A kiszolgálás a jelentkező igények kielégítése a készletgazdálkodási rendszerben. Az igényeket sorrendbe lehet állítani. Ezeket sorban állási rendszereknek nevezzük. Fajtái: FIFO rendszer, ahol a beérkező igényeket érkezési sorrendben elégítik ki. LIFO rendszer, ahol a beérkező igényeket a beérkezés fordított sorrendjében elégítik ki. PRI rendszer, ahol a beérkező igényeket fontossági sorrendben elégítik ki. RND rendszer, ahol a beérkező igényeket találomra, véletlenszerűen elégítik ki. Ugyanezeket a rendszereket használják olyan értelemben is, hogy a raktárba beérkező anyag és áru milyen sorrendben hagyja el a raktárat. Ebben az értelemben a FIFO rendszer fordul elő legtöbbször. Vállalati logisztikai rendszerek kft. Ömlesztett anyagoknál gyakori a LIFO rendszer, míg kevésbé szervezett raktári tevékenység esetén az RND rendszer.
A logisztika területei: Az ellátási (beszerzési) logisztika, a termelési logisztika, és az elosztási logisztika (disztribúció) elemei. Valamint szó esik röviden a készletezés, és a készlet fogalmáról is itt. Az ellátási láncok és a logisztika egyik meghatározó alapelve a korábbi 7M és napjaink 9M alapelve, amely minden témában és helyzetben kiindulási pontja az adott tevékenységnek, függetlenül attól hogy tervezési, kivitelezési, megvalósítási szakaszban van egy adott elképzelés. 7M-elv megfelelő minőség megfelelő anyag megfelelő költség megfelelő helyen megfelelő mennyiség megfelelő információval ellátva megfelelő vevőnek 9M-elv a megfelelő információ a megfelelő anyag a megfelelő energia a megfelelő személyek jussanak el a megfelelő mennyiségben a megfelelő minőségben a megfelelő időpontban a megfelelő helyre a megfelelő költséggel. A logisztika nem más, mint a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás területén. Szegedi Z. – Prezenszki J. 2003 A logisztika elsősorban az anyagi folyamatok és az információk áramlását vizsgáló integrált szellemű tudomány.
A termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át. A marketinglogisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja A logisztika feladata a termelési és értékesítési folyamat megfelelő kiszolgálása a lehető legalacsonyabb költségszint mellett. A kiszolgálás színvonalát három tényezővel szokás jellemezni: A rendelkezésre állás azt mutatja meg, hogy a jelentkező igények milyen arányban elégíthetők ki azonnal. Ez a logisztikai rendszer készenléti állapotát mutatja meg. A kiszolgálási idő az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idő. Ez a logisztikai rendszer reakcióidejét mutatja meg. Átlagosan mennyi idő telik el az igény felmerülésétől annak kielégítéséig. A kiszolgálás minősége a felmerülő igényekre és problémákra a logisztikai rendszer által adott válasz megfelelőségét vizsgálja. Megmutatja, mennyire képes az adott logisztikai tevékenység az igények részletekbe menő figyelembevételére, illetve milyen mértékben szorul rá helyettesítő termékek alkalmazására.
A vevői igények (hely, mennyiség, idő) rugalmas kiszolgálása. Így a VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE a válasz a kihívásokra. BESZERZÉSMENEDZSMENT: Elvek és eljárások összessége, melyek lehetővé teszik a megfelelő készletszint tartását, ellenőrzését, rendelési időpontok, rendelési tételnagyságok kialakítását a hatékonyság növelés és a vevő igények alapján levezetett céloknak megfelelően. A beszerzésmenedzsment fő szempontjai: · olcsó és megfelelő anyagok · rövid és rugalmas beszerzési idő, javuló megbízhatóság (40 km-en belüli elérhetőség számít magyarországi viszonylatban, az Egyesült Államokban például ez 200 km, ami "közelinek" számít. ) 2. A LOGISZTIKA TERÜLETEI – A TERMELÉSI LOGISZTIKA elemei TERMELÉSI LOGISZTIKA: A tevékenységhez szükséges anyagok és keletkezett termékek belső mozgatása, rendelkezésre állásának biztosítása. Célok: sztochasztika mentesség – a termelésben nem megengedhető, hogy bizonytalansági tényezőn, valószínűségi változón alapuló legyen a folyamat. Tehát determinisztikus folyamatoknak kell lenni.
