A pálinka-szabadságharcot Orbán Viktor még 2010-ben jelentette be a 29 pontos, első gazdasági akciótervének ismertetésekor. Már néhány nappal a tervek nyilvánosságra hozatala után sejteni lehetett, hogy a házi pálinkafőzés ilyen mértékű liberalizációja nem felel meg az uniós előírásoknak. Ezután az Európai Unió képviselői a júliusi megszakadt hiteltárgyalásokon tették egyértelművé: uniós jogot sérthet a párlatfőzés jövedékiadó-mentessége. Évi ötven liter Minden nagykorú magyar állampolgár évi ötven liter gyümölcspárlatot főzhessen le magánfőzésben adómentesen. A szabályozás értelmében a bérfőzetés is magánfőzésnek számít, míg az ötvenliteres korlát a 86 alkoholfokos párlatra vonatkozik, vagyis 43 fokos párlatból akár 100 litert is elő lehet állítani (a gyümölcspárlat és a pálinka között az a különbség, hogy utóbbi a pálinkatörvény előírásai, tehát szigorúbb szabályok szerint készülő párlat). Aszutorkolypalinka.hu : Aszútörköly pálinka. Az Európai Unióban ugyanis szigorú előírások vannak a jövedéki termékek adóztatására, hazánk pedig a 2002-es csatlakozási tárgyalásokon arról állapodott meg Brüsszellel, hogy a bérfőzést is meg kell adóztatni.
Tokaji Aszútörköly Pálinka: A világhírű Tokaji Aszú borok készítése során keletkező aszútörkölyből, hagyományos pálinkafőzéssel és tölgyfahordós érleléssel készült ez a pálinka, kecses palackba töltve, modern díszdobozba csomagolva. Minden, amit a pálinkáról tudni illik... - Életforma. Űrtartalom:0, 5 l Alkoholtartalom:45% V/V Egységár:6980 Ft/liter Agárdi Szivar Aszútörköly Pálinka: Agárdi Szivar Aszútörköly Pálinka: Nagy várakozás előzte meg az idén második alkalommal megjelenő Agárdi Szivar Aszútörköly pálinkát: a tavalyi első, limitált kiadás hetek alatt elfogyott, így sokan lassan egy éve várják az új évjáratot. A "szivarpálinka" természetesen ezúttal is aszútörköly lepárlása és markáns fahordós érlelés után kerül palackba. A 2008-as évjárat bizonyosan nem okoz csalódást azoknak, akik élvezettel kortyolgatták a tavalyi érlelt Aszútörköly pálinkát: ismét igyekeztünk egy olyan karakteres, testes pálinkát készíteni, ami jól kiegészíti a szivarfüst élvezetét. Az évjáratbeli különbség azonban felfedezhető: aromatikájában elegánsabb, finomabb karakterű, de az aszútörkölyre jellemző mazsolás, zöld dióra emlékeztető jegyeket továbbra is összetéveszthetetlenül magában hordozza.
Magyarország az osztrákokhoz hasonló jogokra az uniós csatlakozáskor azonban nem hivatkozhatott: a pálinka nálunk a 19. század közepe óta adózott termék, főzése már a 15. században is földesúri előjog volt, és később is állami monopóliumhoz vagy szigorú engedélyeztetéshez kötötték. A házi pálinkafőzést 1924-ben végleg betiltották, ezután a cefrét már csak a bérfőzdékbe lehetett vinni főzetni. Ennek viszont a második világháború után komoly rendszere épült ki. Így bár a kedvezményes szeszfőzetés Európában nem gyakori, a bérfőzdék intézményét sikerült a csatlakozás után is megtartanunk, azzal a feltétellel, hogy idővel belesimítjuk azt a közösségi jogrendszerbe. Mi lesz most? Sokakat kellemetlenül érinthet az uniós döntés: az utóbbi években rengeteg pálinkafőző berendezést vásároltak, és felpörgött a házi pálinkakészítés, a gyakorlatban már nagyon nehéz lenne visszafordítani a folyamatot. Kóstolásra váró pálinkák a Magyar Pálinka Lovagrend III. Pálinka Árkádia elnevezésű rendezvényén a földművelésügyi minisztérium épülete előtt.
