Ennek a modellnek köszönhetően igen kevés volt a bedőlt hitelek száma. Az 1957-es válság idején azonban a lakáspiac élénkítése érdekében lazítottak ezeken a szabályokon, és 1957 és 1961 között 3 százalékra vitték le a szükséges önrész mértékét. Ez a jelzáloghitelezés jelentős felfutását eredményezte, majd a hatvanas évek végén a piaci buborék kipukkant. Úgy tűnik, senki nem emlékezett a korábbi hibákra. Ismét lazítottak a jelzáloghitelezés feltételein, lakáspiaci buborék alakult ki, amit aztán a válság követett. Mindent megváltoztatott a 2008-as válság. A 2008-as pénzügyi válsághoz elvezető időszakban ugyanaz történt, mint pár évtizeddel ezelőtt, ismét a kormányzat lakáspolitikája miatt. Csak most a kormány olyan intenzitással folytatta ezt a politikát, hogy az pénzügyi válságot is okozott a szokásos ciklikus lakáspiaci összeomláson túl. A 2008-as válság magjait még 1992-ben vetették el, amikor meghirdették az úgynevezett "megfizethető lakás" programot. Ekkor a kongresszus azt írta elő a lakásfinanszírozási piacon domináns szereplőnek számító jelzáloghitel-intézetek (Fannie Mae és Freddie Mac) számára, hogy a kölcsönt folyósító bankoktól általuk megvásárolt jelzáloghitelek mögött 30 százalékos arányt érjen el az alacsony vagy közepes jövedelmű hitelfelvevőknek nyújtott kölcsönök aránya.
Vélemény A 2008-as amerikai pénzügyi válság kitörésekor számos elemző úgy vélte, hogy a kapitalizmus válságának vagyunk a szemtanúi, ami azt bizonyította szerintük, hogy a szabad piaci rendszer természetes velejárója az instabilitás. Ezen a nézeten alapult a Dodd-Frank-törvény elfogadása, amely szerint szélesebb állami felügyelettel kell kontrollálni a pénzügyi rendszert. Ezzel szemben a válságot nem a nem eléggé kiterjedt állami szabályozás vagy az instabil természetű gazdasági rendszer, hanem a washingtoni kormányzat lakáspolitikája okozta. 2013. 11. 21 | Szerző: Peter J. 2008 gazdasági válság. Wallison - A szerző Reagan elnök tanácsadója volt, az American Enterprise Institute kutatój 2013. Wallison - A szerző Reagan elnök tanácsadója volt, az American Enterprise Institute kutatój Miért fontos, hogy megvizsgáljuk a válság okait? Elvégre is öt év telt már el a 2008-as válság óta, és az USA kongresszusa, valamint az amerikai pénzügyi szabályozó testületek számos intézkedést hoztak és hoznak annak érdekében, hogy többé ne ismétlődhessen meg az akkori krízis.
Ugyanakkor van egy olyan vetülete a dolognak, hogyha hosszú ideig nincsen válság, akkor sokan azt hiszik, hogy később sem lesz válság. Hogyan tekintenek majd a korszakunkra? Gilányi Zsolt, BME Közgazdaságtan Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docens szerint a mostani kiadvány arról is szól, hogy a meglévő kereteket mennyire lehet feszegetni. Négy ember, aki megjósolta a 2008-as válságot - Mitől félnek most? - Portfolio.hu. Van, aki a mostani szabályozási környezet mentén szabályozna, míg mások arrafelé indulnak el, hogy a teljes keretet érdemes megváltoztatni. El kell ismernem, hogy az áttörést a gyakorlati szakemberek érik el – tette hozzá. Felcser Dániel, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Stratégiai Főosztály vezetője úgy látja, hogy Európában több válság is volt az elmúlt években. Nem úgy tűnik, hogy ritkulnának a válságok napjainkban. A szakember szerint a nagy kérdés, hogy a mostani korszakunkra úgy tekintünk-e majd, mint a felkészülés ideje a válságra, vagy pedig a nagy fellendülés korszakaként emlékezünk majd a mostani évtizedre.
