen mondatban említi, hogy persze a kereszténység is sokat tett végül a rabszolgaság megszüntetéséért (enyhén fogalmaz! ), azt pedig egy szóval sem, hogy a biblia idők rabszolgasága össze sem vethető azzal, ami a későbbi korszakokban előfordult – még akkor sem, ha hivatkozni próbáltak rá. Sajnos az egész könyvön érezhető: Carl Sagan szívből gyűlöli a kereszténységet, ám nem sokat tud róla. Elfogult – és ezzel részben saját hálójába is keveredik, hiszen éppen azt a hibát követi el, amiért másokat bírál. A szkepticizmus persze nem feltétlenül rossz, de csak akkor, ha meder épül köré, ami sodrásban és kordában tartja. Sagan azonban parttalanul kételkedő, és ez minden bizonnyal olyan dolog, ami hosszú távon megbosszulja magát. A könyv egy pontján eszméletlen baromságot is képes leírni, amikor már a Star Trek televíziós sci-fi sorozaton is számonkéri, miért nem nyújt egzaktabb tudományosságot a sok fantázia helyett. (Ez különösen annak fényében furcsa, hogy maga Sagan számos tudományos-fantasztikus művet alkotott…) Hívő emberként is azt mondom, úszni a szkeptikusság medrében, nem feltétlenül rossz.
Azt gondolom, törekednünk kell a tudás megszerzésére, de be kell látnunk, bármennyire fejlődjön is a tudomány, hinni mindig is fognak az emberek különféle dolgokban, és ez nem feltétlenül rossz, de legalábbis nem szabad őket lebecsülnünk, mert sokszor hegyeket mozgatnak meg...
Houston, TX – Egy új tanulmány szerint az Egyesült Államokban nem minden antibiotikumot adnak ki a gyógyszertárak, és ez egyre nagyobb problémát jelent. Az Annals of Internal Medicine című szaklapban megjelent jelentés elítéli az antibiotikumok vény nélküli használatát, megjegyezve, hogy a gyógyszereket bolhapiacokról, állatkereskedésekből, bioboltokból vagy online lehet beszerezni. Vény nélküli antibiotikumot adtak ki egy állatpatikában - a Nébih elcsípte őket - EgészségKalauz. A Baylor University által vezetett kutatók rámutatnak, hogy a vény nélküli antibiotikum-használatról minden vizsgált társadalmi-gazdasági és demográfiai csoportban beszámoltak. A cikk szerint a probléma az, hogy a vény nélküli antibiotikum-használat a szükségtelen és nem megfelelő gyógyszerhasználat vagy dózisok növekedését kockáztatja, és a globális antimikrobiális rezisztencia növekedésével is fenyeget. A tanulmányozócsoport arra törekedett, hogy áttekintse az Egyesült Államokban a vény nélküli antibiotikum-használat elterjedtségére vonatkozó kutatásokat, és megvizsgálja az azt befolyásoló tényezőket. Ennek érdekében a kutatók 2000 januárjától 2019 márciusáig a PubMed, az EMBASE, a CINAHL, a Scopus és a releváns weboldalakon végeztek keresést nyelvi korlátozások nélkül.
Erre alkalmas lehet a fogselyem (nagyon szűk vagy torlódott fogközökben) és a fogköztisztító kefe (tágabb fogközökben), illetve annál, aki hajlamos az ínygyulladásra, nagyon jó szolgálatot tehet a szájzuhany használata is, hiszen azzal az íny alatti mélyebb területek is tisztán tarthatók. Az ínygyulladás megelőzéséhez hozzátartozik a mindennapos fogköztisztítás. Antibiotikumot vény nélkül kiadó állatpatika elleni eljárás - Patika Magazin Online. AZ ÍNYGYULLADÁS ANTIBIOTIKUMOS KEZELÉSE Belsőleg lehetőség van az ínygyulladás antibiotikumokkal történő kezelésére is, ami főként rövidtávon nyújt hatékony segítséget. Az antibiotikumok ugyan csökkentik a baktériumok számát a szájüregben, ezáltal támogatják a fogíny regenerálódását, sajnos hosszú távon a baktériumok hozzászoknak a gyógyszerhez és ellenállóvá válnak vele szemben. Éppen ezért jellemzően csak néhány napos antibiotikum kúrát javasolnak a fogorvosok. A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató (NHS) honlapján elérhető ajánlás szerint az antibiotikumos kezelést főként akut (hirtelen fellépő) esetekben alkalmazható hatékonyan, ekkor metronidazole vagy amoxicillin tartalmú antibiotikumok szedése javasolt.
Fotó: Antibiotikumot vény nélkül kiadó budapesti állatpatika ellen indított eljárást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A hatóság közleménye szerint egy február végi próbavásárlás során az üzlet alkalmazottja állatorvosi vény nélkül kiadott egy, az emberi egészség szempontjából kritikusan fontos antibiotikumot tartalmazó készítményt. A szer enrofloxacin elnevezésű hatóanyagot tartalmaz, amely macskák és kutyák légúti, húgyúti és bőrbetegségeinek kezelésére szolgál. Az antibiotikumok vény nélküli használata növekvő probléma | Bodytech. A Nébih szerint a gyakorlat veszélyességét mutatja, hogy nem elsőként választandó hatóanyagról van szó, csak olyan klinikai esetekben ajánlott, amikor egyéb antibiotikummal végzett terápia nem eredményez gyógyulást, és akkor is csak nagy körültekintéssel lehet alkalmazni. A közleményben felhívták a figyelmet arra is, hogy a WHO humán szempontból a kritikusan fontosnak minősített antibiotikumok közé sorolja, azaz az embergyógyászat számára is nélkülözhetetlen, és állatgyógyászati használatának visszaszorítására kell törekedni, hogy lehetőség szerint még a következő generációk bakteriális fertőzései esetén is sikerrel alkalmazhassák.
AZ ÍNYGYULLADÁS KÜLSŐ KEZELÉSE Az ínygyulladást kezelhetjük külsőleg és belsőleg is, a leghatékonyabb a kétféle módszer együttes alkalmazása. Ha ínygyulladástól szenvedünk, az első és egyben legfontosabb teendőnk felkeresni a fogorvosunkat. Az ínygyulladás mértékétől függően szükség lehet egy általános fogkő eltávolításra és tisztításra, komolyabb gyulladás esetén pedig mélytisztításra is. Mélytisztítás során a fogzománc és fogíny közötti mély tasakok kerülnek kitisztításra, emellett pedig helyileg gyulladáscsökkentő, antibakteriális anyaggal is kezeli orvosunk az érintett területet. A fogorvosi tisztítás mellett otthoni használatra kifejlesztett, speciális fogkrémekkel és szájvizekkel is kiegészíthetjük az ínygyulladás terápiáját: főként klórhexidines szájápolási termékek használata javasolt az ínygyulladás otthoni kezelésére, ami gyulladáscsökkentő hatása révén hatékonyan egészíti ki az orvosi módszereket. Amennyiben hajlamosak vagyunk a fogínygyulladásra, mindenképp érdemes olyan fogköztisztító technikákat találni, melyekkel megakadályozható a baktériumok elszaporodása és az ínygyulladás kialakulása a fogközökben.