2010 2011 2012 2013 Bérfőzést követően szabadforgalomba bocsátott párlat 4 525, 99 6 174, 09 6 874, 77 7 402, 75 Kereskedelmi főzést követően szabadforgalomba bocsátott pálinka 730, 01 852, 14 881, 33 744, 63 2013-ban 7 402, 75 ezer hlf volt a bérfőzést követően forgalomba bocsátott párlat mennyisége, míg az adómentességi határon felüli mennyiség 6, 251 ezer hlf volt. A kereskedelmi főzést követően forgalomba bocsátott pálinka mennyisége 2012-ben 881, 33 ezer hlf volt, 2013-ban pedig 744, 63 ezer hlf. Az otthoni pálinkafőzésről nincsenek adatok. Noha egyes becslések szerint a fekete pálinkaeladások miatt a költségvetés 80-100 milliárd forinttól eshetett el a szabad otthoni pálinkafőzés 2010-es bevezetése óta, pontos számok nem ismertek, a pálinka jövedéki adóját ugyanis nem regisztrálják külön, az úgynevezett egyéb termékek számlájának egyenlege pedig – ahová minden alkohol jövedéki adója megy, drámaian nem változott. 2010-ben 82 961, 16 millió forint, 2011-ben 86 908, 02 millió forint 2012-ben 84 898, 46 millió forint, 2013-ban pedig 87 053, 71 millió forint volt.
Őseink hajdan előszeretettel fogyasztották az erjesztett italokat. Valószínű azonban, hogy nagy gondot jelentett számukra a rövid ideig való eltarthatóságuk. Ezért a vegyészek (alkimisták) által felfedezett lepárlásos módszer (desztilláció) előnyeit igyekeztek kihasználni párlatokat készítettek. A párlatokat (desztillátumokat) a szerzetesek eleinte csak gyógyszerként használták. Később a szesz, majd a gyógyteák mellett a drogkivonatok is előtérbe kerülte. Ezek voltak a gyógyszerek és a tonikumok (erősítő szerek), melyeket ma is alkalmazunk kedvező gyógyhatásuk miatt. Az alkohol ipari létrejötte után ezekből a készítményekből fejlődtek ki a likőrök. A XVI-XVII. Században a párlatfőzés már igencsak elterjedt a világon. Az idők múlásával, elsősorban értékmentő céllal, egyre jobban meghonosodott a különböző gyümölcsökből történő párlat főzése is a Kárpát-medencében. A XVI. Században a legkedveltebb pálinkafajta a szilvórium volt. Egyénileg, kis főzdékben folyt a pálinkakészítés. Már ezekben az időkben is az állam igyekezett hasznot húzni a pálinka előállításából.
A kieső bevételeket más termékek jövedéki adójának emelésével ellensúlyozták. A bérfőzésből származó adó viszont drasztikusan visszaesett: 2010-ben nettó 2 789, 15 millió forint, 2011-ben nettó 15, 17 millió forint, 2012-ben nettó 15, 62 millió forint, 2013-ban pedig nettó 12, 42 millió forint jövedéki adó folyt be a bérfőzési szeszadó bevételi számlára.
1. számú melléklet a 13/2001. ) KöM rendelethez - Védett növények 2. ) KöM rendelethez – Védett állatok 3. ) KöM rendelethez – Fokozottan védett növények 4. ) KöM rendelethez – Fokozottan védett állatok 5. ) KöM rendelethez – Fészeképítő hangyafajok védett fészkei (bolyok) 6. ) KöM rendelethez – Fokozottan védett barlangok 7. Budapest védett és különleges állatai, növényei. ) KöM rendelethez – Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok 8. ) KöM rendelethez – Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok 9. ) KöM rendelethez – Védett gombák és zuzmók (lichenizált gombák)
A rendelet mellékletein a fajok nevezéktana a legújabb, már elfogadott tudományos besorolást és osztályozást követi. A szakhonlapon () hamarosan elérhető lesz az egyedi lekeresés, a legfrissebb statisztika, az olvasók akár fotók segítségével is megismerkedhetnek egyes védett fajok képeivel. A 100/2012 (IX. Védett növények - Tananyagok. 28. ) VM számú rendeletmódosítása a Magyar Közlöny 2012. évi 128. számában jelent meg, mely letölthető a oldalról. Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája
Habár költöző madár, Magyarországra mégis igen későn költözik vissza Afrikából, csupán április végén, május elején. Azonban a hím egyből költőhelyet készít a tojó számára. Udvarlása jellegzetes, násztáncot jár a tojónak és énekel hozzá. Táplálékát kisebb-nagyobb rovarok alkotják, de megeszik kisebb gerinceseket is, mint például gyíkokat, rágcsálókat, békákat. A Sas-hegy különleges világa A Sas-hegyről sem szabad megfeledkeznünk, ha Budapesten barangolunk. A terület ugyan csak szakvezetéssel látogatható, de itt is kevéssé ismert állatok és növények élnek. Ilyen élőlények a pannon gyíkok, a bikapókok, a magyar gurgolyák és a csikófarkok (lásd: fentebb). A magyar gurgolya hazánkban kialakult növényfaj, mely valószínűleg a melegebb időkben jött létre. Védett állatok > Természet - wyw.hu. Erős, elágazó karógyökere könnyen megkapaszkodik a sziklarepedésekben, törmelékes talajban. Csak nyár közepén hajt ki rendesen. Ilyenkor hajtásvégein ernyők jelennek meg, előtte csak a fonalas levélcsomóit láthatjuk. A fokozottan védett magyar gurgolya csak hazánkban fordul elő.
