Ilyenkor a nagy ízületekben vagy az izmokban spontán vérzések alakulhatnak ki. Van, hogy a vérzések következtében esetlegesen kialakuló vérszegénység kivizsgálása során derül fény a betegségre. Diagnózis A diagnózis a kórtörténet alapján, vérvétel segítségével állítható fel. Laboratóriumban meghatározhatók a vér és a vérzési folyamat azon jellemzői, amelyek ismeretéből a betegségre lehet következtetni a jellegzetes eltérések alapján. Sor kerül az úgynevezett vérzési idő vizsgálatára. Ekkor egy speciális tű segítségével a bőrön egy apró vágást ejtenek, majd a vizsgáló orvos figyeli, hogy a vérzés mennyi idő múlva szűnik meg. A sebzés mérete mindig egyforma, így nyílik lehetőség annak viszonyítható vizsgálatára. Speciális vizsgálattal maga a von Willebrand-antigén jelenléte és aktivitása is meghatározható. Kezelés von Willebrand-szindróma esetén Mivel az aszpirin szintén megnyújtja a vérzési időt, a von Willebrand-betegségben szenvedők aszpirinszármazékokat nem szedhetnek! A betegség örökletes formájának terápiájára a tudomány mai állása szerint nincs lehetőség, mivel azt genetikai eltérés okozza.
faktort a véralvadás folyamatában. Ez az anyag az úgynevezett von Willebrand-faktor. A vér hiányos alvadása miatt a Von Willebrand-betegségben szenvedő kutyák sérülés után túlzottan véreznek; ez hasonló az emberi hemofíliához (vérzékenység). A dobermannoknál is magasabb a betegség előfordulási aránya Egyes kutyafajtáknál magasabb a Von Willebrand-betegség előfordulási aránya, mint másoknál. A leginkább veszélyeztetett kutyafajták: német juhászkutya, dobermann, pinscherek, shetlandi juhászkutya, Chesapeake Bay retriever, német rövidszőrű pointer, Golden retriever, uszkár, és a skót terrier. Ezekben a fajtákban magasabb a kór előfordulási aránya, mely mutatja, hogy a beteg gén örökletes lehet. A Von Willebrand-betegség tünetei A fő tünet a jelentős vérzés, mely sebesülés, vagy műtét során fordul elő. Ezekben az esetekben a véralvadás egyszerűen nem a normális idő alatt zajlik le, és a vérzés kiterjedt. A Von Willebrand-kórban szenvedő kutyánál kialakulhat orrvérzés, vagy fogínyvérzés is, illetve előfordulhat még a gyomorban, vagy a belekben, ilyen esetekben a széklet lehet véres, vagy fekete és kátrányos.
von Willebrand-betegség Von Willebrand-betegség (VWD), úgy gondolják, hogy a leggyakoribb vérzési rendellenesség. A könnyebb megfogalmazás érdekében a legtöbb ember a kezdőbetűkkel hívja a rendellenességet, V-W-D. száz emberből legfeljebb egy rendelkezik VWD-vel. a Von Willebrand-betegséget annak az orvosnak nevezték el, aki először leírta, hogy egy betegben látta. A doktor neve Erik von Willebrand volt. Finnországban orvos volt, aki 1926-ban írt a VWD-ről. Olyan betegek családját kezelte, akik hosszú ideig véreztek vágásoktól és egyéb sérülésektől, és gyakran súlyos orrvérzést szenvedtek. A család sok nőjének havi periódusai során nagyon erős vérzés volt, amely a normálnál hosszabb ideig tartott. A család több tagja elvérzett. Mivel a családban mind a nők, mind a férfiak súlyos vérzést szenvedtek, Dr. von Willebrand tudta, hogy ez nem hemofília. Ha hemofília lenne, csak a férfiaknak lenne súlyos vérzése. ma már tudjuk, hogy a VWD-t a vér egyik fehérjéjének, a von Willebrand faktornak (VWF) a problémája okozza.
A thrombocytadugó rögzülését segítő funkciót csak a vérben több óriásmolekula összekapcsolódásával létrejött (multimer) formája tudja betölteni. A másik feladata, hogy a VIII. faktor egyik alkotójaként a vérben kering, és a faktort megvédi a lebomlástól, a szerkezeti károsodásoktól. A von Willebrand-szindróma típusai A VIII. faktor két részből tevődik össze: az úgynevezett antihaemophiliás globulinból, melynek jele VIII:C, a másik része maga a von Willebrand-faktor. A von Willebrand-szindróma örökletes formái három altípusba sorolhatók: Az 1-es típus esetében mind a von Willebrand-faktor, mind a VIII:C faktor szintje csökkent. Ez a leggyakoribb típus. A 2-es típusú betegségben a von Willebrand-faktor szerkezeti és funkcionális hibája jön létre. Négy alfajtája ismert a működési zavar vagy kötődési zavar hibája alapján. A 3-as típus súlyos betegséget jelent. Ebben az esetben von Willebrand-faktor szinte egyáltalán nincs jelen a szervezetben, ennek következtében a thrombocytadugó nem tud kialakulni, és a VIII.
