Erich Kästner • Lőkös Ildikó • Szemán Béla • Nyitrai László • Máthé Zsolt: emil és a detektívek Családi musical két részben bemutató 2021. OKTÓBER 2. Erich Kästner 1899-ben született Drezdában, és 1974-ben halt meg Münchenben: olyan tér és olyan időszak ez, hogy – kis túlzással – a hetvenöt éve alatt több történt, mint az egész addigi világtörténelemben. Az Emil és a detekíveket úgy tartja számon az irodalomtörténet, mint az első istenigazában urbánus gyerekkönyvet: tehát nem virágos mezőn, sem sűrű, sötét erdőn játszódik, nem is az Óperenciás tengeren meg az üveghegyen is túl, hanem Berlinben, amely város akkoriban, amikor Kästner irodalmi pályafutása berobbant, épp az egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb korszakát élte: a Weimari Köztársaság röpke epizódját. Emil és a detektívek feladatlap. Ezt váltotta fel a legunalmasabb, legegyszerűbben definiálható korszak, a nácizmusé. Ez utóbbiban Kästner ellenállónak számított, bár inkább afféle óvatos duhajnak, még csak nem is emigrált, mint Brecht vagy Thomas Mann, ellenállása kimerült a feddhetetlen erkölcsű polgár fejcsóválásában – de ennyi is elég volt ahhoz, hogy időnként felkeresse a Gestapo, és a könyveit nyilvánosan elégessék.
– Alapvető szempont volt az is, hogy minél interaktívabb, a gyerekeket bevonó előadás születhessen a szövegkönyvből. " A Kästner gyerekkönyveiért rajongó író nem csak tízéves lányán keresztül ismeri a kiskamaszok életét, a munka előkészületeként a szegedi iskolásokkal szervezett találkozók tapasztalatai is segítségére voltak a modern adaptáció megírásakor. A színdarabíró-rendező alkotópáros arra törekedett, hogy a "színház a színházban" elvén készült előadásnak ne a szokásos mesejátékklisékből válogatott, hanem önálló, változatos elemekből felépített, meglepetésekkel teli világa legyen. Kästner, Erich - Emil és a detektívek (Letölthető) hangoskönyv. A darabban például egy kamera jár kézről kézre a szereplők körében, melynek kivetített képén azok a történések is nyomon követhetők, amelyek nem a színpadon zajlanak. Ahogy Kästner a regényben vacillál, fantáziaregényt vagy valóságos történetet írjon-e, az előadásban is megjelenik a mesevilág és a realitás harca, keveredése: feltűnnek a Kolibriben korábban játszott Május 35. szereplői, dalai. A gyerekszerepeket alakító művészek pedig az Urban Dance School Hip-Hop táncstúdiójában sajátították el a táncokat, a kiskamaszok számára ismerős zenei világ, a hiteles testbeszéd alapelemeit.
Erich Kästner (Drezda, 1899. február 23. – München, 1974. július 29. ) német költő, író, forgatókönyvíró. Az 1920-as években kibontakozó polgári humanizmus költője és írója, annak az új stílusiránynak a követője, amely felváltva az expresszionizmus világmegváltó extravaganciáját, az új tárgyilagosság (=Neue Sachlichkeit) képviselője. Hol rezignáltan, hol harcosan, de alapvetően mindig optimista moralistaként küzd az emberiség megjavításáért. Kissé talán méltatlanul is, de a világ elsősorban értékes, humoros gyermek- és ifjúsági regényeit ismeri, jelenleg a magyar irodalmi közvélekedésben is mint ifjúsági író szerepel. Apja bőrkereskedő, anyja cselédlány, később fodrász volt. Drezdában született és tanult. Iskolaéveiből sok részlet visszaköszön A repülő osztály című könyvében. Emil és a detektívek könyv. 1917-ben behívták katonának, és a nehéztüzérségnél szolgált. A kiképzés brutalitása maradandó hatást gyakorolt rá és antimilitaristává vált; szívgyengeségét is a katonaságnál elszenvedett durva bánásmódnak tulajdonította.