Természetvédelmi gyakorlathoz védett növény és állatfajok Üdvözlünk. Ezen oldalakon a környezetvédelem szakos hallgatók II. év I. félévi természetvédelmi gyakorlata keretében megismerendõ növény és állatfajok magyar és latin nevei, természetvédelmi értékei, fotói (rajzai), illetve bizonyos állatfajok esetében hangjai tekinthetõek, hallgathatóak meg. A védettfajokat bemutató anyagot a BGYTF Környezettudományi Tanszék munkája keretében Dr. Szép Tibor koordinálásával Lesku Balázs és Nagy Károly készítette el. Amennyiben az itt bemutatott fajokról jó minõségû felvételeid vannak és azokat szívesen tennéd közzé úgy személyesen vagy E-mail-en keresztûl ( Email:) keress meg bennünket. Segítségedet elõre is köszönjük. Az itt látható multimédia anyagok az Alapítvány a Magyar Felsõoktatásért és Kutatásért 732/96 számú pályázata támogatásával készültek Hazai védett növények I. (1997. 09. 26) védett növények II. 10. 03) védett növények III. 10) védett halak (1997. 21. ) Védett madarak I. 11. 18) madarak II.
Az elmúlt időszakban tovább növekedett a nemzeti és nemzetközi piacokon a kereslet néhány ritkulóban lévő növény- és állatfaj, különösen rovarfaj iránt. A Schengeni Egyezményhez való csatlakozásunk miatt határaink nyitottakká váltak a külföldről érkező gyűjtők számára, így e fajok jogi védelme kulcsfontosságú kipusztulásuk megakadályozásában. A fajok természetvédelmi értékének felülvizsgálata is szükségessé vált, mivel társadalmi értékjelző szerepük erősen meggyengült, és nem volt elég erős a szabálysértések esetében a gyűjtéssel/károkozással okozott tevékenység kapcsán a visszatartó erejük. Újdonság, hogy védelemben részesülnek egyes, a biológiai növényvédelemben, ökológiai, illetve biogazdálkodásban fontos állatcsoport képviselői (pl. hangyalesők, csőrös rovarok, futóbogarak) is. A védelemben részesülő fajokat tartalmazó mellékletek szerkezetükben megújultak, a fokozottan védett és védett fajokat – rendszertani sorrendet követve – együttesen tüntetik fel, amely alapján könnyen áttekinthető, hogy egy adott csoporton belül mely fajok és milyen szintű védelmet élveznek.
A Normafa és a Tamariska-domb növényei Az ismert kirándulóhelyről, a Normafáról sem szabad megfeledkezni! E terület is számos növényfajjal gazdagítja a fővárosi élővilágot. Többek között itt található meg a Szent László-tárnics, mely igen hatásos gyógynövény, a pusztai meténg, a sárga fagyöngy, a nagyezerjófű, és sok más növény mellett még a szürkés ördögszem is. Végül meg kell említeni a csepeli Tamariska-dombot is! Ezen a szintén védett területen több geológiai érték található. Itt homokigyep-életközösség fedezhető fel, melyen számos védett növény- és állatfaj él, egy részük pedig pannon endemikus faj. Néhány ott élő faj: budai imola, báránypirosító, kései szegfű, homoki csüdfű. Budapest rejtőzködő növény- és állatvilága figyelmet és védelmet érdemel. Közös érdek, hogy a főváros sokszínűsége, természeti értékei sokáig megmaradjanak. A zöld szigetek számunkra pedig kellemes kikapcsolódást nyújthatnak a rohanó hétköznapok sodrában.