Mivel az Alkotmánybírósági határozatból is egyértelműen kiderül, hogy bírói tévedés van ebbe, az, hogy a bérszámfejtők így cselekednek kárt okoznak az embereknek. A helyes bírósági letiltás 33%-ban a következő: Egy 100 ezer forintos bruttó béren mutatom be. Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: A 100 ezer forintból le kell vonni az adót, tb járulékot és miegymást, összesen nagyjából 35%-ot. Kiszámítása: 100 000×0, 35= 35 000 forint. Nettó bérből bruttó számítás. Ezt az összeget levonjuk a 100 000 -ből, így kapunk 65 000 forintot. Ez a 65 000 forint lenne a végrehajtás 33%-ka alá vonható rész, de a mentes részt még ki kell vonni, mert abból nem lehet végrehajtani. Itt hibáznak a könyvelők, a bérszámfejtők és a bérszámfejtői programok, hogy nem vonják le a nettó bérből a végrehajtás alól mentes részt. Tehát a helyes eljárás, 65 000- 28 500= 36 500 forint. Ennek a 36 500 forintnak lehet csak venni a 33%-át és nem pedig a 65 000 forintnak. Gondolom mindenki látja, hogy mi különbség van a két szám között, ez azt jelenti, hogy mennyivel kapnak többet jogtalanul a követeléskérők.
Bokros Lajos a Facebook-oldalán tett közzé egy nagyon ütős bejegyzést arról, hogy mitől félnek legjobban Orbánék, érdemes elolvasni A KÉP MINDIG BESZÉDESEBB SZÁZ KÖTETNÉL. Ennek az aranyigazságnak lehetünk tanúi, ha megnézzük a Financial Times angol napilap címlapképét. Megy egymás mellett a vörös szőnyegen a lengyel és a magyar miniszterelnök. Mateusz Morawieczki magas, vékony, fess, ámbár kissé félszeg fiatalember (jól ismerem). A volt bankár feltűnően elegáns. Nem mosolyog, hanem kissé hunyorog. Mellette halad Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök. Összeráncolja homlokát, felhúzza szemöldökét. Pár év alatt 786 százalékkal nőtt a parlamenti képviselők átlagvagyona. Majd szétpattan rajta a nagykabát. Harci harag van zavart arcán. Kicsi, mérges és nevetséges. Mint az az állam, amit a maga képére átformált és amivel győzőnek (Győzőnek) képzeli magát az egész világon. Nagy csaták éve lesz jelenti ki a (be)képzelt tábornok. Igaz, hogy nincs katonánk, igaz, hogy nincs töltényünk, igaz, hogy nincs igazunk, de bizakodva nézünk a jövőbe. Vagy félünk tőle? Ezért a ráncos homlok, a dühös tekintet, a méregzsák magatartás?
Olyan "lakossági fórumra" látogatott el Orbán Viktor, ahova regisztrált fideszeseket engedtek be, hogy megtudják: a Fidesz térben-vajban füröszti az ország népét, az ellenzék pedig tönkretenne mindent, ami jó. A "télzáró csapatösszetartás" címmel megrendezett eseményről a Facebookra tett ki kisfilmet Orbán Viktor stábja. A felvételen éljenző idősek, cigányzenekar, szilveszteri jellegű dekoráció látható. A videóban megtudhatja a nép egyszerű gyermeke, miről is döntünk április 3-án Orbán szerint. A miniszterelnök szerint az ellenzék a következőket kínálja: Vesztes országok útja Szegények útja Munkanélküliség Kiszolgáltatottság Nemzeti függetlenség elvesztése Mások uralkodása Magyarország fölött Nem vagyunk otthon saját hazánkban Bevándorlók A Fidesz ezzel szemben magyar országot jelent, munkát mindenkinek, és azt, hogy az ország ne bevándorlóké legyen, hanem "unokáinké", bár az csak a körülményekből sejthető, pontosan kinek az unokáié.
Ugyanezen szabályok mentén élhettek szabadon Padova és Párizs egyetemistái is. Pécsett alapították az első magyar egyetemet, de alig 30 év után be is zárt - Dívány Első magyar egyetem alapítása es Tojás nélküli pudingos süti A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története 1782-2000 A hazai technikai szakoktatás, egyszersmind a Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza, amikor már feltétlenül szükség volt mérnökökre a kormány gazdaságpolitikájában fontos szerepet játszó országos földfelmérési munkálatokhoz, illetve a közutak rossz állapotának, a folyók szabályozatlanságának megszüntetéséhez, valamint a hatalmas méretű mocsarak lecsapolásához egyaránt. Az avignoni fogságból engedélyezte a pápa az első magyar egyetem alapítását » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 1782. augusztus 30: a Műegyetem első, közvetlen elődintézményének alapító rendelete. A budai tudományegyetem bölcsészeti karán alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat (12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-ben).
Szerző: Vecsey Lajos Cím: A Szombathelyi Királyi Líceum alapítása és első évei Alcím: 1793-1808 Megjelenési adatok: Múzeumok Barátainak Egyesülete, Szombathely, 1934. A szombathelyi líceumnak, e különleges iskolatípusnak története akkor kezdődik, mikor még a Mária Terézia alatt kibocsátott I. Ratio Educationis szabályozta a magyar oktatásügyet. A mai kialakult iskolarendszerek helyét akkor olyan iskolatípusok foglalták el, melyek a későbbi fejlődés szükségességének bélyegét magukon viselték. Első magyar egyetem alapítása film. Ebben az időben találkozunk egy-, két-, három-, négyosztályú elemivel, mely utóbbi a tanítóképzés céljait is szolgálta és két tagozatú gimnáziummal, melynek összesen öt (I—III. grammatikai és I—II. humanitas) osztálya volt A középiskola és egyetem közé ékelődött az akadémia jogi és filozófiai tagozata, mely utóbbi részben a mai középiskolák Vll—VIII. osztályának felelt meg, részben önálló pályára készített elő, tehát se főiskola, se középiskola nem volt, hanem a kettő között lebegett. A II. Ratio annyiban változtat a meglévő rendszeren, hogy a gimnázium alsó tagozatát egy osztállyal megtoldja, úgyhogy hatosztályúvá alakul át.
Magyarul A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története 1782-2000 A hazai technikai szakoktatás, egyszersmind a Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza, amikor már feltétlenül szükség volt mérnökökre a kormány gazdaságpolitikájában fontos szerepet játszó országos földfelmérési munkálatokhoz, illetve a közutak rossz állapotának, a folyók szabályozatlanságának megszüntetéséhez, valamint a hatalmas méretű mocsarak lecsapolásához egyaránt. 1782. augusztus 30: a Műegyetem első, közvetlen elődintézményének alapító rendelete. A budai tudományegyetem bölcsészeti karán alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat (12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-ben). Első magyar egyetem alapítása nyomtatványok. A fő oktatott tárgy az alkalmazott matematika volt, amelynek keretében a földmérő és vízépítő ismereteket tanították. A rendelet emellett Magyarországon először mondta ki, hogy nyilvános mérnöki állásra csak olyan személy alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, azaz a mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzettséghez volt kötve.