A könyv írója azonban nem csak kérdez, hanem a válaszokat is megadja, méghozzá igen elmélyült módon és elfogadott forrásokra alapozva. A bibliai tények figyelembevételével megfogalmazott végkövetkeztetés szerint igenis létezik pokol, s mai rideg világunkban - ahol farkastörvények uralkodnak, ahol kihalóban vannak az érzések - egyre többen haladnak az oda vezető úton. Ám a döntés mindenkinek saját joga, elindulhatunk a mennyország felé is, s megmenekülhetünk a pokol emberi aggyal elképzelhetetlenül szörnyűséges kínjaitól. B. Élthes Eszter - Óda a szellemhez avagy Az emberiség védelmében "Rendületlenül hiszem, s e könyvet is ezzel a céllal adom ki, hogy a mai kor emberét szellemi tespedtségéből való felrázással lehet e világ visszásságainak felismerésére, s ezzel az igaz, jobb út keresésére rávezetni" - írja könyvének vége felé a szerző. Élthes Eszter munkája sajátos fejlődéstörténet, melyben kora ifjúságától máig rajzolja fel Isten keresésének, megtalálásának és követésének útját. Ebbe a keresésbe belefér az evangélikus vallásból a katolikusba való átmenet is.
Az özvegy nem Vásárhelyre haragszik, csak azokra, akik a díj körüli hercehurcában részt vettek 2020. 01. 26. 12:30 B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye múlt vasárnap a Bessenyei Ferenc-díj átadóünnepségén visszavonta a díj névhasználatát, majd távozott a művelődési házból. Azóta az interneten posztokban és kommentekben sokan gyalázzák az özvegyet. Nagy a tábora azoknak is, akik igazat adnak neki, csak azt a módot kifogásolják, ahogy a döntését közölte. – Engedélyemet a Bessenyei név használatára véglegesen visszavontam, mert a díj, illetve annak odaítélése már nem Bessenyei Ferenc szellemiségét szolgálja. Ráadásul csúnyán visszaéltek a bizalmammal. Az, hogy a hátam mögött egy párt áll, mint ahogy a polgármester állítja, nevetséges hazugság. Nem én csináltam botrányt, hanem Márki-Zay Péter. Ami a díjjal kapcsolatban októbertől történt, az vezetett a bejelentésemhez. Új tagok B. Élthes Eszter az átadón jelentette be, hogy visszavonja a díj névhasználatát. Fotó: Karnok Csaba A bíráló bizottság eredetileg velem együtt hat tagból állt.
az amatőr és hivatásos színjátszás, népdal, magyar nóta, néptánc, vers-és prózamondás kategóriákban kiemelkedő teljesítményt nyújtó olyan magányszemély, csoport részére adományozható, akik személyisége, illetve művészeti tevékenysége megfelel annak a szellemiségnek, amelyet Bessenyei Ferenc egész életében képviselt. adományozására minden év október 15-ig javaslatot tehet bármely személy, vagy csoport. A javaslatot írásban kell eljuttatni a jegyző részére, ezeket ő továbbítja a Bíráló Bizottság felé, amelynek tagjai: B. Élthes Eszter tiszteletbeli elnök, Dr. Vincze Ferenc, Vágó János, Árva László, Szenti Ferenc, B. Szűcs Istvánné. A javaslatokat a Bíráló Bizottság rangsorolja és terjeszti az év utolsó rendes Közgyűlése elé. A díjakat a polgármester adja át, a Magyar Kultúra Napján, január 22-én, ünnepi díszközgyűlés keretében. Élthes Eszter 2009. 00 órakor a Vásárhelyi Televízió Magazin című műsorában beszél a Művészeti Díjjal kapcsolatos tudnivalókról.