Egyrészt segíti a vérlemezkékből álló vérrög megtapadását a sérült érszakaszhoz - mintegy hidat képezve a thrombocyták (vérlemezkék) és az ér belső felszíne között -, ezáltal részt vesz a sérülés eltömítésében. A thrombocytadugó rögzülését segítő funkciót, csak a vérben több óriásmolekula összekapcsolódásával létrejött (multimer) formája tudja betölteni. A másik feladata, hogy a VIII. faktor egyik alkotójaként a vérben kering, és a faktort megvédi az a lebomlástól, a szerkezeti károsodásoktól. A Von-Willebrand szindróma tünetei A 3-as típus kivételével a tünetek legtöbbször enyhék, a betegeknek nincsenek komoly vérzéses panaszaik. A legjellemzőbb tünet általában a nyálkahártyavérzés, gyakori orrvérzés, ínyvérzés, amik előfordulhatnak. Jellemzően kisebb beavatkozások után a vérzés ideje feltűnően hosszú, a vér mennyisége nincs arányban a beavatkozás nagyságával. Gyakoriak a bőrön található kisebb-nagyobb bevérzések, melyek eredetére a betegek nem mindig emlékeznek, mivel spontán, vagy mindennapos hatásokra alakulnak ki.
Fronthatás: Nincs front Maximum: +30, +36 °C Minimum: +13, +18 °C Napos nyári idő várható, a változó felhőzet mellett csapadék nem valószínű. Megélénkül az északnyugati szél, a csúcshőmérséklet 30, 36 fok között alakul. Csütörtökön a frontmentes időben a kánikula jelenti a legnagyobb terhelést. Erős lesz a migrénhajlam, emellett sokaknál jelentkezhetnek rosszullétek, keringési panaszok és vérnyomásproblémák is. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata. Ajánlott áttérni kímélő étkezésre, illetve az izzadás függvényében a szokásosnál több folyadékot fogyasztani. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén süllyed. Egészséget befolyásoló hatások: Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)
Ha a mért légszennyezőanyag-koncentráció meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, azaz már veszélyes mértékben megnövekszik a szennyező anyagok mennyisége, akkor szmogriadót rendelnek el. Ez az alábbi intézkedéseket foglalhatja magában: A gépjárműforgalom korlátozása: a leginkább környezetszennyező gépjárművek használatát megtiltják bizonyos időszakokban. Az ipari kibocsátók korlátozása: a környezetvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi a vállalatok szennyezőanyag kibocsátását, aminek túllépése esetén megtilthatja az üzemelést. Konklúzió A tiszta levegő 77, 9% nitrogént, 21, 1% oxigént és 1% egyéb gázt és vegyületet tartalmaz. Légszennyezés és következményei - Ecolounge. A levegőszennyezés a környezetszennyezés egyik típusa, ami a teljes élővilágra káros hatással van. A levegőszennyezésért leginkább az ipar, a lakossági fűtés, a közlekedés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás felel. Az Európai Unió szigorú normákat határoz meg a levegőszennyezésre az alábbi anyagok vonatkozásában: szilárd részecskék, talajközeli ózon, illékony szerves vegyületek, nitrogén-oxidok, nitrogén-dioxid, kén-dioxid, ammónia, nehézfémek, benzol.
A nagy területre kiterjedő, országhatárokon is túlnyúló levegőszennyezés azt jelenti, hogy a szennyezés nem korlátozható teljes egészében egy állam nemzeti fennhatósága alá tartozó területre. Az emisszió (levegőterhelés) jelenti a káros anyagok levegőbe juttatását. Típusai Kétféle levegőszennyezést különböztetünk meg: Természetes eredetű levegőszennyezés: ide sorolhatók a természeti katasztrófák, illetve természetes folyamatok bekövetkezése általi légszennyezés, mint például az erdőtüzek vagy a vulkáni kitörések. Ember okozta levegőszennyezés: ide soroljuk az ipari, mezőgazdasági és a közlekedési eredetű levegőszennyezést. A levegőszennyezés következményei A levegőszennyezés többféle módon károsítja az egészségünket és a környezetet is, amelyben élünk. Levegőszennyezés - Energiatudatosság - Energiapédia. Az ipari légszennyezés – amelynek okai között a legszámottevőbb az energiatermelés – a következő szennyezőket bocsáthatja ki: szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, valamint szilárd anyag, amely toxikus fémeket is tartalmazhat. A közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátás leginkább a városokban jellemző.