Az már más kérdés, hogy érdemes-e ezt a taktikát választani. Más személyek viszont csak kivételesen tagadhatják meg a nyilatkozattételt. Ilyen megtagadási ok lehet például, ha őket titoktartás terheli (pl. ügyvédi titok), vagy ha vallomásukkal saját magukat vagy hozzátartozóikat bűncselekmény elkövetésével vádolnák. 5. ÁT KELL-E ADNI A NAV ÁLTAL KÉRT IRATOKAT? Főszabály szerint igen. Frissítette a NAV a gyakran ismételt kérdésre adott válaszait - Adózóna.hu. Fontos azonban, hogy az átadott iratokról másolatot és tételes (! ) átadás-átvételi listát készítsünk, mert gyakran van vita abból, hogy egy konkrét iratot megkapott-e a NAV vagy sem. Az iratátadási kötelezettség alól van pár kivétel. Egyrészt a NAV nem kérhet olyan kimutatást, nyilvántartást, aminek elkészítésére az adózót nem kötelezi jogszabály. Így például a NAV kérheti a céget, hogy adja át a számlákat, de nem kérheti, hogy a számlákról valamilyen egyedi kimutatást készítsen, ha ilyet egyébként nem készít. A NAV nem ismerheti meg az ügyvédi titkot képező adatokat sem (ügyvéddel folytatott, ügyvédi titoknak minősülő levelezést, az ügyvéd által védekezés céljából készült iratot stb.
Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelőnek járulékfizetési kötelezettsége van, akkor - az egyéb feltételek fennállása esetén - nincs akadálya a családi járulékkedvezmény érvényesítésének. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Mit tegyünk, ha jön a NAV? - Gyakran ismételt kérdések és válaszok - Megújult az adóellenőrzések és adóperek szabályozása - Jogi Fórum. PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A NAV nem ismerheti meg a z ügyvédi titkot képező adatokat sem (ügyvéddel folytatott, ügyvédi titoknak minősülő levelezést, az ügyvéd által védekezés céljából készült iratot stb. ), ezek mind visszatarthatók. Nyilvánvaló kérdés: átadjunk-e bármi olyan dokumentumot, amit a NAV nem kér? Míg ebben a kérdésben mindig érdemes szakértő véleményét kikérni, azt fontos megjegyezni, hogy a NAV elsőfokú határozatát követően az adózó korlátozva van újabb bizonyítékok előterjesztésében. Fontos ezért az adózó álláspontját alátámasztandó dokumentumokat minél előbb átadni, még akkor is, ha azokat a NAV nem kéri. Mihez van joga az adózónak az ellenőrzés során? Számos olyan jog illeti meg a céget, amire sokszor nem gondolunk. Mindamellett, hogy az adózó képviselője bármely ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, bármikor felvilágosítást is kérhet a NAV-tól az eljárás állásáról vagy betekinthet az iratokba. Ezekből az adózó megtudhatja, hogy milyen irányba folyik az ellenőrzés. NAV: gyakori kérdések és válaszok a járványhelyzet adóintézkedéseiről. Fontos joga a cégnek, hogy bármikor nyilatkozatot tehet, akkor is, ha korábban megtagadta a nyilatkozattételt.
rendelkezéseiből következően csak azoknak kell az online számla rendszerben regisztrálniuk, akiknek számlaadat-szolgáltatási kötelezettségük van. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény lehetővé teszi az egyéni vállalkozónak, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltethesse. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Nav gyakori kérdések. Mivel az egyéni vállalkozói tevékenység nem végezhető a szünetelés időtartama alatt, így feltételezhetően számlakibocsátási, és ezáltal online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége sem keletkezhet az egyéni vállalkozónak. Ha a szünetelés időtartama alatt egy belföldön teljesített ügyletéről az adóalanynak mégis számlát kellene kibocsátania (akár egyéni vállalkozóként, például egy tárgyi eszköz értékesítésről, akár az egyéni vállalkozás keretein kívüli, áfa hatálya alá tartozó tevékenységről) egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére, akkor fennáll a számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, amelynek előfeltétele az online számla rendszerében történő regisztráció.
