Ilyen helyek a tengerpartok, hegyvidékek, a passzát és monszun éghajlati övezet vidékei. Vízenergia A vízenergia hasznosítása a leghosszabb múltú a természeti erőforrások közül. A mechanikai energia hasznosításaként már az ókorban is jelen volt, a villamosenergia-szolgáltatásnak pedig a kezdetektől fontos szereplője. Megújuló energiaforrásként a vízenergia az áramszolgáltatás kezdetétől villamos energia előállítására szolgál. Jellegénél fogva szerepe a villamosenergia-ellátás terén elsődleges. A ma ismert trendek alapján fontossága e tekintetben a jövőben is hasonló marad. A lefelé folyó víz erejét már önmagában is felhasználhatjuk elektromos áram előállítására. A nagy vízhozamú és nagy esésű folyók mentén ezért sokszor tározó nélküli vízi erőműveket üzemeltetnek, melyek a rajtuk átzúduló nagy tömegű víz mozgási energiájából elektromos áramot fejlesztenek. A hegyekben gyakran duzzasztó tároló építésével használják ki a nagy magasságkülönbségekből adódó lehetőségeket. A víztömeget azután a nehézségi erő kihasználásával víznyomócsöveken át vezetik le a hegyről.
Hogy miért is olyan fontosak nekünk a megújuló energiaforrások? A legegyszerűbb válasz, hogy a közeljövőben nem fogynak el. A másik pedig, hogy jóval kevésbé szennyezik a környezetet, bár ez a kérdés nem olyan egyértelmű. Ez ügyben óriási a vita. A vízenergia felhasználása, vagyis a vízierőművek ellen a zöldek tiltakoznak a legélénkebben. A szélerőműveket is érik "zöld" birálatok, miszerint nagy zajszennyezést okoznak és tizedelik a madarakat. A szélenergia az egyik legígéretesebb megújuló energiaforrás. Ausztriába már elég sok van belőlük, de már Magyarországon is kezdenek terjedni. Az első három nemzet Németország, Spanyolország, és az Egyesült Államok, akik élenjárnak a megújuló energiaforrások kiaknázásában. A biomassza felhasználása sem kivétel a viták alól: egyesek szerint a bio üzemanyagok terjedése az élelmiszer árak emelkedését, éhinységet okozhat. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos dilemmák óriásiak: Az biztos, hogy az emberiségnek egyre több energiára van szüksége, attól függetlenül, hogy az energiatakarékosság egyre fontosabb és egyre sürgetőbb.
Megújulónak nevezzük azokat az energiaforrásokat, amelyek a természetben eredendően előfordulnak, és kinyerésükkel nem okozzuk csökkenésüket a természetben. Nem elvesszük azt, hanem használjuk. Tehát közös jellemzői, hogy hasznosításuk során nem csökken a forrásuk, későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőlük energia. Ilyen energiaforrás a szél-, a nap-, a víz-, a geotermikus energia és a biomassza. Ezen energiák befogása legtöbb esetben jóval kisebb környezetszennyezéssel is járnak, mint a hagyományos, pl. fosszilis energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) használata. A világ energiaigénye rohamosan nő. Az egyik legfontosabb kérdés a jövőre nézve, tudunk-e úgy áramot, hőt, vagy üzemanyagot előállítani, hogy azzal ne éljük fel tartalékainkat, és ne legyen káros mellékterméke, illetve évezredek alatt sem lebomló hulladéka. A megújuló energiaforrások épp ezekre adnak megoldásokat. Megújuló energiaforrásokról fajtái Napenergia A Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkezett energiát napenergiának nevezzük.
2021-01-26 Épületek, Napenergia, Napkollektor, Napelem, Napcella Meghaladta a megújuló energiaforrások aránya a szén-dioxid-kibocsátással járó fosszilis tüzelőanyagok arányát tavaly az Európai Unió (EU) áramtermelésében – mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés. Az Agora Energiewende nevű német és az Ember nevű, brit, független kutatóintézet közös tanulmánya szerint 2020-ban 3, 4 százalékponttal 38 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások – mindenekelőtt a víz-, a szél- és a napenergia – aránya a 27 EU-tagország áramtermelésében, a fosszilis energiaforrások – szén, földgáz – aránya pedig 1, 9 százalékponttal 37 százalékra süllyedt. A megújuló források első alkalommal töltöttek be vezető szerepet az EU áramtermelésében, ami "fontos mérföldkő" a klímavédelmi célok – a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig előirányzott 55 százalékos csökkentése és a szén-dioxid-semlegesség 2050-re tervezett elérése – felé vezető úton – emelték ki a kutatási jelentésben. A nukleáris energia aránya tavaly 25 százalékos volt az áramtermelésben.
Az átlag ember a nagy kérdésekben nem sokat tehet, annyit azonban igen, hogy lekapcsolja maga után a villanyt, a számítógépet, használja a tömegközlekedést és megpróbálja jól hőszigetelni a lakását. Reméljük hazánkban is minél több megújuló energiaforrások születnek.