A levegőszennyezés az egyik tünete a nem fenntartható szállító- és energiaiparnak. Az egészséget károsító hatás függ az expozíciós időtől és a szennyező anyag koncentrációjától. Néhány jelentős légszennyezőt sorolunk fel az alábbiakban: A szén-monoxid, mely főleg a szállítóiparból (közlekedésből) kerül a levegőbe (emellett bányászatból, tüzelésből), csökkent koncentrálóképességet és halált okozhat. A vér oxi-hemoglobinjából karboxi-hemoglobint képez. A krónikus kitettség szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, szívinfarktushoz vezet. A kén oxidjai, melyek a fosszilis energiahordozók égetéséből és az iparból (kénsavgyártás, bányászat, ércelőkészítés, cellulózgyártás) kerülnek a levegőbe, elsősorban légzőszervi megbetegedéseket okoznak. A krónikus kitettség krónikus bronchitiszhez vezet. A levegőben vízzel kénessavat majd oxigénnel kénsavat alkot, mely savas ülepedéshez vezet. Légszennyezés — Európai Környezetvédelmi Ügynökség. (A savas ülepedés tárgyalását lásd "A talaj" c. fejezetben. ) A kén-dioxid a London típusú füstköd fő komponense (lásd a "Füstködök" c. részt később).
Passzív védelem nem csökkenti a környezetbe kerülő szennyezőanyagok mennyiségét, azonban a keletkezett anyagokat magasabb kéményeken juttatják ki, így jobban hígul a légtérben, mielőtt kifejtik káros hatásukat. Zöld sávok kialakítása is szóba jöhet, mint például Tiszaújvárosnál is, ahol az ipari parkot egy kisebb erdővel választották el a várostól, így az természetes szűrést biztosít. forrás: Felhasznált irodalom: DE-MÉK oktatási segédlet Környezetvédő fiatalokat díjaztak Az MTA 2010-ben alapított azt a díjat, melyet minden évben három 35 év alatti kutatónak ítélnek oda, és amelynek célja, hogy a... Ismét jönnek a hőhullámok - riasztás több európai országban Igen korán érkezett az első nyári hőhullám Európába, Spanyolországban és Franciaországban már hőségriadó van. Szakemberek... Műanyagevő "szuperférgek" segíthetnek a hulladék ártalmatlanításában Kutatások során már bebizonyosodott, hogy egyes rákok, férgek képesek elfogyasztani bizonyos műanyagfajtákat, de a mostani kutatás...
június 17, 2014 / írta: Szuhi Attila / 2 hozzászólás Bizonyított, hogy a légszennyezés közvetett és közvetlen formában hatással van az emberek immunrendszerére, ezáltal ilyen környezetben sokkal könnyebb megbetegedni, de az emberi szervezet mellett a légszennyezés természetesen a növényvilágra is hatással van. Ha tehát egy nagyvárosban beteg, megsárgult, vagy a fejlődésben visszamaradt fákat látunk, akkor azok nagy valószínűséggel a légszennyezésbe betegedtek bele. A légszennyezésnek több direkt hatását is bizonyította a tudomány, ezáltal a szmog-felhő, avagy a sűrű füstköd például ilyen. A sűrű szállópor általában nagyvárosokban vagy ipari területeken, szélcsendes időben alakul ki és rendkívül egészségtelen, bizonyítottan légzőszervi megbetegedéseket okoz, ezen felül pedig közvetett formában genetikai elváltozásokat és egyéb rendellenességeket. Kevesen tudják, de a savas eső szintén a légszennyezés hatására alakul ki. Ha ugyanis a sok ipari füst, valamint a közlekedésből származó szmog keveredik a csapadékot adó felhőkkel, azon belül pedig az esőcseppekkel, akkor azok mérgezetté, savas állagúvá válnak.
4. szám: A hulladékok és a légszennyezés (Szilágyi Zsombor) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Szmogriadó Füst Nemzetközi katalógusok WorldCat LCCN: sh85002574 GND: 4074381-0 BNF: cb119308538 BNE: XX4577203 KKT: 00572537