Roubini azonban felhívja a figyelmet arra, a világban ugyan háromféle – V-alakú, U-alakú, illetve L-alakú – válság-forgatókönyvről beszélnek, de erről szó sincs. Érvelése szerint inkább I-alakú lehet a mostani válság, hiszen még az 1933-as világválság és a második világháború alatt sem állt le teljesen a gazdaság úgy, ahogy most Kínában, az Egyesült Államokban és Európában. Több feltétel kell az újrainduláshoz Azonban még a legkedvezőbb forgatókönyv – amely szerint az év végére már látszik a fény az alagút végében, és növekedni kezdenek a piacok – csak több feltétel együttes teljesülése esetén válhat valósággá. 2008-2009 gazdasági válság. Először is, az Egyesült Államokban, Európában és más, súlyosan érintett gazdaságokban széles körben kellene tesztelni, illetve szorosan nyomon követni a fertőzötteket, és a szükséges ideig nagyon szigorú karantént fenntartani. Addig pedig, amíg egy-másfél év alatt megszületik az oltóanyag, antivirális és más gyógyszerekkel kell enyhíteni a betegségen. Másodszor, a monetáris politikai döntéshozóknak mindent eszközt be kell vetni a gazdaság megsegítésére.
Ez az év elvileg megadja majd nekünk a választ, hogy merre tovább, hogy mit is kezdjünk az életünkkel. Sőt, nemhogy megadja, de kényszeríteni fog egy választásra. Pedig az élet értelme soha nem egyszerű, még akkor sem, ha az 42. Nem tudom, ismeritek-e a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvet Douglas Adamstől, de abban van, hogy egy szuperszámítógép sokáig gondolkozik az élet értelmén, majd végül kiböki: 42. Nekem pedig szöget ütött a fejembe ez a szám, mert tudtam, hogy már láttam valahol. Édesapám szemész volt, így gyakran voltam a rendelőjében vagy a kórházban, nekem az egy átlagos közeg volt. Mikor meghalt, akkor a rendelőjéből elhoztam a szemolvasós táblát, tudjátok, amin számok vannak amik egyre kisebbek lesznek. És nézzétek csak, mi az első szám: I gen, a 42. Ezután már tudatosan néztem ezeket a táblákat, mert kíváncsi voltam, hogy csak az enyém kezdődik 42-vel vagy másé is. Spoilerezek: mindegyik 42-vel kezdődik. Innen már csak egy pillanat műve volt, hogy leellenőrizzem Douglas Adams wikipediáját, hogy vajon kapcsolatba kerülhetett-e szemészekkel, orvosokkal, stb.
Szülőként is ugyanezt a világi célt neveljük gyerekeinkbe, bátorítva őket a tanulásra és egy olyan szakma választására, mely anyagilag több haszonnal jár, mint a miénk. Felvetődhet bennünk a kérdés: "Hogyan egyeztethetőek össze ezek a világi célok az élet spirituális értelmével és a Földre való születésünk okaival? " A válasz igen egyszerű. Elsősorban azért küzdünk a világi céljaink eléréséért, hogy megelégedjünk és boldogok legyünk. A nehezen megfogható, "felsőbbrendű és tartós boldogság" hajszolása majdnem minden cselekedetünk valódi mozgatórugója. Jóllehet, miután elérjük világi céljainkat, az eredményezett boldogság és megelégedettség rövid életű, így hamarosan keressük is az újabb álmot, amit kergethetnénk. A "felsőbbrendű és tartós boldogság" csak a spirituális gyakorlat hat alapelvének megfelelően végzett spirituális gyakorlatokon át érhető el. A boldogság legmagasabb formája az Üdvösség, Isten egy aspektusa. Amikor egyesülünk Vele, mi magunk is szüntelen Üdvösséget tapasztalunk.
Az "Egyperces novellák" című kötet fél évszázada, 1968-ban jelent meg először. Az egyik oldalon a közlés minimuma, a másikon a képzelet maximuma. Az írásokban ott az apró darabokra hullt közös ideáink groteszk látványa, de megfordítva is: a banalitásokban az élet titokzatos teljessége. A műfaj ma már fogalom, sok sora szállóige, alakjai, helyzetei beépültek nyelvünkbe, gondolkodásunkba. Az egypercesek különös tulajdonsága, hogy nem avulnak. Ennek oka nem csak a vonzó forma, az eredeti optika, a tiszta szellem és a fényes humor, hanem első sorban az, hogy szerzőjük meglátta azt, ami bennünk és körülöttünk nem változik.
Nincsenek ellenfelek benne, egyedül rójuk a játéktábla mezőit, vagy egyedül harcolunk egy számítógépes játékban. Kivel? Ki ellen? Miért? Az biztos, hogy ennek kevés az értelme, és elég unalmas – majdnem annyira kevés és majdnem annyira unalmas, mint az életben egyedül lenni. Nem véletlen tény, hogy az ember társas lény; nem igazán van értelme a jónak, de még a rossznak sem, ha mindazzal egyedül kell, hogy szembe nézzen az ember. Érdemes tehát értékelni, ha vannak körülöttünk és ezt megbecsülni; csupán ez már adhat okot az elégedettségre. Játsszuk le velük azt a társast, és még rivalizálni sem muszáj. Címlapkép forrása: Shutterstock