Megújuló energiaforrások A jövő nagy változása, a megújuló energiaforrások. Megújuló energiaforrások ról néhány mondatban: Az energia a változás hajtóereje – lehet mondani. Tudjuk milyen az, amikor "semmire sem elég az energiánk" és milyen az, ha valakit "majd szétvet az energia". Félünk az energiaárak emelkedésétől és hallhattunk már arról is, hogy a világot energiaválság fenyegeti. A háborúk célja sokszor az energiaforrások megszerzése. Ezért szükségessé vált a megújuló energiaforrások létesítése. A természettudományi enciklopédia következő megjelent kötetében az ENERGIA áll a középpontban. A kötet az emberiség legfontosabb energiaforrásaival foglalkozik. Az energia az a képesség, ami változást hoz létre, ami hat, megváltoztat vagy mozgásba lendít. Elsődleges energiaforrások: (% 2003) Kőolaj 36 Szén 24 Földgáz 21 Megújuló források 13 Atomenergia 6 A kőolaj a fejlett világ mai legfontosabb energiaforrása. Ősi élőlények üledéke, amely évek százmillióin át volt a Föld mélyén eltemetve, ezt mi most kitermeljük és használjuk, amíg el nem fogy.
A támogatásoknak köszönhetően a HMKE beépített kapacitása 2021 végére 1125 megawattra emelkedett, azonban ennek ellenére a nyári és téli időszakban is rekordot döntött a bruttó rendszerterhelés. A villamosenergia-fogyasztás növekményét fele-fele arányban biztosította az import és a hazai termelés bővülése. Az import volumene 9, 2 százalékkal volt magasabb a 2020-as évhez képest. A magyar villamosenergia-termelés 2021-ben 3, 4 százalékkal emelkedett. A rendszer alapját a zsinórüzemben és magas kihasználtsággal üzemelő nukleáris egységek jelentették tavaly is, a bruttó hazai termelés 44, 7 százalékát, a fogyasztás 32, 9 százalékát biztosították. A gáztüzelésű erőművek termelése tovább bővült 4, 9 százalékkal, a lignittüzelésű egységek pozíciója tovább romlott, termelésük a tavalyi évhez képest további 19, 2 százalékkal csökkent. Még az év második felében kialakult rendkívül magas árkörnyezetben sem növelték termelésüket. A naperőművek termelése 2019-ben még egy hónapban sem volt magasabb a lignit alapú villamosenergia-termelésnél, viszont 2021-ben márciustól októberig a PV alapú villamosenergia-termelés meghaladta a lignit alapú termelést és éves szinten is meghaladta azt.
MEGJELENT a Jövőd a tányérodon 2 c. receptkönyvünk! Részletkért kattints ide! Elkészítés 1. a kockára vágott hagymát megfuttatjuk a vízen 2. beletesszük a feldarabolt krumplit, a brokkolit 3. felöntjük annyi vízzel, hogy alaposan ellepje 4. fűszerezzük sóval, (csapott kiskanál) borssal, köménnyel (negyed kávékanál), csipet szerecsendió 5. közepes hőfokon puhára főzzük 6. Brokkoli krémleves vegán pszichó. botmixerrel pürésítjük 7. belekeverjük a sörélesztőpelyhet 8. ízlés szerint még fűszerezzük Hozzávalók 1 fej brokkoli (kb. 500g) megmosva, rózsáira szedve 2 nagy fej hagyma 4 gerezd fokhagyma /fokhagymapor 2-3 szem nagyobb krumpli meghámozva, felkockázva 4 evőkanál sörélesztőpehely kb. 2 liter víz só bors kömény szerecsendió pici gyömbér
A fokhagymát nyomjuk szét, a vöröshagymát kockázzuk a hámozást követően. Helyezzük mindezeket egy lábasba a spenóttal együtt, majd öntsük fel fél liter zöldség alaplével. Közepes lángon főzzük 20 percig, majd dobjuk bele az apró darabokra szétszedett brokkolit is. Így főzzük további 5 percig. Ekkor pár brokkoli darabot vegyünk ki a díszítéshez. Brokkoli krémleves vegán egyesület. Adjuk hozzá a leveshez a joghurtot, petrezselymet és a sajtot, majd botmixerrel pépesítsük. Ha nincs botmixerünk, hagyjuk a levest egy kicsit hűlni, majd turmixgépben krémesítsük. Végül sózzuk, borsozzuk és a félretett brokkoli darabokkal díszítsük. Hogyha pedig szeretnénk lenyűgözni a családot, egy kis joghurtot is tegyünk félre, amit a tálalás előtt csorgassunk a leves tetejére. Ízlés szerint akár extra sajttal, esetleg pirított kenyérkockával vagy levesgyönggyel is feldobhatjuk. Jó étvágyat!