chevron_right Válaszol a NAV: gyakori kérdések az őstermelők járulékkötelezettségéről hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2017. 04. 11., 19:18 Frissítve: 2017. 11., 18:34 Kinek kell járulékbevallást benyújtani, mire kell figyelni a kitöltéskor, ki biztosított, ki nem, lehet-e érvényesíteni a családi járulékkedvezményt? – egyebek között ezekre a kérdésekre ad választ összefoglaló tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mire kell figyelnie a biztosított őstermelőnek a 2017. I. negyedévi járulékbevallása kitöltésekor? Minden biztosított őstermelő esetén a 2017. negyedévi járulék bevallás benyújtásakor már az új igazolvány számot kell feltüntetni a 1758-as nyomtatvány AZONOSÍTÁS (B) blokkjában. Külön figyelmet kell arra fordítani, hogy az új igazolványon a bal alsó sarokban szereplő kétszer 7 számkaraktert tartalmazó igazolvány sorszámából az első hét karaktert kell a bevallásba beírni.
1. HONNAN LEHET TUDNI, HOGY JÖN A NAV? A NAV jellemzően egy cégkapus tárhelyre küldött levéllel értesíti az adózót az ellenőrzés megindításáról. Ebben a levélben a NAV rendszerint azt is jelzi, hogy milyen dokumentumokat kér az ellenőrzés legelején, és hogy meg kell-e jelenni személyesen az adóhatóság hivatali helyiségében, és ha igen, mikor. Előfordul azonban az is, hogy a NAV egyből a cég székhelyén vagy telephelyén jelenik meg. Ez különösen büntetőeljárásokban gyakori. 2. ÁT KELL-E AZONNAL VENNI A TÁRHELYEN LÉVŐ ÉRTESÍTŐT? Nem. Kb. két hét áll rendelkezésre ahhoz, hogy a cégkapus tárhelyen lévő iratot letöltsük. Érdemes ezt az időt kihasználni arra, hogy feltérképezzük a lehetséges vizsgálat irányait és kialakítsuk a stratégiánkat. Itt még arra is van idő, hogy vegyünk egy nagy levegőt, és ha szükséges, önellenőrizzünk (tehát korrigáljuk a korábbi hibáinkat). 3. BE KELL-E ENGEDNI A NAV-OT A CÉGHEZ? Igen. Az ellenőr beléphet a cég helyiségeibe, megvizsgálhatja a cégiratokat, bizonylatokat és a könyveléshez használt szoftvereket.
Az észrevétel ugyanis az utolsó lehetőség, ahol a cég korlátozás nélkül új tényt, körülményt adhat elő. Például, ezen a ponton adhatja még elő, hogy igenis leellenőrizte a számlát kiállító eladó adószámát (ha erre korábban nem hivatkozott), vagy azt, hogy pontosan hogyan hasznosította az ellenőrzött árut. Ha az ilyen nyilatkozatot az észrevételben nem teszi meg a cég, akkor azt később hiába állítja akár a fellebbezésben, akár a bíróság előtt, azt már nem kell figyelembe venni. Az észrevétel előterjesztésére a jegyzőkönyv átvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy a határidő ún. jogvesztő, tehát ezt követően akkor sem adható be észrevétel, ha az adózó a késedelmét ki tudná menteni (mert pl. külföldön tartózkodott). Hogyan megy tovább az eljárás? A NAV mérlegeli az észrevételben előadottakat és határozatot hoz. Mivel a határozatot ugyanaz a NAV szerv hozza, mint amelyik a jegyzőkönyvet elkészítette, ezért ritka, hogy az adóhatóság a határozatban eltérő következtetésre jut, mint a jegyzőkönyvben.