Vásárhely Művészetéért Díj lesz a Bessenyei Ferenc Művészeti Díj új neve – az erről szóló bejelentést éppen csak elejtette Márki-Zay Péter, amikor a képviselők arról vitáztak a múlt csütörtöki közgyűlésen, hogy hogyan legyen jogilag szabályozva a különböző városi kitüntetések tiszteletdíja. A polgármester egyébként sietve hozzátette, hogy szerinte nincs joga B. Élthes Eszternek, a színész özvegyének megtagadni, hogy használják néhai férje nevét, de ők tiszteletben tartják a döntést. Akkor azért említette ezt külön, mert a névváltásról azáltal döntött a közgyűlés, hogy elfogadta az ezt is tartalmazó rendeletmódosítást a városi díjakról. Több mint fél éves történet végére kerülhet ezzel pont, amely az országos sajtót is megjárva okozott kellemetlen perceket a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak. Bár eleinte úgy látszott, a kormányközeli sajtó direkt gerjesztette a konfliktust, később kiderült: valós ellentét volt a háttérben, a kormánymédia maximum felhangosítani tudta azt. Jogutódlással folytatják A díjat 2009 óta osztják ki, a jelenlegi állás szerint tavaly viselte utoljára a kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét.
Úgy éltem át újra minden percet, ahogy akkor történt. Néztem a naptáramat, Feri naptárát, mi volt akkorra beírva, milyen bejegyzések" – csuklott el B. Élthes Eszter hangja.
Feri egész életében szerelmes volt. Mindig azt hangoztatta: szerelem nélkül nem érdemes élni. Igaz, ehhez azt is hozzátette, hogy nemcsak egy nőbe lehet szerelmes az ember, hanem a hivatásába is. Ma már érettebb fejjel, jobban átlátva az elmúlt éveket, úgy gondolom, hogy Ferinek azért nem volt soha érett, korban hozzá illő nővel kapcsolata, mert valójában soha nem a másikba, hanem mindig magába a szerelembe volt szerelmes. (B. Élthes Eszter) >! 288 oldal · ISBN: 9789632171616 Kívánságlistára tette 3 Hasonló könyvek címkék alapján Charlie Chaplin: Életem 87% · Összehasonlítás Huszti Péter: Kik vagytok, hé! · Összehasonlítás Bertrand Meyer-Stabley: Az igazi Sophia Loren · Összehasonlítás Bodrogi Gyula: Irka firka · Összehasonlítás Szalai Vivien: Magyar börtönpokol 68% · Összehasonlítás Antal Imre: Pami 95% · Összehasonlítás Latinovits Zoltán: Ködszurkáló 89% · Összehasonlítás Darvas Iván: Lábjegyzetek 93% · Összehasonlítás Gérard Depardieu: Ez már csak így volt 88% · Összehasonlítás Marina Vlady: Szerelmem, Viszockij 93% · Összehasonlítás
Kérdésünkre nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy később újra felvegye a díj Bessenyei Ferenc nevét. Karcsi megérdemelte volna Mint januári cikkeinkben írtunk róla, a konfliktus a színész özvegyével a nem hódmezővásárhelyi művészeknek odaítélt díjon robbant ki. Az erről döntő kuratórium nagy része Nemcsák Károlynak, egy tag pedig Alföldi Róbertnek adta volna a kitüntetést, ám egyiküket a többiek túl kormánypártinak, másikukat pedig túlságosan ellenzékinek tartották (lapunknak ez az egy tag, Kovács Ágnes azt mondta, az örökös kivonult a teremből, miután jelezte voksát). A kuratóriumot öt új taggal bővítette az elmúlt évben a közgyűlés, amelynek kapcsán a helyi kormánysajtó arról írt: ők ahhoz kellenek, hogy a bizottságban a polgármestert támogatóknak biztos többsége legyen. Ennek ellenére a grémium támogatta Nemcsák kitüntetését, amit a közgyűlés azonban leszavazott – a tényleges döntést ugyanis az önkormányzati képviselők hozzák meg, a kuratórium csak ajánlásokat tehet. Bár az erről szóló közgyűlési döntés zárt ülésen születik meg, azóta több szereplő utalt rá, hogy a Fidesz-frakció sem szavazta meg a színész kitüntetését.